József Attila: Altató

Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
Dunna alatt alszik a rét-
aludj el szépen, kis Balázs.

Lábára lehajtja a fejét,
alszik a bogár, a darázs,
vele alszik a zümmögés-
aludj el szépen, kis Balázs.

A villamos is aluszik,
-s míg szendereg a robogás-
álmában csönget egy picit-
aludj el szépen, kis Balázs.

Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább-
aludj el szépen, kis Balázs.

Szundít a labda, meg a síp,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik-
aludj el szépen, kis Balázs.

A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed-
aludj el szépen, kis Balázs.

Tűzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka.-
Aludj el szépen, kis Balázs.
József Attila
Gondolatok, +1:
Mert eljön az a kor az ember idejében mikor nagyszülővé válik. Azok a csodálatos évek, amikor önfeledten örülhetünk az unokáinknak. Mert ez a mi ajándékunk azért amiért szülők voltunk. A szeretet egy olyan dolog, amiből ha jó sokat adunk, akkor jó sokat is kapunk. Az unokák pedig adják, nekünk csak hagynunk kell, hogy jöjjön az az édes szeretet.
Ez a világ rendje...