Amíg élek először a szülőd leszek, másodszor pedig a barátod...
Az én ígéretem a gyermekemnek:
Ígérem, hogy sokat nevetünk együtt, de szemem rajtad tartom, előadást tartok neked, az őrületbe kergetlek a sok szabállyal, néha úgy érzed én vagyok a te ősellenséged, mert meggátollak a terveid végrehajtásában és olyanokban akarok segíteni, amihez neked semmi kedved.
Csak akkor értesz majd meg, ha te is szülővé válsz. Addig biztos a fejemhez vágod, hogy “utállak” és az ajtót is rám vágod.
De tudnod kell, hogy nálam jobban senki sem szeret, senki sem aggódik jobban érted és nem fog többet törődni veled senki a világon.
Nekem te vagy a jövőm, a családunk az életem.
Ígérem, hogy sokat nevetünk együtt, de szemem rajtad tartom, előadást tartok neked, az őrületbe kergetlek a sok szabállyal, néha úgy érzed én vagyok a te ősellenséged, mert meggátollak a terveid végrehajtásában és olyanokban akarok segíteni, amihez neked semmi kedved.
Csak akkor értesz majd meg, ha te is szülővé válsz. Addig biztos a fejemhez vágod, hogy “utállak” és az ajtót is rám vágod.
De tudnod kell, hogy nálam jobban senki sem szeret, senki sem aggódik jobban érted és nem fog többet törődni veled senki a világon.
Nekem te vagy a jövőm, a családunk az életem.
Gondolatok, +1:
Nem elég jóra vágyni:
a jót akarni kell!
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell!
A jó szándék kevés!
Több kell - az értelem!
Mit ér a hűvös ész?!
Több kell - az érzelem!
Ám nem csak holmi érzés,
de seb és szenvedély,
keresni, hogy miért élj,
szeress, szenvedj, remélj!
Nem elég jóra vágyni:
a jót akarni kell!
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell!
A jó szándék kevés!
Több kell - az értelem!
Mit ér a hűvös ész?!
Több kell - az érzelem!
Ám nem csak holmi érzés,
de seb és szenvedély,
keresni, hogy miért élj,
szeress, szenvedj, remélj!
Megosztás