MegosztásAranyosi Ervin: Kérés a szülőhöz
Aranyosi Ervin: Kérés a szülőhöz
Vigyázz reám! Kicsi vagyok,
egy apró, kis virágszál…
Te kaptad a feladatot,
hogy mindig rám vigyázzál!
Nem azért jöttem én ide,
hogy valóra váltsam álmod!
Nem élhetem az életed,
ha Te nem jól csinálod!
Az életemnek célja van,
s mint apró mag, kikeltem.
A tudás, készség bennem él,
s amint utamra leltem,
megírom én is sorsomat,
vágyam könnyíti léptem,
s ha támogatsz, velem leszel,
tiéd is lesz az érdem.
Mutass példát hát, s lelkesíts,
de óvj meg a világtól.
Ahol kérlek, ott majd segíts,
s olyan is lesz, mi gátol.
Legyél az őrzőangyalom,
de ne légy börtönőröm!
Ha kell, hát engedj szabadon,
segíts a csúcsra törnöm!
Ha kell, szeress és bátoríts,
légy biztos menedékem!
Legyél értékes, drága kincs,
mely megkönnyíti létem!
Legyél tanítóm, mesterem,
ki vezet titkos úton,
segíts az élet lényegét
könnyedén megtanulnom.
Soha ne légy a zsarnokom,
ki gúzsba köti szárnyam!
Legyél vezérlő csillagom,
törj utat félhomályban!
Vigyázz reám! Kicsi vagyok,
a jövőd bennem éled.
Engedd lágyan ömölni rám,
boldog szeretet-fényed…
Vigyázz reám! Kicsi vagyok,
egy apró, kis virágszál…
Te kaptad a feladatot,
hogy mindig rám vigyázzál!
Nem azért jöttem én ide,
hogy valóra váltsam álmod!
Nem élhetem az életed,
ha Te nem jól csinálod!
Az életemnek célja van,
s mint apró mag, kikeltem.
A tudás, készség bennem él,
s amint utamra leltem,
megírom én is sorsomat,
vágyam könnyíti léptem,
s ha támogatsz, velem leszel,
tiéd is lesz az érdem.
Mutass példát hát, s lelkesíts,
de óvj meg a világtól.
Ahol kérlek, ott majd segíts,
s olyan is lesz, mi gátol.
Legyél az őrzőangyalom,
de ne légy börtönőröm!
Ha kell, hát engedj szabadon,
segíts a csúcsra törnöm!
Ha kell, szeress és bátoríts,
légy biztos menedékem!
Legyél értékes, drága kincs,
mely megkönnyíti létem!
Legyél tanítóm, mesterem,
ki vezet titkos úton,
segíts az élet lényegét
könnyedén megtanulnom.
Soha ne légy a zsarnokom,
ki gúzsba köti szárnyam!
Legyél vezérlő csillagom,
törj utat félhomályban!
Vigyázz reám! Kicsi vagyok,
a jövőd bennem éled.
Engedd lágyan ömölni rám,
boldog szeretet-fényed…
Gondolatok, +1:
Egy 80 éves férfi minden reggel reggelit visz a feleségének.
Kérdezték tőle:
- Miért van az Ön felesége öregek otthonában?
Ő azt válaszolta:
- Mert Alzheimer kórban szenved.
Ekkor azt kérdezték tőle:
- Az Ön felesége foglalkozna azzal, ha Ön egy reggel nem hozna reggelit neki?
A férfi azt válaszolta:
- Ő nem emlékszik... Nem tudja azt sem, hogy én ki vagyok. Öt éve nem ismer már meg.
Meglepetten mondták neki:
- Milyen csodálatos dolog! Ön még mindig viszi a feleségének a reggelit annak ellenére, hogy ő már nem is ismeri meg Önt?
A férfi elmosolyodott, a szemeibe nézett, megszorította a kezét, aztán azt mondta:
- Ő nem tudja, hogy én ki vagyok, de én tudom, hogy Ő kicsoda!
Egy 80 éves férfi minden reggel reggelit visz a feleségének.
Kérdezték tőle:
- Miért van az Ön felesége öregek otthonában?
Ő azt válaszolta:
- Mert Alzheimer kórban szenved.
Ekkor azt kérdezték tőle:
- Az Ön felesége foglalkozna azzal, ha Ön egy reggel nem hozna reggelit neki?
A férfi azt válaszolta:
- Ő nem emlékszik... Nem tudja azt sem, hogy én ki vagyok. Öt éve nem ismer már meg.
Meglepetten mondták neki:
- Milyen csodálatos dolog! Ön még mindig viszi a feleségének a reggelit annak ellenére, hogy ő már nem is ismeri meg Önt?
A férfi elmosolyodott, a szemeibe nézett, megszorította a kezét, aztán azt mondta:
- Ő nem tudja, hogy én ki vagyok, de én tudom, hogy Ő kicsoda!
