MegosztásVárj reám
Várj reám, s én megjövök,
hogyha vársz nagyon,
várj reám, ha sárga köd
őszi búja nyom;
várj, ha havat hord a szél,
várj, ha tűz a nap,
várj, ha nem is jön levél
innen néhanap;
várj, ha nem vár senkit ott
haza senki már,
s ha nógat is bárki, hogy
nem kell várni már.
Várj reám, s én megjövök.
Fordulj daccal el,
ha áltatják ösztönöd,
hogy: feledni kell…
ha lemondtak rólam már
apám s lányom is,
s jó barát már egy se vár –
…szinte látom is:
borral búsul a pohár,
s könnyet ejt szemük,
rám gondolva. De te várj
s ne igyál velük.
Várj reám! Ó átkelek
minden vészen én.
Aki nem várt, rám nevet:
„Szerencsés legény”.
Nem tudhatja senki sem,
te meg én csupán,
hogy te jártál ott velem
öldöklő csatán,
s te mentettél meg, de hogy?
Egyszerű titok:
várni tudtál rám, ahogy
senki sem tudott.
hogyha vársz nagyon,
várj reám, ha sárga köd
őszi búja nyom;
várj, ha havat hord a szél,
várj, ha tűz a nap,
várj, ha nem is jön levél
innen néhanap;
várj, ha nem vár senkit ott
haza senki már,
s ha nógat is bárki, hogy
nem kell várni már.
Várj reám, s én megjövök.
Fordulj daccal el,
ha áltatják ösztönöd,
hogy: feledni kell…
ha lemondtak rólam már
apám s lányom is,
s jó barát már egy se vár –
…szinte látom is:
borral búsul a pohár,
s könnyet ejt szemük,
rám gondolva. De te várj
s ne igyál velük.
Várj reám! Ó átkelek
minden vészen én.
Aki nem várt, rám nevet:
„Szerencsés legény”.
Nem tudhatja senki sem,
te meg én csupán,
hogy te jártál ott velem
öldöklő csatán,
s te mentettél meg, de hogy?
Egyszerű titok:
várni tudtál rám, ahogy
senki sem tudott.
Gondolatok, +1:
Azok, akik bántottak a múltban, hidd el, mind megkapják érte a jussukat. De amikor eljön az a nap, Te ne ünnepelj, legyen az csendes elégtétel. Gondolj rá úgy: győzött az egyetemes igazság, s hogy a Világban végre rend van, az egyensúly helyreállt.
Ne élvezd sokáig a fájdalommal kifizetett győzelmet, mert az Élet ezért könnyen újabb számlát küldhet… Nyugtázd, hogy ez járt Neked és büszkén lépj tovább!
Légy különb azoknál, akik szenvedést okoztak, mert kárörvendeni, más szerencsétlenségén mulatni, jóérzésű emberhez nem lehet méltó, soha...
Azok, akik bántottak a múltban, hidd el, mind megkapják érte a jussukat. De amikor eljön az a nap, Te ne ünnepelj, legyen az csendes elégtétel. Gondolj rá úgy: győzött az egyetemes igazság, s hogy a Világban végre rend van, az egyensúly helyreállt.
Ne élvezd sokáig a fájdalommal kifizetett győzelmet, mert az Élet ezért könnyen újabb számlát küldhet… Nyugtázd, hogy ez járt Neked és büszkén lépj tovább!
Légy különb azoknál, akik szenvedést okoztak, mert kárörvendeni, más szerencsétlenségén mulatni, jóérzésű emberhez nem lehet méltó, soha...
