MegosztásA pofon mindig fáj...
A pofon mindig fáj. De leginkább akkor, amikor a szíveden csattan. Amikor valaki olyantól kapod, akinek bizalmat szavaztál. Akit beengedtél a szívedbe, pedig nem tudtad, hogy mi célból érkezett. Olyantól akitől egy percig sem vártad volna. És mégis tárt karokkal fogadtad. De idővel megtanulod. Megtanulod, hogy a falak néha bizony megóvnak, távol tartanak egy-egy nagyobb csalódástól.
Gondolatok, +1:
. . . ha kérhetnék az Istentől magam számára valami szépet és nagyot, azt kérném, hogy adjon nekem is egy egyszerű kicsi házat, négy szobával, vadszőlős tornáccal, öreg körtefával.
Mohos legyen a teteje, s olyan kicsi legyen, hogy ne férjen el benne izgalom, perpatvar, békétlenség.
Csak én s az, akit szeretek. . .
. . . ha kérhetnék az Istentől magam számára valami szépet és nagyot, azt kérném, hogy adjon nekem is egy egyszerű kicsi házat, négy szobával, vadszőlős tornáccal, öreg körtefával.
Mohos legyen a teteje, s olyan kicsi legyen, hogy ne férjen el benne izgalom, perpatvar, békétlenség.
Csak én s az, akit szeretek. . .
