A biztonsági őrhöz közeledik a kabalafigura. Ami ezután történik, megérdemli a tapsot! – VIDEÓ
Érdekes eset történt a minap a Houston Astros pályáján. Egy baseball meccs előtt a csapat Orbit nevű kabalája táncba kezdett, a közönség nagy örömére, amire az egyik biztonsági őr különös válaszreakcióval válaszolt. A kabalafigura a pálya szélén mutatta meg a közönségnek tánctudását, miközben egyik biztonságit akarta jobb kedvre deríteni. Nagy volt a megdöbbenése, amikor a biztonsági ellökte magától, majd profi táncosként elkezdett táncolni.Annak ellenére, hogy elég testes férfi volt a biztonsági ember, mozdulatai tele voltak energiával, még egy profi is megirigyelhette volna. Természetesen a stadion közönségét sem hagyta hidegen a dolog, egyből tapsviharba kezdtek a nézők.Nagy bátorságra vall, ha valaki ország világ előtt megcsillogtatja tehetségét, a közönség minden bizonnyal megőrzi emlékezetében Orbit és a biztonsági őr “konfrontációját”. A tánc végén még a kabala is gratulál a tehetséges biztonsági őrnek. Nézd meg a videót és ha tetszett oszd meg barátaiddal is!
Gondolatok, +1:
Van akiről ezerszer lemondasz, de mindig visszakerül a képbe. Az évek peregnek, az emlékek megfakulnak, de egy valamit sosem tudsz elfelejteni. Azt, hogy mennyire boldoggá tett. Sok minden elmúlik, többek között a harag is, amivel szétváltatok, elmúlik az is, hogy azt hiszed, hogy örökké tarthat, elmúlik minden, csak az nem, hogy te hogyan érezted vele magad. Bízol az életben annyira, hogy tudod idővel jönni fog más, hogy idővel, ha hasonló ember sétál el előtted az utcán nem érzed azt, hogy a szíved összeszorul és szétgyilkol. Reménykedsz, hogy idővel más mosolya sem fog ráemlékeztetni, mert továbblépsz. Majd felbukkan. Visszajön, mert talán ő a sorsod. Az évek hirtelen feledésbe merülnek, mert te ugyanúgy érzed magad, mint akkor, amikor először magával ragadott. És ekkor beléd hasít a tény, hogy képtelen vagy felejteni. Bármennyire is szeretnéd azt az embert, aki hozzád tartozik képtelen leszel elengedni, így hát megtanulsz majd engedni a sorsnak.
Van akiről ezerszer lemondasz, de mindig visszakerül a képbe. Az évek peregnek, az emlékek megfakulnak, de egy valamit sosem tudsz elfelejteni. Azt, hogy mennyire boldoggá tett. Sok minden elmúlik, többek között a harag is, amivel szétváltatok, elmúlik az is, hogy azt hiszed, hogy örökké tarthat, elmúlik minden, csak az nem, hogy te hogyan érezted vele magad. Bízol az életben annyira, hogy tudod idővel jönni fog más, hogy idővel, ha hasonló ember sétál el előtted az utcán nem érzed azt, hogy a szíved összeszorul és szétgyilkol. Reménykedsz, hogy idővel más mosolya sem fog ráemlékeztetni, mert továbblépsz. Majd felbukkan. Visszajön, mert talán ő a sorsod. Az évek hirtelen feledésbe merülnek, mert te ugyanúgy érzed magad, mint akkor, amikor először magával ragadott. És ekkor beléd hasít a tény, hogy képtelen vagy felejteni. Bármennyire is szeretnéd azt az embert, aki hozzád tartozik képtelen leszel elengedni, így hát megtanulsz majd engedni a sorsnak.
Megosztás