MegosztásA biztonsági őrhöz közeledik a kabalafigura. Ami ezután történik, megérdemli a tapsot! – VIDEÓ
Érdekes eset történt a minap a Houston Astros pályáján. Egy baseball meccs előtt a csapat Orbit nevű kabalája táncba kezdett, a közönség nagy örömére, amire az egyik biztonsági őr különös válaszreakcióval válaszolt. A kabalafigura a pálya szélén mutatta meg a közönségnek tánctudását, miközben egyik biztonságit akarta jobb kedvre deríteni. Nagy volt a megdöbbenése, amikor a biztonsági ellökte magától, majd profi táncosként elkezdett táncolni.Annak ellenére, hogy elég testes férfi volt a biztonsági ember, mozdulatai tele voltak energiával, még egy profi is megirigyelhette volna. Természetesen a stadion közönségét sem hagyta hidegen a dolog, egyből tapsviharba kezdtek a nézők.Nagy bátorságra vall, ha valaki ország világ előtt megcsillogtatja tehetségét, a közönség minden bizonnyal megőrzi emlékezetében Orbit és a biztonsági őr “konfrontációját”. A tánc végén még a kabala is gratulál a tehetséges biztonsági őrnek. Nézd meg a videót és ha tetszett oszd meg barátaiddal is!
Gondolatok, +1:
Nem a ravatalnál kellenek a dicshimnuszok, addig szeressetek amíg itt vagyok
Plusz 1 idézet:
Petőfi Sándor:
ANYÁM TYÚKJA
Ej mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!
Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodákol,
S nem verik ki a szobábol.
Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.
Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsűlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám.
Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,
Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba’...
Anyám egyetlen jószága.
(Vác, 1848. február.)
Nem a ravatalnál kellenek a dicshimnuszok, addig szeressetek amíg itt vagyok
Plusz 1 idézet:
Petőfi Sándor:
ANYÁM TYÚKJA
Ej mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!
Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodákol,
S nem verik ki a szobábol.
Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.
Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsűlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám.
Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,
Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba’...
Anyám egyetlen jószága.
(Vác, 1848. február.)
