MegosztásMáté Péter - Egy darabot a szívemből
Mikor hozzád indulok mindig izgatott vagyok, Mindig valamit viszek, mindig valamit hiszek,
És mindig ott hagyok egy darabot a szívemből.
Mikor nálad ott vagyok, mindig boldogabb vagyok,
Mindig téged akarlak, mindig téged vigyázlak, És mindig ott hagyok egy darabot a szívemből.
Meddig élhetek még én így? - ezt már magam sem tudom,
Hiszen visszahív egy régi szerelem.
Meddig élhetek még én így? - ezt már magam sem tudom,
De mondj már valamit, és amit mondasz elhiszem.
Mikor tőled eljövök irigy szomszédok között,
Mindig valamit hozok, mindig valamit lopok,
És mindig letörök egy darabot a szívemből.
Viccek, +1:
Az egyik óvodás csak ült a padon tétlenül, erre odament segíteni az óvónéni. Nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám erre a kis gyerek azt mondja:
- Óvónéni, fordítva van a lábamon!
A nő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és ismét nagy kínlódások közepette, most már rendesen felcibálta a kis gyerek lábára a csizmát.
- Na, most már jó?
- Ez nem az én csizmám.
A nő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerángatta a gyerek lábáról a csizmát, miközben az folytatta a mondókáját:
- Hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel ezt adta rám az anyukám.
Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán. Ismét nagy erőlködések közepette ráadta a kisfiú lábára a csizmát.
- Na, ez kész. Hol a sapkád?
Mire a gyerek :
- A csizmámban...
Az egyik óvodás csak ült a padon tétlenül, erre odament segíteni az óvónéni. Nagyon megizzadt, amire a kisfiú lábára felráncigálta a csizmát, ám erre a kis gyerek azt mondja:
- Óvónéni, fordítva van a lábamon!
A nő látta, hogy a gyereknek igaza van, hát gyorsan lehúzta róla, és ismét nagy kínlódások közepette, most már rendesen felcibálta a kis gyerek lábára a csizmát.
- Na, most már jó?
- Ez nem az én csizmám.
A nő egyre idegesebb lett, őrült tempóban lerángatta a gyerek lábáról a csizmát, miközben az folytatta a mondókáját:
- Hanem a bátyámé, csak ő már kinőtte, és ma reggel ezt adta rám az anyukám.
Az óvónő már lilát látott, de uralkodott magán. Ismét nagy erőlködések közepette ráadta a kisfiú lábára a csizmát.
- Na, ez kész. Hol a sapkád?
Mire a gyerek :
- A csizmámban...
