MegosztásÍgy készíthetünk 5 perc alatt csodaszép vízesés fonást – VIDEÓ
A különböző hajfonási technikák bármilyen alkalomra különleges frizurát biztosítanak. A vízesés fonás az egyik legismertebb, ha egyszer megtanuljunk, könnyen és bármilyen körülmények között készíthetünk magunknak különleges frizurát. A laza hullámok és a rendszerezett fonatok összessége adja a vízesés haj különlegességét.Az alábbi videóban megnézhetjük lépésről-lépésre, hogyan készíthetjük el könnyedén.Ajánlatos inkább 1-2 napja megmosott hajjal dolgozni, mert a frissen mosott túl selymes és könnyen csúszik.1. Fésüljük meg a hajat, és oldalt válasszuk el.
2. Vegyünk külön három tincset a fejtetőnél, majd kezdjük el fonni úgy, hogy mindig egy plusz tincset adjunk hozzá. Mielőtt nekifognánk enyhén tupírozzuk és lakkozzuk a tincseket. A felső tincset mindig le kell engedni, és oldalról egy újjal folytatni a fonást-ez hozza létre a vízesés hatást.
3. Amikor leértünk a fejen a maradék részt egy gumival lófarokszerűen rögzítjük, majd egy hajtinccsel tekerjük körbe, így burkoljuk a gumit.
A videó alapján könnyedén megcsinálhatjuk a vízesés fonást, ajánlott bárkinek, hogy nekifogjon,de akár egy jó barátnő segítségét is kérhetjük kezdetben.
Gondolatok, +1:
Ne dobd el azt, ki felnevelt,
s rosszat ne mondj reá,
szeresd, mint szíved mélyében
a néma dobbanást.
Ne bántsd meg szóval, nem tudod
egy szó mennyire fáj,
akár egy tőr, mely fúródva
a szívedben megáll.
Ne dobd el azt, ki felnevelt,
hisz annyi éjszakán,
teérted sírt, és ontotta
a könnyek záporát.
Ne dobd el! Hisz éjjelente
te érted mond imát,
s minden könnycsepp, mit érted ejt,
egy néma vallomás.
Minden öröme, mosolya,
mely látszik ajakán,
hozzád száll, s tiéd szívében
tán minden dobbanás.
Ne dobd el! Hiszen panaszod
ő érti! Senki más!
S ő lesz talán az egyetlen,
ki érted majd kiáll.
Ne dobd el! Hiszen lesz idő,
hogy nem lesz semmi más,
csak puszta föld, ahol térdre hullsz,
s tán néhány szál virág
Ne dobd el azt, ki felnevelt,
s rosszat ne mondj reá,
szeresd, mint szíved mélyében
a néma dobbanást.
Ne bántsd meg szóval, nem tudod
egy szó mennyire fáj,
akár egy tőr, mely fúródva
a szívedben megáll.
Ne dobd el azt, ki felnevelt,
hisz annyi éjszakán,
teérted sírt, és ontotta
a könnyek záporát.
Ne dobd el! Hisz éjjelente
te érted mond imát,
s minden könnycsepp, mit érted ejt,
egy néma vallomás.
Minden öröme, mosolya,
mely látszik ajakán,
hozzád száll, s tiéd szívében
tán minden dobbanás.
Ne dobd el! Hiszen panaszod
ő érti! Senki más!
S ő lesz talán az egyetlen,
ki érted majd kiáll.
Ne dobd el! Hiszen lesz idő,
hogy nem lesz semmi más,
csak puszta föld, ahol térdre hullsz,
s tán néhány szál virág
