Megrökönyödve nézi az ikreket a kisfiú. A nap legcukibb VIDEÓ-ja!
Landon először találkozik unokatestvéreivel, akik lányok, és ikrek. Landon ül középen a két kiscsaj pedig jobbról és balról közreveszi őt. A kisfiú nem hisz a szemének. Hol jobbra néz, hol balra, és nem tudja felfogni, hogy ugyanazt a lányt látja mindkét felől.
Nem érti, mi történik, honnan jöttek ezek a fura jövevények, vagy jövevény, de hogy van mégis mind a két oldalán ugyanaz. És azt sem érti, hogy miért egyformák, de az egyik mégis sír, a másik meg mosolyog.
Landon édesanyja megörökíti a felejthetetlen pillanatot, a kisfiú közben pedig mintha könyörögve nézne rá, hogy valaki magyarázza el, mi történik.
Nem érti, mi történik, honnan jöttek ezek a fura jövevények, vagy jövevény, de hogy van mégis mind a két oldalán ugyanaz. És azt sem érti, hogy miért egyformák, de az egyik mégis sír, a másik meg mosolyog.
Landon édesanyja megörökíti a felejthetetlen pillanatot, a kisfiú közben pedig mintha könyörögve nézne rá, hogy valaki magyarázza el, mi történik.
Gondolatok, +1:
Egész úton hazafelé
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?
Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.
S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.
S a kis szobába toppanék...
Röpűlt felém anyám...
S én csüggtem ajkán... szótlanúl...
Mint a gyümölcs a fán.
(Dunavecse, 1844. április.)
Egész úton hazafelé
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?
Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.
S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.
S a kis szobába toppanék...
Röpűlt felém anyám...
S én csüggtem ajkán... szótlanúl...
Mint a gyümölcs a fán.
(Dunavecse, 1844. április.)