Aranyosi Ervin: A barátság gyógyít

Aranyosi Ervin: A barátság gyógyít

Ha van egy igazán kedves, jó barátod,
kivel találkozhatsz és örülsz, ha látod,
kinek elmondhatod, mi a szíved nyomja,
aki odafigyel, kinek van rád gondja.
Aki szeretettel, sérült lelket ápol,
aki minden titkot megoszt önmagáról,
kivel együtt lenni felemelő érzés,
huncutkodni kicsit, az is nagy kísértés.

Ki a lelked érti, s gyakran felvidítja,
ki a bánatodat messzire hajítja.
Kinek kedvessége rokonlelket hordoz,
ilyen barát mellet, nem kell neked orvos!

Múltad nem köt gúzsba, sőt a szép emlékek,
újra felemelnek, felvidítanak téged!
Együtt, jót nevetve néztek a világra,
nem érzi a lelked, hogy magányos, árva.

Mert lelketek tisztul a sok nevetéstől,
mikor megszabadulsz gonddal terhelt észtől.
Lelked, mint a madár, fent az égben szárnyal,
így repül az idő, egy kedves, jó baráttal.

Idős korodba is belefér a játék,
egy ilyen barátság, igazi ajándék!
Mikor elbúcsúzott a holnapot várod,
jöjjön és gyógyítson, vidám, jó barátod!
Gondolatok, +1:
A lány egyfolytában türelmetlenkedett édesanyjával. Aztán egy nap talált egy rövid levelet az asztalon. Alighogy elkezdte olvasni, kicsordult a könnye.

"Drága lányom!

Egy nap, amikor látod, hogy öregszem, kérlek, legyél türelemmel, de a legfontosabb, próbáld megérteni, min megyek keresztül.

Amikor beszélgetünk, és én ugyanazt ismétlem meg ezerszer, ne szakítsd félbe azzal, hogy: "Te már ugyanezt mondtad egy perce" ... Csak figyelj, kérlek. Próbálj meg emlékezni az időkre, amikor még kicsi voltál, és olvastam neked ugyanazt a mesét éjszakáról éjszakára, amíg el nem elaludtál.

Ha nem akarok fürödni, ne haragudj, és ne hozz zavarba engem.Emlékszel, amikor kislány voltál, és nem mentél zuhanyozni?

Amikor látod, hogy képtelen vagyok felfogni az új technológiákat, adj időt, hogy megtanuljam, és ne nézz úgy rám ... emlékszel, drágám, én türelmesen tanítottam meg neked, hogyan kell csinálni sok mindent: az evést hogyan öltözz fel, kösd meg a cipődet minden nap ... a nap, amikor látod, hogy öregszem, legyél türelemmel, de a legfontosabb, próbáld megérteni, mi megyek keresztül.

Ha én néha elfelejtek valamit, adj időt, hogy emlékezzek, és ha nem megy, ne legyél ideges, türelmetlen és undok.

És amikor az öreg, fáradt lábaim nem tudnak már mozogni olyan gyorsan, mint korábban, add a kezed ugyanúgy, ahogy én adtam az enyémet neked, amikor először elindultál. Ha eljön ez az idő, ne légy szomorú, én sem leszek, csak az a fontos, hogy ott legyél velem.

Anyád, aki felnevelt"


Ugye milyen tanulságos? Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!