MegosztásAmikor Isten a nőt teremtette, késő estig dolgozott a hatodik napon
„Amikor Isten a nőt teremtette, késő estig dolgozott a hatodik napon. Egy angyal arra járt, és megkérdezte: Miért töltesz annyi időt ezzel a teremtménnyel? És az Úr azt felelte: Látod az összes specifikációt, amelynek meg kell felelnem, hogy megformáljam őt
- Mosható legyen, de ne műanyag, több mint kétszáz mozgó alkatrészből álljon, amelynek mindegyike cserélhető kell, hogy legyen és mindenféle étellel működnie kell, képesnek kell lennie egyszerre több gyermeket a karjában tartani, megölelni úgy, hogy az meggyógyítson mindent a lezúzott tértől az összetört szívig, és mindezt mindössze két kézzel.
Az angyalra mindez mély benyomást tett. - Két kézzel? Az lehetetlen! És ez a standard modell? Túl sok munka ez egy napra... várj holnapig, és fejezd be akkor!
- Nem - mondá az Úr. - Már annyira közel vagyok, hogy befejezzem ezt a teremtményt, amely szívem legkedvesebbje lesz. Meggyógyítja magát, ha beteg, és egy nap 18 órát tud dolgozni.
Az angyal közelebb jött, és megérintette a nőt.
- De Uram, olyan puhának alkottad őt.
- Igen puha - mondta az Úr. - De erősnek is alkottam. El sem tudod képzelni, mi mindent elvisel és legyőz.
- Tud gondolkodni? - kérdezte az angyal.
- Nem csak gondolkodni tud, de érvelni és egyezkedni is - válaszolta az Úr.
Az angyal megérintette a nő arcát...
- Uram úgy tűnik, a teremtényed ereszt! Túl sok terhet róttál rá.
- Nem ereszt ... Ezek könnyek - javította ki az Úr az angyalt.
- Mik azok a könnyek? És mire valók? - kérdezte az angyal.
És mondá az Úr:
- A könnyek fejezik ki a bánatát, kételyeit, szeretetét, magányosságát,
szenvedését és a büszkeségét.
Mindez nagy hatást tett az angyalra.
- Uram, zseniális vagy! Mindenre gondoltál. A nő valóban csodálatos. Olyan erő birtokában van, amelyekkel ámulatba ejti az embert. Képes kezelni a gondokat, és nehéz terheket hordozni. Magában tudja tartani boldogságát, szeretetét, és véleményét. Mosolyog, amikor sikoltani, szeretne. Dalol, amikor sírni, volna kedve. Sír, amikor boldog, és nevet amikor fél. Harcol, azért amiben hisz. Kiált az igazságtalansággal szemben. Nem fogadja el a nem-et válaszul, ha jobb megoldást tud. Átadja magát, hogy családja gyarapodhasson. Elviszi a barátját orvoshoz, ha fél. Szeretete feltétel nélküli. Sír, ha gyermekei győzedelmeskednek. Boldog, ha barátai jól vannak. Örül, ha születésről vagy esküvőről hall. Szíve összetörik, ha közeli rokona vagy barátja meghal. De megtalálja az erőt, hogy elboldoguljon az élettel. Tudja, hogy egy csók és egy ölelés meggyógyíthatja az összetört szívet.
Csak egyetlen hibája van:
ELFELEJTI MENNYIRE ÉRTÉKES.”
- Mosható legyen, de ne műanyag, több mint kétszáz mozgó alkatrészből álljon, amelynek mindegyike cserélhető kell, hogy legyen és mindenféle étellel működnie kell, képesnek kell lennie egyszerre több gyermeket a karjában tartani, megölelni úgy, hogy az meggyógyítson mindent a lezúzott tértől az összetört szívig, és mindezt mindössze két kézzel.
Az angyalra mindez mély benyomást tett. - Két kézzel? Az lehetetlen! És ez a standard modell? Túl sok munka ez egy napra... várj holnapig, és fejezd be akkor!
- Nem - mondá az Úr. - Már annyira közel vagyok, hogy befejezzem ezt a teremtményt, amely szívem legkedvesebbje lesz. Meggyógyítja magát, ha beteg, és egy nap 18 órát tud dolgozni.
Az angyal közelebb jött, és megérintette a nőt.
- De Uram, olyan puhának alkottad őt.
- Igen puha - mondta az Úr. - De erősnek is alkottam. El sem tudod képzelni, mi mindent elvisel és legyőz.
- Tud gondolkodni? - kérdezte az angyal.
- Nem csak gondolkodni tud, de érvelni és egyezkedni is - válaszolta az Úr.
Az angyal megérintette a nő arcát...
- Uram úgy tűnik, a teremtényed ereszt! Túl sok terhet róttál rá.
- Nem ereszt ... Ezek könnyek - javította ki az Úr az angyalt.
- Mik azok a könnyek? És mire valók? - kérdezte az angyal.
És mondá az Úr:
- A könnyek fejezik ki a bánatát, kételyeit, szeretetét, magányosságát,
szenvedését és a büszkeségét.
Mindez nagy hatást tett az angyalra.
- Uram, zseniális vagy! Mindenre gondoltál. A nő valóban csodálatos. Olyan erő birtokában van, amelyekkel ámulatba ejti az embert. Képes kezelni a gondokat, és nehéz terheket hordozni. Magában tudja tartani boldogságát, szeretetét, és véleményét. Mosolyog, amikor sikoltani, szeretne. Dalol, amikor sírni, volna kedve. Sír, amikor boldog, és nevet amikor fél. Harcol, azért amiben hisz. Kiált az igazságtalansággal szemben. Nem fogadja el a nem-et válaszul, ha jobb megoldást tud. Átadja magát, hogy családja gyarapodhasson. Elviszi a barátját orvoshoz, ha fél. Szeretete feltétel nélküli. Sír, ha gyermekei győzedelmeskednek. Boldog, ha barátai jól vannak. Örül, ha születésről vagy esküvőről hall. Szíve összetörik, ha közeli rokona vagy barátja meghal. De megtalálja az erőt, hogy elboldoguljon az élettel. Tudja, hogy egy csók és egy ölelés meggyógyíthatja az összetört szívet.
Csak egyetlen hibája van:
ELFELEJTI MENNYIRE ÉRTÉKES.”
Gondolatok, +1:
Az emberek gyakran esnek bele abba a hibába, hogy nem értékelnek semmit, amíg az övék, de amint elvesztik, rájönnek mennyit ért. Így van ez az életükkel is...
Sajnos hajlamosak vagyunk fennakadni az élet mindennapi nehézségein, és általában tele van a hócipőnk vele. Pedig ha kicsit jobban értékelnénk az életet, másképp látnánk mindent.
Olvasd el a 24 éves, haldokló fiú elgondolkodtató levelét, és értékeld át az életedet!
"Még csak 24 éves vagyok, de már kiválasztottam az utolsó nyakkendőmet, amit a temetésemen fogok viselni. Talán nem passzol majd az öltönyömhöz, de ez nem probléma.
Túl későn diagnosztizálták nálam a rákot, így már egy hajszálnyi reményem sem maradt a hosszú életre. Azonban rájöttem, hogy csak egy dolgot tehetek a halál előtt: kicsit szebbé tehetem, amit itt hagyok magam mögött. Az élet, amit eddig éltem, vagyis a létezésem, illetve majd annak hiánya nem fog számítani, hiszen nem tettem semmi jelentőset egész életemben.
Amikor megtudtam, hogy mennyi időm maradt hátra, hirtelen átértékeltem mindent, és most egy önző okból írom neked ezt a levelet. Azzal szeretnék értelmet adni rövid életemnek, hogy leírom most neked, mire jöttem rá:
• Ne pazarold az idődet olyan munkára, amit nem élvezel. Egyértelmű, hogy nem lehetsz olyasmiben sikeres, amit nem szeretsz csinálni. A türelem, szenvedély és elkötelezettség jön magától, ha azt csinálod, amit szeretsz.
• Nem szabad mások véleményétől tartanod. A félelem legyengít, és megbénít téged. Ha engedsz neki, napról napra csak nő benned, míg végül belőled semmi nem marad! Hallgass a belső gondolataidra, és tedd, amit szeretnél. Vannak, akik őrültnek fognak hívni, de lesznek olyanok is, akik legendának.
• Vedd át az irányítást az életedben. Vállald a felelősséget minden egyes tettedért. Hagyj fel a rossz szokásokkal, és élj egészségesen. Válassz egy sportot, ami szívvel-lélekkel csinálsz, és ami a legfontosabb, soha ne halogass semmit. Hagyd, hogy azok a döntések formálják az életedet, amiket meghozol, és ne azok, amiket soha nem hoztál meg.
• Kezdd el megbecsülni a körülötted lévő embereket, a rokonokat, barátokat, hiszen kiapadhatatlan forrásai az erőnek és a szeretetnek, amire szükséged van. Éppen ezért ne vedd őket maguktól értetődőnek, és biztosnak.
Nehéz tökéletesen kifejeznem, milyen fontosak ezek a dolgok, de nagyon remélem, hogy elfogadod egy olyan ember tanácsát, aki végül megtanulta, milyen értékes is valójában az idő, amit kaptunk."
Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!
Az emberek gyakran esnek bele abba a hibába, hogy nem értékelnek semmit, amíg az övék, de amint elvesztik, rájönnek mennyit ért. Így van ez az életükkel is...
Sajnos hajlamosak vagyunk fennakadni az élet mindennapi nehézségein, és általában tele van a hócipőnk vele. Pedig ha kicsit jobban értékelnénk az életet, másképp látnánk mindent.
Olvasd el a 24 éves, haldokló fiú elgondolkodtató levelét, és értékeld át az életedet!
"Még csak 24 éves vagyok, de már kiválasztottam az utolsó nyakkendőmet, amit a temetésemen fogok viselni. Talán nem passzol majd az öltönyömhöz, de ez nem probléma.
Túl későn diagnosztizálták nálam a rákot, így már egy hajszálnyi reményem sem maradt a hosszú életre. Azonban rájöttem, hogy csak egy dolgot tehetek a halál előtt: kicsit szebbé tehetem, amit itt hagyok magam mögött. Az élet, amit eddig éltem, vagyis a létezésem, illetve majd annak hiánya nem fog számítani, hiszen nem tettem semmi jelentőset egész életemben.
Amikor megtudtam, hogy mennyi időm maradt hátra, hirtelen átértékeltem mindent, és most egy önző okból írom neked ezt a levelet. Azzal szeretnék értelmet adni rövid életemnek, hogy leírom most neked, mire jöttem rá:
• Ne pazarold az idődet olyan munkára, amit nem élvezel. Egyértelmű, hogy nem lehetsz olyasmiben sikeres, amit nem szeretsz csinálni. A türelem, szenvedély és elkötelezettség jön magától, ha azt csinálod, amit szeretsz.
• Nem szabad mások véleményétől tartanod. A félelem legyengít, és megbénít téged. Ha engedsz neki, napról napra csak nő benned, míg végül belőled semmi nem marad! Hallgass a belső gondolataidra, és tedd, amit szeretnél. Vannak, akik őrültnek fognak hívni, de lesznek olyanok is, akik legendának.
• Vedd át az irányítást az életedben. Vállald a felelősséget minden egyes tettedért. Hagyj fel a rossz szokásokkal, és élj egészségesen. Válassz egy sportot, ami szívvel-lélekkel csinálsz, és ami a legfontosabb, soha ne halogass semmit. Hagyd, hogy azok a döntések formálják az életedet, amiket meghozol, és ne azok, amiket soha nem hoztál meg.
• Kezdd el megbecsülni a körülötted lévő embereket, a rokonokat, barátokat, hiszen kiapadhatatlan forrásai az erőnek és a szeretetnek, amire szükséged van. Éppen ezért ne vedd őket maguktól értetődőnek, és biztosnak.
Nehéz tökéletesen kifejeznem, milyen fontosak ezek a dolgok, de nagyon remélem, hogy elfogadod egy olyan ember tanácsát, aki végül megtanulta, milyen értékes is valójában az idő, amit kaptunk."
Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!
