MegosztásMama
Már egy hete csak a mamára
gondolok mindig, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
gondolok mindig, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
Gondolatok, +1:
Egyben biztos lehetsz: senkit nem érdekel a problémád. Senki nem akar rossz kedvűen, nem szeretnének foglalkozni a gondjaiddal. Ebben a világban ne várj igazságot, ne számíts törődésre vagy önzetlenségre. Ritka. S ha találsz valakit, aki a nap végén megkérdezi hogyan vagy, és őszintén érdekli a válasz... az több, mindennél.
Egyben biztos lehetsz: senkit nem érdekel a problémád. Senki nem akar rossz kedvűen, nem szeretnének foglalkozni a gondjaiddal. Ebben a világban ne várj igazságot, ne számíts törődésre vagy önzetlenségre. Ritka. S ha találsz valakit, aki a nap végén megkérdezi hogyan vagy, és őszintén érdekli a válasz... az több, mindennél.
