MegosztásMama
Már egy hete csak a mamára
gondolok mindig, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
gondolok mindig, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
Gondolatok, +1:
9 hónapig hordtalak szívem alatt,
most már örökké a szívemben vagy.
Emlékszem mikor először karomba vehettelek,
már akkor féltettelek!
Te voltál és vagy a büszkeségem,
fogtam kezed, s csillogott a szemed.
Nem kívánok mást,
az angyalok vigyázzanak rád!
Szeretlek: Édesanyád!!"
9 hónapig hordtalak szívem alatt,
most már örökké a szívemben vagy.
Emlékszem mikor először karomba vehettelek,
már akkor féltettelek!
Te voltál és vagy a büszkeségem,
fogtam kezed, s csillogott a szemed.
Nem kívánok mást,
az angyalok vigyázzanak rád!
Szeretlek: Édesanyád!!"
