MegosztásÖleld, amíg kéri... Hallgasd, amíg mondja...
Öleld, amíg kéri!
Hallgasd, amíg mondja!
Szeresd, amíg hagyja!
Mert olyan gyorsan eljön a pillanat, amikor elindul és Te már nem kísérheted el!
Amikor már a saját útját járja, talán vissza sem pillantva rád!
Rád, aki aggódva figyeled és csak remélni tudod, hogy nem téved el az úton!
Hallgasd, amíg mondja!
Szeresd, amíg hagyja!
Mert olyan gyorsan eljön a pillanat, amikor elindul és Te már nem kísérheted el!
Amikor már a saját útját járja, talán vissza sem pillantva rád!
Rád, aki aggódva figyeled és csak remélni tudod, hogy nem téved el az úton!
Gondolatok, +1:
Nagymamám nevelt fel. Ő vigyázott rám,
mikor az első pipacs kinyílt a mezők pázsitján.
S mikor madárhang töltötte be a végtelen teret,
jelezvén, hogy újra tavasz közeleg.
Nagymamám volt ki vigyázta a létem,
mikor dermedt télbe szaladt csetlő-botló léptem,
s mikor nyár érlelte aranyszínre a búzaszemeket,
melyeket körbe-körbeöleltek az őszi levelek.
Nagymamám volt nékem az álmok otthona,
nappalaim jó tündére, az éjek vándora.
Minden-minden ő volt, mely megtanított arra,
hogy nagy a szeretet Isteni hatalma.
Mert az én nagymamám mindig azt vallotta,
ki szerény és szelíd annak boldog minden napja,
mert az igaz boldogságot csak az ismeri meg,
kit szeretnek és tisztelnek a többi emberek.
Nagymamám nevelt fel. Ő vigyázott rám,
mikor az első pipacs kinyílt a mezők pázsitján.
S mikor madárhang töltötte be a végtelen teret,
jelezvén, hogy újra tavasz közeleg.
Nagymamám volt ki vigyázta a létem,
mikor dermedt télbe szaladt csetlő-botló léptem,
s mikor nyár érlelte aranyszínre a búzaszemeket,
melyeket körbe-körbeöleltek az őszi levelek.
Nagymamám volt nékem az álmok otthona,
nappalaim jó tündére, az éjek vándora.
Minden-minden ő volt, mely megtanított arra,
hogy nagy a szeretet Isteni hatalma.
Mert az én nagymamám mindig azt vallotta,
ki szerény és szelíd annak boldog minden napja,
mert az igaz boldogságot csak az ismeri meg,
kit szeretnek és tisztelnek a többi emberek.
