Csak szelíden gyermekem
Ha majd úgy érzed,
hogy teher leszek édes gyermekem
bánj velem szelíden, ne ellenségesen.
Lelkem nézd, lelkem lásd,
mert az ugyanaz marad, ki akkor voltam neked,
mikor hold-szőtte kiságyadon
fogtam kis kezed,
és dúdoltam-dúdoltam esti altatód,
miközben arcocskádra leheltem
az éj-útravalót.
Tudod az idő, engem sem kímél,
roncsolja fáradt, megtört szívemet,
melynek dobbanása egyre nehezebb,
ahogy cipelem-cipelem
az élet-terheket…
De te ne azt nézd soha, ami kívül látszik,
amin sorsom keze vércsíkot hagyott,
azt lásd, ami akkor voltam neked,
mikor csillagokká csókoltam gyermek-mosolyod.
hogy teher leszek édes gyermekem
bánj velem szelíden, ne ellenségesen.
Lelkem nézd, lelkem lásd,
mert az ugyanaz marad, ki akkor voltam neked,
mikor hold-szőtte kiságyadon
fogtam kis kezed,
és dúdoltam-dúdoltam esti altatód,
miközben arcocskádra leheltem
az éj-útravalót.
Tudod az idő, engem sem kímél,
roncsolja fáradt, megtört szívemet,
melynek dobbanása egyre nehezebb,
ahogy cipelem-cipelem
az élet-terheket…
De te ne azt nézd soha, ami kívül látszik,
amin sorsom keze vércsíkot hagyott,
azt lásd, ami akkor voltam neked,
mikor csillagokká csókoltam gyermek-mosolyod.
Gondolatok, +1:
Mindenre meg kell érni. Ha egy találkozásra megérünk: létrejön.
Akarat sem kell hozzá; ölünkbe hullik,
mint érett gyümölcs a fáról.
Ha két embert valódi szeretet köt össze,
nem veszthetik el egymást.
Ha útjuk hosszabb-rövidebb ideig mégis elválik,
annak mindig sorsszerű oka van...
Mindenre meg kell érni. Ha egy találkozásra megérünk: létrejön.
Akarat sem kell hozzá; ölünkbe hullik,
mint érett gyümölcs a fáról.
Ha két embert valódi szeretet köt össze,
nem veszthetik el egymást.
Ha útjuk hosszabb-rövidebb ideig mégis elválik,
annak mindig sorsszerű oka van...
Megosztás