Kun Magdolna - Anyám könnyei

Anyám könnyei gyöngyként hullottak,
mikor szívében a fájdalom tengerré duzzadt,
s mikor már nem tudta visszafojtani azt a keservet,
amivel naponta szembesülhetett.
Anyám pedig erős volt, akkor is, ha válla
olyan volt, mint a gyönge, beteg madárszárnya,
mely szállt volna, szállt volna egyre magasabb,
ha nem húzta volna vissza az emberáradat.

Mert anyám szelíd lelkében sosem volt harag,
csak tűrte és tűrte azokat a megbántásokat,
amik könnyeit hullatták, szívét mardosták,
s amivel porba döntötte ez a kegyetlen világ.
Kun Magdolna
Gondolatok, +1:
A koszos edények azt bizonyítják,hogy etetem a családom, a teli szemetes, hogy takarítok utánuk.
A rendetlenség azt hogy hagyom hogy a gyermekeim jól érezzék magukat és felszabadultan játszanak.
A felhalmozott vasalni való azt, hogy tiszta ruhában járatom a családom.
A nedves kád pedig hogy lefürdetem a gyermekeim mindennap.

Ezért ha legközelebb nálunk jársz, kétszer gondold meg, mielőtt ítélkeznél! Ha azért jössz, hogy meglátogass minket, gyere hozzánk bármikor, ha a lakásomra vagy kíváncsi, jelentkezz be, mielőtt jönnél!