MegosztásKun Magdolna - Anyám könnyei
Anyám könnyei gyöngyként hullottak,
mikor szívében a fájdalom tengerré duzzadt,
s mikor már nem tudta visszafojtani azt a keservet,
amivel naponta szembesülhetett.
Anyám pedig erős volt, akkor is, ha válla
olyan volt, mint a gyönge, beteg madárszárnya,
mely szállt volna, szállt volna egyre magasabb,
ha nem húzta volna vissza az emberáradat.
Mert anyám szelíd lelkében sosem volt harag,
csak tűrte és tűrte azokat a megbántásokat,
amik könnyeit hullatták, szívét mardosták,
s amivel porba döntötte ez a kegyetlen világ.
mikor szívében a fájdalom tengerré duzzadt,
s mikor már nem tudta visszafojtani azt a keservet,
amivel naponta szembesülhetett.
Anyám pedig erős volt, akkor is, ha válla
olyan volt, mint a gyönge, beteg madárszárnya,
mely szállt volna, szállt volna egyre magasabb,
ha nem húzta volna vissza az emberáradat.
Mert anyám szelíd lelkében sosem volt harag,
csak tűrte és tűrte azokat a megbántásokat,
amik könnyeit hullatták, szívét mardosták,
s amivel porba döntötte ez a kegyetlen világ.
Gondolatok, +1:
Mert eljön az a kor az ember idejében mikor nagyszülővé válik. Azok a csodálatos évek, amikor önfeledten örülhetünk az unokáinknak. Mert ez a mi ajándékunk azért amiért szülők voltunk. A szeretet egy olyan dolog, amiből ha jó sokat adunk, akkor jó sokat is kapunk. Az unokák pedig adják, nekünk csak hagynunk kell, hogy jöjjön az az édes szeretet.
Ez a világ rendje...
Mert eljön az a kor az ember idejében mikor nagyszülővé válik. Azok a csodálatos évek, amikor önfeledten örülhetünk az unokáinknak. Mert ez a mi ajándékunk azért amiért szülők voltunk. A szeretet egy olyan dolog, amiből ha jó sokat adunk, akkor jó sokat is kapunk. Az unokák pedig adják, nekünk csak hagynunk kell, hogy jöjjön az az édes szeretet.
Ez a világ rendje...
