MegosztásIma a családomért! Imára kulcsolom két kezem, s tehozzád szólok most Istenem. Nem kincset kérek és nem is gazdagságot, s nem is magamért mondok imádságot.
Imára kulcsolom két kezem,
s tehozzád szólok most Istenem.
Nem kincset kérek és nem is gazdagságot,
s nem is magamért mondok imádságot.
Családom sorsáért aggódom nagyon, mert az ők élete többet ér, mint egy vagyon.
Küldj nekik hitet e nehéz napokra,
s okos gondolatot mi a gondjukat megoldja.
Biztató reményt ,hogy bízni tudjanak,
s erőt, egészséget,hogy tovább jussanak.
Az unokákat tisztességgel nevelhessék,
s munkájuk gyümölcsét sohase veszítsék.!
Imáikat ne mondják hiába ,csak vigyázz rájuk Istenem.!
Rájuk és a családra. ..Ámen.!
s tehozzád szólok most Istenem.
Nem kincset kérek és nem is gazdagságot,
s nem is magamért mondok imádságot.
Családom sorsáért aggódom nagyon, mert az ők élete többet ér, mint egy vagyon.
Küldj nekik hitet e nehéz napokra,
s okos gondolatot mi a gondjukat megoldja.
Biztató reményt ,hogy bízni tudjanak,
s erőt, egészséget,hogy tovább jussanak.
Az unokákat tisztességgel nevelhessék,
s munkájuk gyümölcsét sohase veszítsék.!
Imáikat ne mondják hiába ,csak vigyázz rájuk Istenem.!
Rájuk és a családra. ..Ámen.!
Gondolatok, +1:
Anyám könnyei gyöngyként hullottak,
mikor szívében a fájdalom tengerré duzzadt,
s mikor már nem tudta visszafojtani azt a keservet,
amivel naponta szembesülhetett.
Anyám pedig erős volt, akkor is, ha válla
olyan volt, mint a gyönge, beteg madárszárnya,
mely szállt volna, szállt volna egyre magasabb,
ha nem húzta volna vissza az emberáradat.
Mert anyám szelíd lelkében sosem volt harag,
csak tűrte és tűrte azokat a megbántásokat,
amik könnyeit hullatták, szívét mardosták,
s amivel porba döntötte ez a kegyetlen világ.
Anyám könnyei gyöngyként hullottak,
mikor szívében a fájdalom tengerré duzzadt,
s mikor már nem tudta visszafojtani azt a keservet,
amivel naponta szembesülhetett.
Anyám pedig erős volt, akkor is, ha válla
olyan volt, mint a gyönge, beteg madárszárnya,
mely szállt volna, szállt volna egyre magasabb,
ha nem húzta volna vissza az emberáradat.
Mert anyám szelíd lelkében sosem volt harag,
csak tűrte és tűrte azokat a megbántásokat,
amik könnyeit hullatták, szívét mardosták,
s amivel porba döntötte ez a kegyetlen világ.
