MegosztásAmikor a fiatal házaspár fellépett a színpadra senki sem számított ilyen táncra! – VIDEÓ
Hagyományok szerint az esküvőt mindig a vőlegény és menyasszony tánca nyitja.A párok erre a pillanatra akár évekig is készülnek, külön órákat vesznek, hiszen mindenki szeretne a legszebben táncolni abban a bizonyos pár percben. Ilyenkor az egész násznép őket figyeli, nem túl könnyű feladat tökéletesnek lenni. Még a legprofibb táncosoknál is megeshet, hogy elvétik izgalmukban.
Amikor Karolina és Wojtek elhatározta, hogy összeházasodik, azt szerették volna, hogy esküvői táncuk nagyon különleges legyen, és barátaik is át tudják érezni a csodaszép pillanatot. Nem voltak profi táncosok, de mindössze 9 hónap kellett ahhoz, hogy betanulják a koreográfiát, és végül mindenkit elkápráztassanak.
Nyitótáncként a laza swinget választották, és annyira profin adták elő egy-egy sportcipőben, hogy az egész násznépet levették a lábukról. Érdemes megnézni és ha tetszett mutasd meg barátaidnak!
Gondolatok, +1:
Várj reám, s én megjövök,
hogyha vársz nagyon,
várj reám, ha sárga köd
őszi búja nyom;
várj, ha havat hord a szél,
várj, ha tűz a nap,
várj, ha nem is jön levél
innen néhanap;
várj, ha nem vár senkit ott
haza senki már,
s ha nógat is bárki, hogy
nem kell várni már.
Várj reám, s én megjövök.
Fordulj daccal el,
ha áltatják ösztönöd,
hogy: feledni kell…
ha lemondtak rólam már
apám s lányom is,
s jó barát már egy se vár –
…szinte látom is:
borral búsul a pohár,
s könnyet ejt szemük,
rám gondolva. De te várj
s ne igyál velük.
Várj reám! Ó átkelek
minden vészen én.
Aki nem várt, rám nevet:
„Szerencsés legény”.
Nem tudhatja senki sem,
te meg én csupán,
hogy te jártál ott velem
öldöklő csatán,
s te mentettél meg, de hogy?
Egyszerű titok:
várni tudtál rám, ahogy
senki sem tudott.
Várj reám, s én megjövök,
hogyha vársz nagyon,
várj reám, ha sárga köd
őszi búja nyom;
várj, ha havat hord a szél,
várj, ha tűz a nap,
várj, ha nem is jön levél
innen néhanap;
várj, ha nem vár senkit ott
haza senki már,
s ha nógat is bárki, hogy
nem kell várni már.
Várj reám, s én megjövök.
Fordulj daccal el,
ha áltatják ösztönöd,
hogy: feledni kell…
ha lemondtak rólam már
apám s lányom is,
s jó barát már egy se vár –
…szinte látom is:
borral búsul a pohár,
s könnyet ejt szemük,
rám gondolva. De te várj
s ne igyál velük.
Várj reám! Ó átkelek
minden vészen én.
Aki nem várt, rám nevet:
„Szerencsés legény”.
Nem tudhatja senki sem,
te meg én csupán,
hogy te jártál ott velem
öldöklő csatán,
s te mentettél meg, de hogy?
Egyszerű titok:
várni tudtál rám, ahogy
senki sem tudott.
