Piramis - Ha volna két életem

Melletted minden reggel
Vidáman ébredek fel,
S könnyűnek érzem mindenem.
De néha egy hang a szívemben
Új útra szólít engem,
Talán nem érted meg sohasem, hogy

Nem tudom, mit tegyek, nem tudom, hogy legyen.
Miért is nem lehetek egyszerre két helyen,
Óóó Istenem, miért nincs két életem?

Mennyivel könnyebb volna,
Hogyha két életem volna.
Egyet örökre odaadnék neked,
A másik szabad lenne,
Minden nap szárnyra kelne,
S mindenkit szeretne, akit lehet.

Ha volna két életem, tudnám, amit ma nem.
Bár volna két életem, hinnék mindenkiben!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?

Hogyha két életem volna,
Az egyik gyengéd volna,
Magadhoz láncolhatnád.
De a másik örök volna,
S ha a világ elpusztulna,
Akkor is tovább lobogna.

Ha volna két életem, nem fájna semmi sem.
Bár volna két életem, nevetnék mindenen!
Óóó Istenem, miért nincs két életem?

Úgy fáj, hogy nincs két életem.
Viccek, +1:
Megy a púpos a temetőben. Elé ugrik egy kis törpe és megkérdezi:
- Púpos mi van a hátadon?
- Egy púp.
- Kell az neked?
- Nem.
És láss csodát a púpos felegyenesedik és rendesen jár. Boldogan megy be a városba, amikor találkozik a sántával. Neki is elmondja a történetet.
A sánta fejvesztve rohan a temetőbe. Elé is odaugrik a törpe és megkérdezi:
- Mi van a hátadon sánta?
- Semmi.
- Nesze itt egy púp.

Ezek is érdekelhetnek