MegosztásNagyszülőnek lenni nem jelent mást, mint egy mennybéli áldást
Nagyszülőnek lenni nem jelent mást, mint egy mennybéli áldást: áldást egy olyan szülőre, aki egykor a gyermeke kezét fogta, most azonban az unokája lelkét gondozza.
Az unokájáét, akiért mindent odaadna. Akinek mindenkor mindent megadna.
Akiért lehozná még a csillagos eget is és ha kell levarázsolná az égről a fellegeket is. Akiért érdemes még sokáig élni és minden nap jól lenni.
Mert egy unoka olyan, mint egy kis gyógyító drága kövecske, ha veled van és nálad boldog leszel tőle.
Az unokájáét, akiért mindent odaadna. Akinek mindenkor mindent megadna.
Akiért lehozná még a csillagos eget is és ha kell levarázsolná az égről a fellegeket is. Akiért érdemes még sokáig élni és minden nap jól lenni.
Mert egy unoka olyan, mint egy kis gyógyító drága kövecske, ha veled van és nálad boldog leszel tőle.
Gondolatok, +1:
Az igazi táncban az a legszebb, ha messzire röpül tőled a társad, de te egyedül, magányosan pörögve is tudod, hogy visszatér hozzád. Ha nem tér vissza, nem volt igazi tánc.
Ha szerelmes vagy, minden táncról azt képzeled, hogy igazi. Nem az! Vannak szép táncok, örömteli táncok, pillanatnyi boldogságot, kéjt és önfeledtséget adó táncok – de nem igaziak.
Az igaz tánc kibírja a távolságot. Kibírja az öregedést. Kibírja az elengedést.
Kibírja, hogy sokáig nem látom, nem ölel, nincs mellettem, máshol jár, messze jár, nem is gondol rám… de a közös zenét mégis hallja, s ha eljön az ideje, visszatér hozzám, és együtt forgunk tovább.
Az igazi táncospárnak az a titka, hogy közös a zenéjük, és csak ők ketten hallják az egész világon. És ha ez a zene szól, egymásra gondolnak, s tudják, hogy ők összetartoznak.
Az ilyen tánc ritka manapság. Az igaz visszatér, ne félj! A nem igaziért pedig nem kár.
Az igazi táncban az a legszebb, ha messzire röpül tőled a társad, de te egyedül, magányosan pörögve is tudod, hogy visszatér hozzád. Ha nem tér vissza, nem volt igazi tánc.
Ha szerelmes vagy, minden táncról azt képzeled, hogy igazi. Nem az! Vannak szép táncok, örömteli táncok, pillanatnyi boldogságot, kéjt és önfeledtséget adó táncok – de nem igaziak.
Az igaz tánc kibírja a távolságot. Kibírja az öregedést. Kibírja az elengedést.
Kibírja, hogy sokáig nem látom, nem ölel, nincs mellettem, máshol jár, messze jár, nem is gondol rám… de a közös zenét mégis hallja, s ha eljön az ideje, visszatér hozzám, és együtt forgunk tovább.
Az igazi táncospárnak az a titka, hogy közös a zenéjük, és csak ők ketten hallják az egész világon. És ha ez a zene szól, egymásra gondolnak, s tudják, hogy ők összetartoznak.
Az ilyen tánc ritka manapság. Az igaz visszatér, ne félj! A nem igaziért pedig nem kár.
