MegosztásFelnőtt lettem, Tőled távol, messze a szülői háztól...
Felnőtt lettem, Tőled távol, messze a szülői háztól, de minden kincset, mit Tőled kaptam, itt őrzöm örökké magamban. Édesanya simogass meg! Legyek újra megint gyermek. Ölelj át ha felkereslek, érezd, hogy most is szeretlek.
"Mikor legelső csókot reám leheltél,
Anyám, Te Édes, mondd,
már akkor is, miért szerettél? Kis béka-testem, akkor még nedves; véresen.
Üvöltve sírtam, s Hozzád tapadtam éhesen.
Még fájt a Világ,
zörej hasított, szúrt a Fény,
de karjaidban a biztos, tejszagú Remény.
Az első arc, első hang, az első Lélek.
Átöleltél, Te voltál nekem az Élet!
Emlékszel?
Először Néked mosolyogtam.
Mennyire örültél minden mosolyomnak!
Táplálékom édes kútja, botló lépteimnek útja,
első szavam volt a neved,
álom- manóm, az éneked.
Ha lázban égtem, beteg voltam, szemed fényétől gyógyultam,
s hangod nyugodt tengerében,
együtt úsztunk a mesékben.
Ha rosszalkodtam, nagy bajomban,
védekezőn Hozzád bújtam,
s nagy bánatom, könnyes szemem,
ott pihent meg az öledben.
Tanítottál, úgy neveltél,
a helyes mederbe tereltél.
Mikor lázadtak a kamasz vágyak,
türelemmel mind kivártad.
Felnőtt lettem, Tőled távol,
messze a szülői háztól,
de minden kincset, mit Tőled kaptam,
itt őrzöm örökké magamban.
Édesanya simogass meg!
Legyek újra megint gyermek.
Ölelj át ha felkereslek,
érezd, hogy most is szeretlek!"
"Mikor legelső csókot reám leheltél,
Anyám, Te Édes, mondd,
már akkor is, miért szerettél? Kis béka-testem, akkor még nedves; véresen.
Üvöltve sírtam, s Hozzád tapadtam éhesen.
Még fájt a Világ,
zörej hasított, szúrt a Fény,
de karjaidban a biztos, tejszagú Remény.
Az első arc, első hang, az első Lélek.
Átöleltél, Te voltál nekem az Élet!
Emlékszel?
Először Néked mosolyogtam.
Mennyire örültél minden mosolyomnak!
Táplálékom édes kútja, botló lépteimnek útja,
első szavam volt a neved,
álom- manóm, az éneked.
Ha lázban égtem, beteg voltam, szemed fényétől gyógyultam,
s hangod nyugodt tengerében,
együtt úsztunk a mesékben.
Ha rosszalkodtam, nagy bajomban,
védekezőn Hozzád bújtam,
s nagy bánatom, könnyes szemem,
ott pihent meg az öledben.
Tanítottál, úgy neveltél,
a helyes mederbe tereltél.
Mikor lázadtak a kamasz vágyak,
türelemmel mind kivártad.
Felnőtt lettem, Tőled távol,
messze a szülői háztól,
de minden kincset, mit Tőled kaptam,
itt őrzöm örökké magamban.
Édesanya simogass meg!
Legyek újra megint gyermek.
Ölelj át ha felkereslek,
érezd, hogy most is szeretlek!"
Gondolatok, +1:
1. Nem tőled függ, milyennek születsz. Mi fák is sokfélék vagyunk. A fűz szomorúnak tűnhet, a tölgy erősnek, a juhar büszkének – de mindeniknek megvannak saját képességei és mind egyedülálló a maga módján. Tanuld meg használni saját képességeidet, és mindig tanulj újakat.
2. Találd meg belső energiádat és erődet. Mi ezt télen használjuk, amikor a hó és a fagy lenyomja ágainkat.
3. Légy rugalmas. Ha egy fa dacosan állna, letörnének ágai; ezért mindig engedünk a szél erejének, majd megerősödve egyenesedünk vissza.
4. Örvendj az esőnek. Új sarjakat növeszt, általa pedig a Nap sugarát is jobban értékeled majd.
5. Nincsen csúnya fa, csak szemek, melyek anélkül néznek, hogy látnának.
6. Fejlődj saját ritmusodban, élvezd a növekedésed útjának minden pillanatát. Mi fák, nem nézzük irigykedve a nagyobbat vagy az erősebbet. Minden nap, minden kibomlott levél örömmel tölt el.
7. Vegyél egy keveset mások aggodalmaiból és borúságaiból, alakítsd pozitív energiákká és úgy add vissza nekik. Mint egy lehelet oxigént.
8. Semmi sem tart örökké. Mindig nőnek új ágak és új levelek, ezért nem könnyezünk minden elsárgult levélért, hanem annak örülünk, amink van.
9. Az erős gyökerek azok, amelyek mindig segítenek. Ne felejtsd el, honnan indultál és mit tanultál fejlődésed ösvényén.
10. Néha nehéznek és szomorúnak tűnhet az élet. Ne add fel azokban a pillanatokban sem! Bármilyen kegyetlennek is tűnjön a vihar, a gyökereid erősek és hamarosan újra gyönyörködhetsz a napsugarakban.
11. Légy hálás minden nap. Egy fa sosem feledi ezt. Valahányszor felkel a nap, ha gyerekek játszanak körülötte, ha a madarak magas ágai közt menedékre lelve dalolnak, a fák köszönetképpen kivirágoznak.
12. Hagyd a félelmeid! Ha a fák félnének, csak öreg és fonnyadt leveleik volnának – de van bátorságuk elengedni őket és másokat fogadni helyettük.
13. Ne aggódj folyton. A nehéz, nyomasztó tél után eljön majd a tavasz. Mindig.
14. Szeress! Nálunk mindenki egyformán méltó a szeretetre. Mindannyiunkban ott van valami, ami egyedivé tesz, fajtól, színtől és gyökerektől függetlenül. Mindenkivel megosztjuk szeretetünket, gyönyörű erdőket, parkokat és tereket formálunk – melyeket lehet, hogy a gondok szemüvegén keresztül te sem láttál eddig.
15. Nem csak a te valóságod az egyetlen létező – hallgasd meg mások igazságait is. Egy fa nem állíthatja, hogy „Minden levél kizárólag csak zöld lehet!”, mert akkor megtagadna megannyi csodálatos fajt, melyek levelei piros, narancs és sok más színben pompázik.
16. Az Univerzum bőséget jelent. Egy fa sosem kérdi, vajon jön még meleg? Vajon túlélem a hideget? Hogyan nőnek majd vissza leveleim? – tudja, hogy ezeket a dolgokat a természet megadja neki.
17. Csak a jelen pillanat a tiéd. Legyen az boldog vagy fájdalmas, élvezd, mert soha többé nem tér vissza.
18. Hagyj fel az olyan gondolatokkal, hogy a dolgok nehezek. A fa nem mondja, hogy Nem tudok kivirágozni. Idén nem akarok teremni. Túl nehéz, fájdalmas és kényelmetlen! Egyszerűen csak megteszi, hittel, könnyedén.
19. Ne várd a boldogságot, csak éld meg! Egyetlen fa sem mondja, hogy boldogabb lenne, ha 5 méterrel arrább állna és 20 centivel magasabb lenne. Azért, mert megértjük, hogy most is boldogok lehetünk, ott ahol vagyunk és azzal, amink van.
20. Mindig fölfele törekedj, de örülj annak, amit most csinálsz. Mindig lesz, amit tanulnod és lesz még, amit megvalósíts, hogy ezáltal nagyobb, erősebb és szebb lehess.
21. Ne másokhoz hasonlítsd magad. Nem számít, ha némely piros levelű fák tetszenek egyes embereknek. Én más faj vagyok, és idén olyan szépek a leveleim, mint még soha – nyers zöldek.
22. Hagyd, hogy megöleljenek. Így kaphatsz egy darabka szeretetet és energiát, ugyanezt pedig te is továbbíthatod. Vagy bármi mást, amit szeretnél.
23. Az igazi erő a sebezhetőségben rejlik. Ha nem is mindig egyértelmű, de egyetlen fa sem tökéletes. Néha az emberek bántanak, néha megfáradunk az ágainkra telepedő hó alatt, vagy egyszerűen csak meghajlott a törzsünk imitt-amott. Ezeket nem rejtjük el. Merünk sebezhetőek és kopárak lenni.
24. Adj értéket az emberek életének, saját lényed által. Engem örömmel tölt el, ha az emberek megpihennek az árnyékomban. Egy barátom is van, az akác, aki csodálattal figyeli az ágait melankolikusan kémlelő szerelmes párt.
25. Vedd észre, hogy minden levél a zöld más és más árnyalataiban játszik. Ha körülnézel magad körül és látni tudod az apró különbségeket, az életed megváltozik.
26. Csodáld a környezeted. Nekünk is életre kelnek a csodálat levelei, ha egy-egy szép, boldog és bátor embert látunk.
27. Legyen hited! Ha a természet annyira tökéletes és gazdag tud lenni, hogy is fordul meg a fejedben, hogy te más lennél?
28. Bocsáss meg. Ha néha haragszom is az emberekre, amiért rombolják a természetet és eldobják a hulladékot, tudom, hogy erős tudok maradni és ők nem tudnak többet ennél. Mégis, te, mint ember, változtathatsz ezen. Bocsáss meg, majd döntsd el, hogyan tudsz továbbra eszerint cselekedni az életed minden területén.
29. Vállald a felelősséget! Mit oldok meg azzal, ha a tikkasztó nyarat vagy a tél fagyát hibáztatom? Arra koncentrálj csak, amit te is befolyásolni tudsz.
30. Mindig a most a legmegfelelőbb pillanat! Ne várjuk állandóan a megfelelő évszakot, teremtsük meg mi a megfelelő pillanatot. Élj ebben a tudatban és ne halogass. Neked emberként még több lehetőséged van.
31. Hagyd a múltat. Nekem abszurdnak tűnik, hogy egy fa fájlalóan gondoljon vissza 2008 kemény fagyos telére ahelyett, hogy az idei tavasznak örvendezne.
32. Légy mindig önmagad, ne bújj maszkok mögé. Láttál már olyan fát, amelyik más fajnak álcázza magát, csak, hogy szebb legyen? Erre semmi szükség nincsen. Ugyanis olyan embereket kell magadhoz vonzz, akik valódi éneddel rezonálnak.
33. Csak addig légy önző, amíg megkapod az ajándékozás erejét. Ősszel, mikor táncolunk a nagy szélben, az emberek nem szeretnek mellettünk lenni. A viharban félnek, hogy rájuk dőlünk. Hogyha pedig egyenesen állnánk csak a kedvükért, akkor kettétörnénk. Meg kell értened, hogy néha el kell üldöznünk benneteket, hogy később majd mással megajándékozhassunk titeket.
34. Ne bosszankodj másnak a gyengeségén, mert ő a te tükröd. Van egy barátom, aki egy tó mellett áll. Nem igazán tökéletes, horgas a törzse, kevéske levele van és girhesek az ágai. Mindezt pedig látja a tó vizében, de sosem hallottam őt azon panaszkodni, hogy milyen csúnya a tó tükre.
35. Nézz magadba. Mulatságos, ahogyan ti, emberek, olyan kapukat próbáltok nyitogatni, amelyek csak belülről nyílnak. Ha nem úgy fest az életed, ahogyan szeretnéd, akkor nézz magadba, vizsgáld meg addigi meggyőződéseidet. Ha rossz almát terem a fa, nem az almán kell változtatni, hanem a gyökerét kell megöntözni.
36. Nem tudom, mondták-e már neked, hogy mi fák, a tiszta nyári melegben elraktározzuk magunkban az energiát a téli időszakra. Lehet, hogy jó ötlet lenne, ha te is hosszú távra hoznál döntéseket.
37. Bátorkodj csillogtatni értékeidet. Nem fáj az, ha nőnek a leveleink, épp ellenkezőleg. Az egy ünnep.
38. Bármennyire is sötét legyen, nézz fel. Mindig lesznek csillagok, amelyek megvilágosítsák utadat. És soha, soha nem vagy egyedül.
39. Szépítsd meg mások életét anélkül, hogy valamit várnál cserébe. Hallottad már egy fától is, hogy „adósom vagy!”?
40. Élvezd a napsütést, de ne maradj mindig a komfortzónában. Ne a széltől várd, hogy előre mozdítson. Úgyis csak saját magad által fejlődhetsz.
41. Merj nagyot kívánni. Sokszor, amikor látjuk az égbolton a Holdat, felé ágaskodunk. Lehet, hogy soha nem foguk odáig érni – vagy lehet, hogy mégis. Bárhogy is legyen, valami szép vár mindannyiunkra. Nektek is így van: az élet megjutalmazza a bátor embereket.
42. Nem az számít, hány éves vagy, hanem az, hogy mennyi élet van az éveidben. Ugyanígy, a tapasztalat sem az öregségben, hanem a megtanult leckékben rejlik. Bármikor felvirágozhatsz, függetlenül attól, hányadik születésnapodat ünnepled.
43. Ne kérdezgesd, hogy van-e élet a halál után. Az a fontos, hogy mennyi élet volt a halál előtt. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy élhessünk, és, hogy amíg itt vagyunk titeket megajándékozhassunk.
44. A fáknak nincs szükségük elismerésre és dicséretre ahhoz, hogy szépnek tartsák magukat. Az lenne a csúcs, ha vitatkoznánk egymással és kérnénk más fákat, hogy dicsérjék szépségünket, leveleinket és tökéletes törzsünket. Nézz a tükörbe egyedül és találd meg magadban azt, amit szeretsz. Ne ítéld el magad. Csodálatos vagy!
45. Hallgass zenét. A fák is szeretik a zenét. Ha túl nagy a csend, megcirógatjuk leveleinket a természet hangjaival. Ez örömet és megnyugvást ad. Nyisd ki az ablakod korán reggel és rájössz, miről beszélek.
46. Bármi is történjen, akárhányszor sérülj meg, omolj össze vagy csalódj az életben, ne feledd, hogy nem veszítettél értékedből és elég erős vagy ahhoz, hogy tovább növekedj. Vagy azt akarod mondani, hogy a tavalyi szél miatt meggörbültem kicsit és már én sem vagyok erős és tökéletes?
47. Egy nap megpihent egy fiatal a törzsemhez dőlve. Olvasott. Egyik gondolat magával ragadott: „Egy fa minden levelének van egy angyala, aki azt mondja: – Nőjj! Nőjj!”. Milyen szerencsés vagyok! Te elgondolkoztál már azon, milyen angyalok vannak a te életedben?
48. Légy türelmes. Néha évekbe telhet, hogy elérd az áhított magasságot – de biztos lehetsz benne, hogy megéri várni.
49. Adj. Nem kell arrogánsnak, merevnek és megingathatatlannak tűnni. A tölgy azért olyan erős, mert megosztja energiáját. Segítsd te is azokat az embereket, akik utadba kerülnek.
50. Szeresd az életet. Az élet pedig a legszebb ajándékokat tárja eléd. Még a vihar közepén is feltűnhet egy madár, egy ember… vagy egy hullócsillag.
Egyed Zsuzsanna
1. Nem tőled függ, milyennek születsz. Mi fák is sokfélék vagyunk. A fűz szomorúnak tűnhet, a tölgy erősnek, a juhar büszkének – de mindeniknek megvannak saját képességei és mind egyedülálló a maga módján. Tanuld meg használni saját képességeidet, és mindig tanulj újakat.
2. Találd meg belső energiádat és erődet. Mi ezt télen használjuk, amikor a hó és a fagy lenyomja ágainkat.
3. Légy rugalmas. Ha egy fa dacosan állna, letörnének ágai; ezért mindig engedünk a szél erejének, majd megerősödve egyenesedünk vissza.
4. Örvendj az esőnek. Új sarjakat növeszt, általa pedig a Nap sugarát is jobban értékeled majd.
5. Nincsen csúnya fa, csak szemek, melyek anélkül néznek, hogy látnának.
6. Fejlődj saját ritmusodban, élvezd a növekedésed útjának minden pillanatát. Mi fák, nem nézzük irigykedve a nagyobbat vagy az erősebbet. Minden nap, minden kibomlott levél örömmel tölt el.
7. Vegyél egy keveset mások aggodalmaiból és borúságaiból, alakítsd pozitív energiákká és úgy add vissza nekik. Mint egy lehelet oxigént.
8. Semmi sem tart örökké. Mindig nőnek új ágak és új levelek, ezért nem könnyezünk minden elsárgult levélért, hanem annak örülünk, amink van.
9. Az erős gyökerek azok, amelyek mindig segítenek. Ne felejtsd el, honnan indultál és mit tanultál fejlődésed ösvényén.
10. Néha nehéznek és szomorúnak tűnhet az élet. Ne add fel azokban a pillanatokban sem! Bármilyen kegyetlennek is tűnjön a vihar, a gyökereid erősek és hamarosan újra gyönyörködhetsz a napsugarakban.
11. Légy hálás minden nap. Egy fa sosem feledi ezt. Valahányszor felkel a nap, ha gyerekek játszanak körülötte, ha a madarak magas ágai közt menedékre lelve dalolnak, a fák köszönetképpen kivirágoznak.
12. Hagyd a félelmeid! Ha a fák félnének, csak öreg és fonnyadt leveleik volnának – de van bátorságuk elengedni őket és másokat fogadni helyettük.
13. Ne aggódj folyton. A nehéz, nyomasztó tél után eljön majd a tavasz. Mindig.
14. Szeress! Nálunk mindenki egyformán méltó a szeretetre. Mindannyiunkban ott van valami, ami egyedivé tesz, fajtól, színtől és gyökerektől függetlenül. Mindenkivel megosztjuk szeretetünket, gyönyörű erdőket, parkokat és tereket formálunk – melyeket lehet, hogy a gondok szemüvegén keresztül te sem láttál eddig.
15. Nem csak a te valóságod az egyetlen létező – hallgasd meg mások igazságait is. Egy fa nem állíthatja, hogy „Minden levél kizárólag csak zöld lehet!”, mert akkor megtagadna megannyi csodálatos fajt, melyek levelei piros, narancs és sok más színben pompázik.
16. Az Univerzum bőséget jelent. Egy fa sosem kérdi, vajon jön még meleg? Vajon túlélem a hideget? Hogyan nőnek majd vissza leveleim? – tudja, hogy ezeket a dolgokat a természet megadja neki.
17. Csak a jelen pillanat a tiéd. Legyen az boldog vagy fájdalmas, élvezd, mert soha többé nem tér vissza.
18. Hagyj fel az olyan gondolatokkal, hogy a dolgok nehezek. A fa nem mondja, hogy Nem tudok kivirágozni. Idén nem akarok teremni. Túl nehéz, fájdalmas és kényelmetlen! Egyszerűen csak megteszi, hittel, könnyedén.
19. Ne várd a boldogságot, csak éld meg! Egyetlen fa sem mondja, hogy boldogabb lenne, ha 5 méterrel arrább állna és 20 centivel magasabb lenne. Azért, mert megértjük, hogy most is boldogok lehetünk, ott ahol vagyunk és azzal, amink van.
20. Mindig fölfele törekedj, de örülj annak, amit most csinálsz. Mindig lesz, amit tanulnod és lesz még, amit megvalósíts, hogy ezáltal nagyobb, erősebb és szebb lehess.
21. Ne másokhoz hasonlítsd magad. Nem számít, ha némely piros levelű fák tetszenek egyes embereknek. Én más faj vagyok, és idén olyan szépek a leveleim, mint még soha – nyers zöldek.
22. Hagyd, hogy megöleljenek. Így kaphatsz egy darabka szeretetet és energiát, ugyanezt pedig te is továbbíthatod. Vagy bármi mást, amit szeretnél.
23. Az igazi erő a sebezhetőségben rejlik. Ha nem is mindig egyértelmű, de egyetlen fa sem tökéletes. Néha az emberek bántanak, néha megfáradunk az ágainkra telepedő hó alatt, vagy egyszerűen csak meghajlott a törzsünk imitt-amott. Ezeket nem rejtjük el. Merünk sebezhetőek és kopárak lenni.
24. Adj értéket az emberek életének, saját lényed által. Engem örömmel tölt el, ha az emberek megpihennek az árnyékomban. Egy barátom is van, az akác, aki csodálattal figyeli az ágait melankolikusan kémlelő szerelmes párt.
25. Vedd észre, hogy minden levél a zöld más és más árnyalataiban játszik. Ha körülnézel magad körül és látni tudod az apró különbségeket, az életed megváltozik.
26. Csodáld a környezeted. Nekünk is életre kelnek a csodálat levelei, ha egy-egy szép, boldog és bátor embert látunk.
27. Legyen hited! Ha a természet annyira tökéletes és gazdag tud lenni, hogy is fordul meg a fejedben, hogy te más lennél?
28. Bocsáss meg. Ha néha haragszom is az emberekre, amiért rombolják a természetet és eldobják a hulladékot, tudom, hogy erős tudok maradni és ők nem tudnak többet ennél. Mégis, te, mint ember, változtathatsz ezen. Bocsáss meg, majd döntsd el, hogyan tudsz továbbra eszerint cselekedni az életed minden területén.
29. Vállald a felelősséget! Mit oldok meg azzal, ha a tikkasztó nyarat vagy a tél fagyát hibáztatom? Arra koncentrálj csak, amit te is befolyásolni tudsz.
30. Mindig a most a legmegfelelőbb pillanat! Ne várjuk állandóan a megfelelő évszakot, teremtsük meg mi a megfelelő pillanatot. Élj ebben a tudatban és ne halogass. Neked emberként még több lehetőséged van.
31. Hagyd a múltat. Nekem abszurdnak tűnik, hogy egy fa fájlalóan gondoljon vissza 2008 kemény fagyos telére ahelyett, hogy az idei tavasznak örvendezne.
32. Légy mindig önmagad, ne bújj maszkok mögé. Láttál már olyan fát, amelyik más fajnak álcázza magát, csak, hogy szebb legyen? Erre semmi szükség nincsen. Ugyanis olyan embereket kell magadhoz vonzz, akik valódi éneddel rezonálnak.
33. Csak addig légy önző, amíg megkapod az ajándékozás erejét. Ősszel, mikor táncolunk a nagy szélben, az emberek nem szeretnek mellettünk lenni. A viharban félnek, hogy rájuk dőlünk. Hogyha pedig egyenesen állnánk csak a kedvükért, akkor kettétörnénk. Meg kell értened, hogy néha el kell üldöznünk benneteket, hogy később majd mással megajándékozhassunk titeket.
34. Ne bosszankodj másnak a gyengeségén, mert ő a te tükröd. Van egy barátom, aki egy tó mellett áll. Nem igazán tökéletes, horgas a törzse, kevéske levele van és girhesek az ágai. Mindezt pedig látja a tó vizében, de sosem hallottam őt azon panaszkodni, hogy milyen csúnya a tó tükre.
35. Nézz magadba. Mulatságos, ahogyan ti, emberek, olyan kapukat próbáltok nyitogatni, amelyek csak belülről nyílnak. Ha nem úgy fest az életed, ahogyan szeretnéd, akkor nézz magadba, vizsgáld meg addigi meggyőződéseidet. Ha rossz almát terem a fa, nem az almán kell változtatni, hanem a gyökerét kell megöntözni.
36. Nem tudom, mondták-e már neked, hogy mi fák, a tiszta nyári melegben elraktározzuk magunkban az energiát a téli időszakra. Lehet, hogy jó ötlet lenne, ha te is hosszú távra hoznál döntéseket.
37. Bátorkodj csillogtatni értékeidet. Nem fáj az, ha nőnek a leveleink, épp ellenkezőleg. Az egy ünnep.
38. Bármennyire is sötét legyen, nézz fel. Mindig lesznek csillagok, amelyek megvilágosítsák utadat. És soha, soha nem vagy egyedül.
39. Szépítsd meg mások életét anélkül, hogy valamit várnál cserébe. Hallottad már egy fától is, hogy „adósom vagy!”?
40. Élvezd a napsütést, de ne maradj mindig a komfortzónában. Ne a széltől várd, hogy előre mozdítson. Úgyis csak saját magad által fejlődhetsz.
41. Merj nagyot kívánni. Sokszor, amikor látjuk az égbolton a Holdat, felé ágaskodunk. Lehet, hogy soha nem foguk odáig érni – vagy lehet, hogy mégis. Bárhogy is legyen, valami szép vár mindannyiunkra. Nektek is így van: az élet megjutalmazza a bátor embereket.
42. Nem az számít, hány éves vagy, hanem az, hogy mennyi élet van az éveidben. Ugyanígy, a tapasztalat sem az öregségben, hanem a megtanult leckékben rejlik. Bármikor felvirágozhatsz, függetlenül attól, hányadik születésnapodat ünnepled.
43. Ne kérdezgesd, hogy van-e élet a halál után. Az a fontos, hogy mennyi élet volt a halál előtt. Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy élhessünk, és, hogy amíg itt vagyunk titeket megajándékozhassunk.
44. A fáknak nincs szükségük elismerésre és dicséretre ahhoz, hogy szépnek tartsák magukat. Az lenne a csúcs, ha vitatkoznánk egymással és kérnénk más fákat, hogy dicsérjék szépségünket, leveleinket és tökéletes törzsünket. Nézz a tükörbe egyedül és találd meg magadban azt, amit szeretsz. Ne ítéld el magad. Csodálatos vagy!
45. Hallgass zenét. A fák is szeretik a zenét. Ha túl nagy a csend, megcirógatjuk leveleinket a természet hangjaival. Ez örömet és megnyugvást ad. Nyisd ki az ablakod korán reggel és rájössz, miről beszélek.
46. Bármi is történjen, akárhányszor sérülj meg, omolj össze vagy csalódj az életben, ne feledd, hogy nem veszítettél értékedből és elég erős vagy ahhoz, hogy tovább növekedj. Vagy azt akarod mondani, hogy a tavalyi szél miatt meggörbültem kicsit és már én sem vagyok erős és tökéletes?
47. Egy nap megpihent egy fiatal a törzsemhez dőlve. Olvasott. Egyik gondolat magával ragadott: „Egy fa minden levelének van egy angyala, aki azt mondja: – Nőjj! Nőjj!”. Milyen szerencsés vagyok! Te elgondolkoztál már azon, milyen angyalok vannak a te életedben?
48. Légy türelmes. Néha évekbe telhet, hogy elérd az áhított magasságot – de biztos lehetsz benne, hogy megéri várni.
49. Adj. Nem kell arrogánsnak, merevnek és megingathatatlannak tűnni. A tölgy azért olyan erős, mert megosztja energiáját. Segítsd te is azokat az embereket, akik utadba kerülnek.
50. Szeresd az életet. Az élet pedig a legszebb ajándékokat tárja eléd. Még a vihar közepén is feltűnhet egy madár, egy ember… vagy egy hullócsillag.
Egyed Zsuzsanna
