MegosztásJulia Roberts üzenete mindenkinek
Julia Roberts ezt a smink nélküli fotót posztolta magáról az Instagramon a következő szöveggel:
"A tökéletesség-mánia egy nemzet betegsége. Óriási mennyiségű sminkkel takarjuk el az arcunkat. Botoxot injekcióztatunk magunkba és még éheztetni is képesek vagyunk magunkat, hogy elérjük a tökéletes alakot. Megpróbálunk megjavítani valamit, de nem tudjuk megjavítani azt, amit nem látunk. A lelkünknek van szüksége műtétre. Hogy várhatod el mástól, hogy szeressen, amikor te sem szereted saját magadat? Elégedettnek kell lenni önmagaddal.Nem számít, hogy nézel ki. Az számít, ami belül van. Ma felteszek ide egy smink nélküli fotót. Tudom, hogy vannak ráncok a bőrömön, de ma azt szeretném, ha ezen túl tudnátok látni. Meg akarom mutatni az igazi valómat és azt akarom, hogy ti is ezt tegyétek magatokkal és szeressétek magatokat olyannak, amilyenek vagytok!"
Köszönjük, Julia!
"A tökéletesség-mánia egy nemzet betegsége. Óriási mennyiségű sminkkel takarjuk el az arcunkat. Botoxot injekcióztatunk magunkba és még éheztetni is képesek vagyunk magunkat, hogy elérjük a tökéletes alakot. Megpróbálunk megjavítani valamit, de nem tudjuk megjavítani azt, amit nem látunk. A lelkünknek van szüksége műtétre. Hogy várhatod el mástól, hogy szeressen, amikor te sem szereted saját magadat? Elégedettnek kell lenni önmagaddal.Nem számít, hogy nézel ki. Az számít, ami belül van. Ma felteszek ide egy smink nélküli fotót. Tudom, hogy vannak ráncok a bőrömön, de ma azt szeretném, ha ezen túl tudnátok látni. Meg akarom mutatni az igazi valómat és azt akarom, hogy ti is ezt tegyétek magatokkal és szeressétek magatokat olyannak, amilyenek vagytok!"
Köszönjük, Julia!
Gondolatok, +1:
Hallgat az erdő,
csöndje hatalmas;
mohát kapargat
benne a szarvas.
Mohát kapargat,
kérget reszelget.
Szimatol, szaglász,
cimpája reszket:
ura a két fül
minden kis nesznek.
Hallgat az erdő,
csöndje hatalmas;
kujtorog benne,
éhes a farkas.
Éhes a farkas,
éhében vesz meg.
Szimatol, szaglász,
horpasza reszket:
ura a két fül
minden kis nesznek.
Hallgat az erdő,
kajtat a farkas;
kérődzik csendben
s fülel a szarvas.
Hopp, most az ordas
orrát lenyomja,
s fölkapja menten:
rálelt a nyomra!
Szökken a farkas,
megnyúlik teste,
szökken, de éppen
ez lett a veszte.
Roppan a hó, s a
száraz ág reccsen,
ágyúlövésként
hallszik a csendben.
Roppan a hó, s a
száraz ág reccsen,
s már a szarvas sem
kérődzik resten:
ina, mint íjhúr
feszül és pendül,
teste megnyúlik:
futásnak lendül.
Nyelvét kiöltve
lohol a farkas,
messze előtte
inal a szarvas.
Zúzmara, porhó
porzik a fákról,
menti a szarvast
csillogó fátyol.
Horkan a farkas,
nyüszít és prüszköl,
nem lát a hulló,
porzó ezüsttől.
Nyomot vét. Kábán
leül a hóba,
kilóg a nyelve,
lelóg az orra.
Hallgat az erdő,
üvölt a farkas.
Kérődzik csendben
s fülel a szarvas.
Hallgat az erdő,
csöndje hatalmas;
mohát kapargat
benne a szarvas.
Mohát kapargat,
kérget reszelget.
Szimatol, szaglász,
cimpája reszket:
ura a két fül
minden kis nesznek.
Hallgat az erdő,
csöndje hatalmas;
kujtorog benne,
éhes a farkas.
Éhes a farkas,
éhében vesz meg.
Szimatol, szaglász,
horpasza reszket:
ura a két fül
minden kis nesznek.
Hallgat az erdő,
kajtat a farkas;
kérődzik csendben
s fülel a szarvas.
Hopp, most az ordas
orrát lenyomja,
s fölkapja menten:
rálelt a nyomra!
Szökken a farkas,
megnyúlik teste,
szökken, de éppen
ez lett a veszte.
Roppan a hó, s a
száraz ág reccsen,
ágyúlövésként
hallszik a csendben.
Roppan a hó, s a
száraz ág reccsen,
s már a szarvas sem
kérődzik resten:
ina, mint íjhúr
feszül és pendül,
teste megnyúlik:
futásnak lendül.
Nyelvét kiöltve
lohol a farkas,
messze előtte
inal a szarvas.
Zúzmara, porhó
porzik a fákról,
menti a szarvast
csillogó fátyol.
Horkan a farkas,
nyüszít és prüszköl,
nem lát a hulló,
porzó ezüsttől.
Nyomot vét. Kábán
leül a hóba,
kilóg a nyelve,
lelóg az orra.
Hallgat az erdő,
üvölt a farkas.
Kérődzik csendben
s fülel a szarvas.
