Pizzát adtak egy hajléktalannak, majd visszakérték tőle. Ami ezután történt, mindenkit ledöbbentett – VIDEÓ
Szinte bármikor eljöhet az a nap, mikor már annyi pénzünk sem lesz, hogy egy kis élelmet vásároljunk magunknak és az sem lesz, akit felhívjunk, hogy segítsen rajtunk. Ebben a kisfilmben két fiatal srácot látunk, akik New York egyik utcáján, egy pizzázó előtt udvariasan arra kérik a falatozókat, hogy adnának-e nekik egy szeletet, mivel nagyon éhesek. Meglepetésükre azonban minden próbálkozásuk kudarcba fullad, hiszen senki sem hajlandó osztozni velük. Váratlanul azonban éppen onnan jön a segítség, ahonnan a legkevésbé számítottak rá.A két fiatal egy hajléktalant örvendeztet meg egy pár megmaradt pizza szelettel. Húsz perc múlva pedig egy másik fiatal, hajléktalannak álcázva magát bepróbálkozik, és nagy meglepetésére a tengődő férfi gondolkodás nélkül megosztja embertársával az ételét.
Ezután egy igencsak megható rész következik, ugyanis a beépített fiú pénzt ad a napi falatját is megosztani képes szegény embernek, ezzel köszönve meg jószívűségét. A férfi nem is tudja mire vélni a dolgot, egyszerűen elsírja magát. Mindannyian tanulhatnánk ettől az embertől, hiszen soha sem tudhatjuk, hogy ki lesz az, aki legközelebb a kezét nyújtja felénk.
Gondolatok, +1:
Nem a ravatalnál kellenek a dicshimnuszok, addig szeressetek amíg itt vagyok
Plusz 1 idézet:
Petőfi Sándor:
ANYÁM TYÚKJA
Ej mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!
Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodákol,
S nem verik ki a szobábol.
Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.
Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsűlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám.
Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,
Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba’...
Anyám egyetlen jószága.
(Vác, 1848. február.)
Nem a ravatalnál kellenek a dicshimnuszok, addig szeressetek amíg itt vagyok
Plusz 1 idézet:
Petőfi Sándor:
ANYÁM TYÚKJA
Ej mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!
Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodákol,
S nem verik ki a szobábol.
Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.
Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsűlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám.
Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,
Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba’...
Anyám egyetlen jószága.
(Vác, 1848. február.)
Megosztás