Veled megöregedni

Veled szeretnék megöregedni,
s majdan együtt hallgatni az esti csendeket,
melyek szótlanul is elmesélik nekünk
a megmásíthatatlan boldog éveket.
Szeretném örökbe fogadni szép tekinteted,
megbújni benne, mint egykor hajdanán,
s a benne meglapuló csillagfényű könnyet
ajkamhoz emelni, hadd csókolja szám.

Szeretném kezed fogni, néha remegőn is,
így sétálva körbe-körbe az ódon helyeket,
s majd így lépve át magunkat a levélhulló őszbe,
hogy egyazon idő legyen, mi avarba temet.

Mert te értem születtél, és én érted születtem,
minket úgy alkotott Isten két keze,
hogy általa legyünk kincsei egymásnak,
s abban örök időt nyerjen az élet értelme.

Nekünk együtt kell élni, és együtt kell halni,
külön–külön már úgy sem léteznénk,
ezért fogd a kezem, és el ne engedd soha,
mert én, míg élek, szorítom a tiéd.
Kun Magdolna
Gondolatok, +1:
Fel akartalak hívni ma, hogy elmondjam, Szeretlek, de a számod már nem működik.
Az operátor azt mondta ezen a néven nincsen szám a telefonkönyvben.
Elmentem a házadhoz, de már nem te laksz ott, a postás sem tud további címet.
Azt hiszem ez azért van , mert a mennyország túl messze van.
Szeretlek, hiányzol. Örökké a szívemben élsz.
A szeretteink elmentek, de feledésbe nem merülnek.
Boldog Karácsonyt mindenkinek odafent!