Ez pontosan olyan, mint a halál, meg a hasmenés. Ha menni kell, hát menni kell...

Amikor a gyerek azt mondja, hogy „Apa, szeretnék veled beszélni!" vagy „Apa, szeretnék neked valamit mutatni!", az lehet, hogy csak valami hülye játék a számítógépben, ami nem feltétlenül érdekel minket, de akkor se azt mondjuk, hogy „fiam, nem érek rá, nem látod, meccs van, híradó van, olvasok", bármi egyéb. „Anya szeretnék veled beszélni!" „Fiam, mosnom/főznöm/takarítanom kell…" Nem. Ez pontosan olyan, mint a halál, meg a hasmenés. Ha menni kell, hát menni kell. Le kell mindent tenni, nincs az a híradó, nincs az a meccs, ami ennél fontosabb lenne, mert a gyerek kétszer fog ilyet mondani, harmadjára nem fog hozzánk fordulni azzal, hogy ezeket a kéréseit vagy kérdéseit, ötleteit, vagy bármit megpróbálja bemutatni nekünk. És elmegy. És eltávolodik, és úgy fogunk együtt élni a családi kubatúrában, a lakáson belül, mint az idegenek.
Apa, anya, gyerek, látszatra csupa szív, szeretet, mint a Mézga család, de valójában nem ismerik egymást, mert egymással hátnak élik az életüket vagy ki-ki a saját számítógépében.
Dr. Zacher Gábor
Gondolatok, +1:
Addig kapj észbe, amíg ott van, amíg akar, amíg küzd érted. Addig nyúlj a kezéért, amíg kitart mellettetek. Mert ha beleun, akkor beleun. Mehetsz, sőt futhatsz is utána akár, de ha a szív nem bírja tovább, akkor bizony bánatában tovább tipeg. Csak tudod, akkor már bőven késő lesz. Mert ha szív egyszer lemond rólad, akkor az sajnálom, de örökre elenged téged.

Ezek is érdekelhetnek