Amikor sokat gondolunk valakire, egy idő után eljutunk hozzá...

Amikor sokat gondolunk valakire, egy idő után eljutunk hozzá.
Az erős érzések mindig megtalálják azt, aki iránt tápláljuk őket, s ha egy fél világ is választ el, egy-egy villanásra összekapcsolódunk.

Akire szeretettel, szerelemmel gondolsz, annak mindig jelen leszel az életében. Még ha csak pillanatokra is.
Így vagy úgy, a részévé válsz, mert a szereteted áthatol minden anyagon, minden akadályon és beköltözik oda, ahová akarod, hogy tartozzon.

Olykor elkísér valakit, örökké...
Manna OWell
Gondolatok, +1:
A szülés az élet nagy csodája.

Aki átélte, tudja: élete alapvetően változott meg abban a pillanatban, amikor gyermeke világra jött. Soha többet nem lesz már az a nő, aki néhány perccel korábban volt. Mert amikor egy gyermek megszületik, vele együtt születik meg az anya is.

A szülés idején minden nő agya átalakul. A felszabaduló oxitocin örökre átkódolja az agyat, villámgyors neurológiai változásokat hozva létre. Az újszülött illata, látványa, sírásának hangja kitörölhetetlenül beleég az anya agyába.

És beindul az anyai oltalmazó magatartás is. Az agy motoros, látó- és hallókérge turbó üzemmódba kapcsol, állandóan monitorozva a környezetet, lehetséges veszélyforrások után kutatva.

A szüléssel végbemenő idegi változások egy életre szólnak, ezért van az, hogy hiába nő fel a gyermekünk, mi életünk végéig féltő szeretetet érzünk iránta.