Két fajta ember létezik. Az egyik hazugságokkal épít csillogó életet, de hideg van házában...
Két fajta ember létezik. Az egyik hazugságokkal épít csillogó életet, de hideg van házában, s lelke kong az ürességtől. A másik szeretettel kövezi ki otthonát, mely felfűti napjait, s minden pillantásával a jót építi. Az egyik féli az éjt, nem lát túl rajta, s képtelen hinni a csodát. A másik az égre emeli tekintetét, gyönyörködik a csillagokban, és nincs lehetetlen számára.
Mondom, két fajta ember létezik... Az egyik folyton másokat hibáztat, mindig mindent jobban tud, és soha semmi sem elég jó neki. A másik igyekszik fejlődni, élete végéig tanul, és az apró csodákat is meglátja az életben. Az egyik folyton panaszkodik az időjárásra, szíve évről évre sötétebb, s nem látja a fényt. A másik mosolyogva tartja arcát az esőbe, elfogadja, mit az élet kínál, s ő maga válik fénnyé az éjszakában.
Elmondom, szerintem miért téved az első csoport. Mert nem az határoz meg, hogy mit birtokolsz - jó kocsi, hatalmas ház, menő állás, vaskos bankszámla - hanem, hogy milyen a szíved, s hogy miként bánsz másokkal. S csak akkor leszel boldog, ha része vagy a világnak, az életnek, ha a belső hangod szerint élsz. A görögök mindig azt kérdezték, ha meghalt valaki: ,,Vajon volt benne szenvedély?"
Nos, ez hát a lényeg. Bármit is csinálsz, lángoljon benne a szíved. Tedd alázattal, kitartással, és szenvedéllyel! Legyen az csók, ölelés, karrier, álmok, vagy csak egy nap a munkahétből. Élj végre tiszta szívvel, mint a gyerekek, s ne hagyd elfutni a perceket! NE FELEDD, AMIT SZÍVBŐL CSINÁLSZ, AZ ÉLNI KEZD! És csak így lehetsz boldog. Nemdebár?
Peter Noel
Mondom, két fajta ember létezik... Az egyik folyton másokat hibáztat, mindig mindent jobban tud, és soha semmi sem elég jó neki. A másik igyekszik fejlődni, élete végéig tanul, és az apró csodákat is meglátja az életben. Az egyik folyton panaszkodik az időjárásra, szíve évről évre sötétebb, s nem látja a fényt. A másik mosolyogva tartja arcát az esőbe, elfogadja, mit az élet kínál, s ő maga válik fénnyé az éjszakában.
Elmondom, szerintem miért téved az első csoport. Mert nem az határoz meg, hogy mit birtokolsz - jó kocsi, hatalmas ház, menő állás, vaskos bankszámla - hanem, hogy milyen a szíved, s hogy miként bánsz másokkal. S csak akkor leszel boldog, ha része vagy a világnak, az életnek, ha a belső hangod szerint élsz. A görögök mindig azt kérdezték, ha meghalt valaki: ,,Vajon volt benne szenvedély?"
Nos, ez hát a lényeg. Bármit is csinálsz, lángoljon benne a szíved. Tedd alázattal, kitartással, és szenvedéllyel! Legyen az csók, ölelés, karrier, álmok, vagy csak egy nap a munkahétből. Élj végre tiszta szívvel, mint a gyerekek, s ne hagyd elfutni a perceket! NE FELEDD, AMIT SZÍVBŐL CSINÁLSZ, AZ ÉLNI KEZD! És csak így lehetsz boldog. Nemdebár?
Peter Noel
Gondolatok, +1:
Amikor az öreg bácsi meghalt egy idősek otthonában, azt hitték a nővérek, smemit sem hagyott maga után, aztán nagyon megdöbbentek!
Később, amikor a nővérek átkutatták a holmiját, Mak Filiser dolgai között ezt a verset találták_
Undok vénember
Mit láttok nővérek? . . .. . .Mit láttok?
Mire gondoltok, .. . amikor rám tekinetetk?
Egy undok vénembert . . . . .aki nem túl okos?
Fura szokásai vannak. . . . . . . .. és messze tekintő szeme?
Aki csámcsog, amikor eszik … . . és nemigen válaszolgat
Amikor felemelt hanggal rám szóltok ...Felelne, bácsi?
Aki mintha észre sem venné. .a dolgokat, amit csináltok
És mindig elhagy valamit. . . . .. . .A zokniját, a papucsát
Aki bár folyton ellenkezik. … hagyja, hogy azt csináljatok, amit akartok
Miközben fürdetitek, etetitek ...Csak lenne vége a napnak
Ezt gondoljátok? ....Ezt látjátok?
Akkor nézzetek rám, nővérek, ez nem én vagyok, akit láttok
Elmondom, ki vagyok én . . . . .. aki csendben ott ülök,
Aki a morgásotok miatt , .. . . . megeszik mindent, amit elé tesztek
Egy tízéves kisfiú vagyok... akinek van anyja és apja testvérei, fiúk, lányok . .. . és nagyon szeretjük egymást
Egy tizenhat éves srác vagyok...szárnyakkal a lábain
Aki a szerelméről ábrándozik, aki hamarosan eljön.
Egy húszéves vőlegény vagyok..dobogó szívvel a mellkasomban
Aki emlékszik, milyen esküt tett, amit be akar tartani örökre
25 éves vagyok...már nekem is van gyermekem
Szüksége van a támogatásomra, otthont kell teremtenem neki.
Már harminc lettem, a gyerekek egyre csak nőnek,
Egymáshoz vagyunk láncolva...a kötelék sohasem szakad el
Negyven vagyok... két fiam megnőtt, elhagyták a közös otthont.
De az asszony mellettem maradt...nincs okom panaszkodni.
Ötvenévesen mégegyszer ...kicsik játszanak körülöttem.
Megint kaptunk gyerekeket...én és a szerelmem.
Eljöttek a sötét napok....a feleségem meghalt, itthagyott
A jövőbe nézve...csak sötétséget látok.
Hiszen a gyerekeim már....a saját gyerekeikkel törődnek.
És azt hiszem az évek, és a szerelem....amit ismertem elszálltak
Öregember vagyok . . . . . . .. a természet kegyetlen
Miért teszi, hogy az öregséggel . . . . bolondnak is látszol?
A test összeomlik .. .. . a szépség, a kellem odalett
Már csak egy kő van ott...ahol rég a szívem dobogott
De az öreg testben valahol a fiatal férfi még ott van,
És elgyötört szíve . . . . néha fellobban egy emléktől
Emlékszem örömre és emlékszem a fájdalomra
És újraélem elmúlt életem . . . . . . . ebben az öreg testben
Emlékszem az évekre, amelyek elrohantak jaj túl gyorsan.
És elfogadom, hogy az élet rövid, semmi nem marad meg örökre.
Úgyhogy nézzetek csak rám, emberek .. . . jól figyeljetek
Nemcsak egy undok vénember vagyok
Nézzetek rám. . . . és lássatok meg . ENGEM!
Amikor az öreg bácsi meghalt egy idősek otthonában, azt hitték a nővérek, smemit sem hagyott maga után, aztán nagyon megdöbbentek!
Később, amikor a nővérek átkutatták a holmiját, Mak Filiser dolgai között ezt a verset találták_
Undok vénember
Mit láttok nővérek? . . .. . .Mit láttok?
Mire gondoltok, .. . amikor rám tekinetetk?
Egy undok vénembert . . . . .aki nem túl okos?
Fura szokásai vannak. . . . . . . .. és messze tekintő szeme?
Aki csámcsog, amikor eszik … . . és nemigen válaszolgat
Amikor felemelt hanggal rám szóltok ...Felelne, bácsi?
Aki mintha észre sem venné. .a dolgokat, amit csináltok
És mindig elhagy valamit. . . . .. . .A zokniját, a papucsát
Aki bár folyton ellenkezik. … hagyja, hogy azt csináljatok, amit akartok
Miközben fürdetitek, etetitek ...Csak lenne vége a napnak
Ezt gondoljátok? ....Ezt látjátok?
Akkor nézzetek rám, nővérek, ez nem én vagyok, akit láttok
Elmondom, ki vagyok én . . . . .. aki csendben ott ülök,
Aki a morgásotok miatt , .. . . . megeszik mindent, amit elé tesztek
Egy tízéves kisfiú vagyok... akinek van anyja és apja testvérei, fiúk, lányok . .. . és nagyon szeretjük egymást
Egy tizenhat éves srác vagyok...szárnyakkal a lábain
Aki a szerelméről ábrándozik, aki hamarosan eljön.
Egy húszéves vőlegény vagyok..dobogó szívvel a mellkasomban
Aki emlékszik, milyen esküt tett, amit be akar tartani örökre
25 éves vagyok...már nekem is van gyermekem
Szüksége van a támogatásomra, otthont kell teremtenem neki.
Már harminc lettem, a gyerekek egyre csak nőnek,
Egymáshoz vagyunk láncolva...a kötelék sohasem szakad el
Negyven vagyok... két fiam megnőtt, elhagyták a közös otthont.
De az asszony mellettem maradt...nincs okom panaszkodni.
Ötvenévesen mégegyszer ...kicsik játszanak körülöttem.
Megint kaptunk gyerekeket...én és a szerelmem.
Eljöttek a sötét napok....a feleségem meghalt, itthagyott
A jövőbe nézve...csak sötétséget látok.
Hiszen a gyerekeim már....a saját gyerekeikkel törődnek.
És azt hiszem az évek, és a szerelem....amit ismertem elszálltak
Öregember vagyok . . . . . . .. a természet kegyetlen
Miért teszi, hogy az öregséggel . . . . bolondnak is látszol?
A test összeomlik .. .. . a szépség, a kellem odalett
Már csak egy kő van ott...ahol rég a szívem dobogott
De az öreg testben valahol a fiatal férfi még ott van,
És elgyötört szíve . . . . néha fellobban egy emléktől
Emlékszem örömre és emlékszem a fájdalomra
És újraélem elmúlt életem . . . . . . . ebben az öreg testben
Emlékszem az évekre, amelyek elrohantak jaj túl gyorsan.
És elfogadom, hogy az élet rövid, semmi nem marad meg örökre.
Úgyhogy nézzetek csak rám, emberek .. . . jól figyeljetek
Nemcsak egy undok vénember vagyok
Nézzetek rám. . . . és lássatok meg . ENGEM!
Megosztás