MegosztásKét fajta ember létezik. Az egyik hazugságokkal épít csillogó életet, de hideg van házában...
Két fajta ember létezik. Az egyik hazugságokkal épít csillogó életet, de hideg van házában, s lelke kong az ürességtől. A másik szeretettel kövezi ki otthonát, mely felfűti napjait, s minden pillantásával a jót építi. Az egyik féli az éjt, nem lát túl rajta, s képtelen hinni a csodát. A másik az égre emeli tekintetét, gyönyörködik a csillagokban, és nincs lehetetlen számára.
Mondom, két fajta ember létezik... Az egyik folyton másokat hibáztat, mindig mindent jobban tud, és soha semmi sem elég jó neki. A másik igyekszik fejlődni, élete végéig tanul, és az apró csodákat is meglátja az életben. Az egyik folyton panaszkodik az időjárásra, szíve évről évre sötétebb, s nem látja a fényt. A másik mosolyogva tartja arcát az esőbe, elfogadja, mit az élet kínál, s ő maga válik fénnyé az éjszakában.
Elmondom, szerintem miért téved az első csoport. Mert nem az határoz meg, hogy mit birtokolsz - jó kocsi, hatalmas ház, menő állás, vaskos bankszámla - hanem, hogy milyen a szíved, s hogy miként bánsz másokkal. S csak akkor leszel boldog, ha része vagy a világnak, az életnek, ha a belső hangod szerint élsz. A görögök mindig azt kérdezték, ha meghalt valaki: ,,Vajon volt benne szenvedély?"
Nos, ez hát a lényeg. Bármit is csinálsz, lángoljon benne a szíved. Tedd alázattal, kitartással, és szenvedéllyel! Legyen az csók, ölelés, karrier, álmok, vagy csak egy nap a munkahétből. Élj végre tiszta szívvel, mint a gyerekek, s ne hagyd elfutni a perceket! NE FELEDD, AMIT SZÍVBŐL CSINÁLSZ, AZ ÉLNI KEZD! És csak így lehetsz boldog. Nemdebár?
Peter Noel
Mondom, két fajta ember létezik... Az egyik folyton másokat hibáztat, mindig mindent jobban tud, és soha semmi sem elég jó neki. A másik igyekszik fejlődni, élete végéig tanul, és az apró csodákat is meglátja az életben. Az egyik folyton panaszkodik az időjárásra, szíve évről évre sötétebb, s nem látja a fényt. A másik mosolyogva tartja arcát az esőbe, elfogadja, mit az élet kínál, s ő maga válik fénnyé az éjszakában.
Elmondom, szerintem miért téved az első csoport. Mert nem az határoz meg, hogy mit birtokolsz - jó kocsi, hatalmas ház, menő állás, vaskos bankszámla - hanem, hogy milyen a szíved, s hogy miként bánsz másokkal. S csak akkor leszel boldog, ha része vagy a világnak, az életnek, ha a belső hangod szerint élsz. A görögök mindig azt kérdezték, ha meghalt valaki: ,,Vajon volt benne szenvedély?"
Nos, ez hát a lényeg. Bármit is csinálsz, lángoljon benne a szíved. Tedd alázattal, kitartással, és szenvedéllyel! Legyen az csók, ölelés, karrier, álmok, vagy csak egy nap a munkahétből. Élj végre tiszta szívvel, mint a gyerekek, s ne hagyd elfutni a perceket! NE FELEDD, AMIT SZÍVBŐL CSINÁLSZ, AZ ÉLNI KEZD! És csak így lehetsz boldog. Nemdebár?
Peter Noel
Gondolatok, +1:
A lány egyfolytában türelmetlenkedett édesanyjával. Aztán egy nap talált egy rövid levelet az asztalon. Alighogy elkezdte olvasni, kicsordult a könnye.
"Drága lányom!
Egy nap, amikor látod, hogy öregszem, kérlek, legyél türelemmel, de a legfontosabb, próbáld megérteni, min megyek keresztül.
Amikor beszélgetünk, és én ugyanazt ismétlem meg ezerszer, ne szakítsd félbe azzal, hogy: "Te már ugyanezt mondtad egy perce" ... Csak figyelj, kérlek. Próbálj meg emlékezni az időkre, amikor még kicsi voltál, és olvastam neked ugyanazt a mesét éjszakáról éjszakára, amíg el nem elaludtál.
Ha nem akarok fürödni, ne haragudj, és ne hozz zavarba engem.Emlékszel, amikor kislány voltál, és nem mentél zuhanyozni?
Amikor látod, hogy képtelen vagyok felfogni az új technológiákat, adj időt, hogy megtanuljam, és ne nézz úgy rám ... emlékszel, drágám, én türelmesen tanítottam meg neked, hogyan kell csinálni sok mindent: az evést hogyan öltözz fel, kösd meg a cipődet minden nap ... a nap, amikor látod, hogy öregszem, legyél türelemmel, de a legfontosabb, próbáld megérteni, mi megyek keresztül.
Ha én néha elfelejtek valamit, adj időt, hogy emlékezzek, és ha nem megy, ne legyél ideges, türelmetlen és undok.
És amikor az öreg, fáradt lábaim nem tudnak már mozogni olyan gyorsan, mint korábban, add a kezed ugyanúgy, ahogy én adtam az enyémet neked, amikor először elindultál. Ha eljön ez az idő, ne légy szomorú, én sem leszek, csak az a fontos, hogy ott legyél velem.
Anyád, aki felnevelt"
Ugye milyen tanulságos? Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!
A lány egyfolytában türelmetlenkedett édesanyjával. Aztán egy nap talált egy rövid levelet az asztalon. Alighogy elkezdte olvasni, kicsordult a könnye.
"Drága lányom!
Egy nap, amikor látod, hogy öregszem, kérlek, legyél türelemmel, de a legfontosabb, próbáld megérteni, min megyek keresztül.
Amikor beszélgetünk, és én ugyanazt ismétlem meg ezerszer, ne szakítsd félbe azzal, hogy: "Te már ugyanezt mondtad egy perce" ... Csak figyelj, kérlek. Próbálj meg emlékezni az időkre, amikor még kicsi voltál, és olvastam neked ugyanazt a mesét éjszakáról éjszakára, amíg el nem elaludtál.
Ha nem akarok fürödni, ne haragudj, és ne hozz zavarba engem.Emlékszel, amikor kislány voltál, és nem mentél zuhanyozni?
Amikor látod, hogy képtelen vagyok felfogni az új technológiákat, adj időt, hogy megtanuljam, és ne nézz úgy rám ... emlékszel, drágám, én türelmesen tanítottam meg neked, hogyan kell csinálni sok mindent: az evést hogyan öltözz fel, kösd meg a cipődet minden nap ... a nap, amikor látod, hogy öregszem, legyél türelemmel, de a legfontosabb, próbáld megérteni, mi megyek keresztül.
Ha én néha elfelejtek valamit, adj időt, hogy emlékezzek, és ha nem megy, ne legyél ideges, türelmetlen és undok.
És amikor az öreg, fáradt lábaim nem tudnak már mozogni olyan gyorsan, mint korábban, add a kezed ugyanúgy, ahogy én adtam az enyémet neked, amikor először elindultál. Ha eljön ez az idő, ne légy szomorú, én sem leszek, csak az a fontos, hogy ott legyél velem.
Anyád, aki felnevelt"
Ugye milyen tanulságos? Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!
