Először megsajnáltam, hogy csak 24 négyzetméteres lakásban él, aztán leesett az állam – VIDEÓ
Christian Shallert barcelonai nem éppen nagynak mondható lakását úgy alakította át, hogy benne minden megtalálható, kényelmes és ötletes lett. A legó típusú élettérben minden négyzetcentiméter kihasználásra került.
A lakás magába foglal egy nappalit, konyhát, hálót, fürdőszobát és egy csodálatos kilátással rendelkező teraszt. Persze az összes helyiség nem mindig található meg egyszerre, hiszen megtörténhet, hogy az étkezésre szolgáló asztalkát éppen fel kell csukni ahhoz, hogy nappalit varázsoljon belőle a tervező. Vagy a nappali kényelmes kanapéját kell kihúzni, hogy hálóvá alakuljon a lakótér. Az egész lakás olyan, mint egy matekfeladat: valamit valamivel össze kell adni, vagy ki kell vonni, hogy kialakuljon az élettér egy újabb funkcionalitása.
Christian sok szakirodalmat olvasott, különböző lakberendezési folyóiratokból inspirálódott, míg kialakította a számára praktikus lakást. Elmondása szerint nem vágyott luxusra, de fontos volt, hogy legyen egy ágya ahol aludjon, legyen víz a tisztálkodáshoz, mosogatáshoz, és egy kályha, ahol alkalomadtán főzhet.
A lakás ennél persze sokkal funkcionálisabb lett, és minden megtalálható kis helyen, ami a kényelmet szolgálja. A tisztántartás is könnyen megoldható, hiszen minden egy karnyújtásnyira van egymástól, így gyorsan és hatékonyan lehet takarítani.
A lakás egyetlen ablaktalan falából a fiatalember egy perc alatt mikróval, sütővel, hűtőszekrénnyel ellátott konyhát varázsol. Egy-két mozdulat és újabbnál-újabb eszközök nyílnak ki a falból. Az ágy például az erkély alatti falból csúszik ki, ami nappalra kényelmes kanapé, éjszaka pedig franciaággyá alakul át. A kis lakásban állandó mozgásban vannak az innen-onnan elővarázsolt életterek, tárgyak, használati eszközök.
A lakás magába foglal egy nappalit, konyhát, hálót, fürdőszobát és egy csodálatos kilátással rendelkező teraszt. Persze az összes helyiség nem mindig található meg egyszerre, hiszen megtörténhet, hogy az étkezésre szolgáló asztalkát éppen fel kell csukni ahhoz, hogy nappalit varázsoljon belőle a tervező. Vagy a nappali kényelmes kanapéját kell kihúzni, hogy hálóvá alakuljon a lakótér. Az egész lakás olyan, mint egy matekfeladat: valamit valamivel össze kell adni, vagy ki kell vonni, hogy kialakuljon az élettér egy újabb funkcionalitása.
Christian sok szakirodalmat olvasott, különböző lakberendezési folyóiratokból inspirálódott, míg kialakította a számára praktikus lakást. Elmondása szerint nem vágyott luxusra, de fontos volt, hogy legyen egy ágya ahol aludjon, legyen víz a tisztálkodáshoz, mosogatáshoz, és egy kályha, ahol alkalomadtán főzhet.
A lakás ennél persze sokkal funkcionálisabb lett, és minden megtalálható kis helyen, ami a kényelmet szolgálja. A tisztántartás is könnyen megoldható, hiszen minden egy karnyújtásnyira van egymástól, így gyorsan és hatékonyan lehet takarítani.
A lakás egyetlen ablaktalan falából a fiatalember egy perc alatt mikróval, sütővel, hűtőszekrénnyel ellátott konyhát varázsol. Egy-két mozdulat és újabbnál-újabb eszközök nyílnak ki a falból. Az ágy például az erkély alatti falból csúszik ki, ami nappalra kényelmes kanapé, éjszaka pedig franciaággyá alakul át. A kis lakásban állandó mozgásban vannak az innen-onnan elővarázsolt életterek, tárgyak, használati eszközök.
Gondolatok, +1:
Amikor az öreg bácsi meghalt egy idősek otthonában, azt hitték a nővérek, smemit sem hagyott maga után, aztán nagyon megdöbbentek!
Később, amikor a nővérek átkutatták a holmiját, Mak Filiser dolgai között ezt a verset találták_
Undok vénember
Mit láttok nővérek? . . .. . .Mit láttok?
Mire gondoltok, .. . amikor rám tekinetetk?
Egy undok vénembert . . . . .aki nem túl okos?
Fura szokásai vannak. . . . . . . .. és messze tekintő szeme?
Aki csámcsog, amikor eszik … . . és nemigen válaszolgat
Amikor felemelt hanggal rám szóltok ...Felelne, bácsi?
Aki mintha észre sem venné. .a dolgokat, amit csináltok
És mindig elhagy valamit. . . . .. . .A zokniját, a papucsát
Aki bár folyton ellenkezik. … hagyja, hogy azt csináljatok, amit akartok
Miközben fürdetitek, etetitek ...Csak lenne vége a napnak
Ezt gondoljátok? ....Ezt látjátok?
Akkor nézzetek rám, nővérek, ez nem én vagyok, akit láttok
Elmondom, ki vagyok én . . . . .. aki csendben ott ülök,
Aki a morgásotok miatt , .. . . . megeszik mindent, amit elé tesztek
Egy tízéves kisfiú vagyok... akinek van anyja és apja testvérei, fiúk, lányok . .. . és nagyon szeretjük egymást
Egy tizenhat éves srác vagyok...szárnyakkal a lábain
Aki a szerelméről ábrándozik, aki hamarosan eljön.
Egy húszéves vőlegény vagyok..dobogó szívvel a mellkasomban
Aki emlékszik, milyen esküt tett, amit be akar tartani örökre
25 éves vagyok...már nekem is van gyermekem
Szüksége van a támogatásomra, otthont kell teremtenem neki.
Már harminc lettem, a gyerekek egyre csak nőnek,
Egymáshoz vagyunk láncolva...a kötelék sohasem szakad el
Negyven vagyok... két fiam megnőtt, elhagyták a közös otthont.
De az asszony mellettem maradt...nincs okom panaszkodni.
Ötvenévesen mégegyszer ...kicsik játszanak körülöttem.
Megint kaptunk gyerekeket...én és a szerelmem.
Eljöttek a sötét napok....a feleségem meghalt, itthagyott
A jövőbe nézve...csak sötétséget látok.
Hiszen a gyerekeim már....a saját gyerekeikkel törődnek.
És azt hiszem az évek, és a szerelem....amit ismertem elszálltak
Öregember vagyok . . . . . . .. a természet kegyetlen
Miért teszi, hogy az öregséggel . . . . bolondnak is látszol?
A test összeomlik .. .. . a szépség, a kellem odalett
Már csak egy kő van ott...ahol rég a szívem dobogott
De az öreg testben valahol a fiatal férfi még ott van,
És elgyötört szíve . . . . néha fellobban egy emléktől
Emlékszem örömre és emlékszem a fájdalomra
És újraélem elmúlt életem . . . . . . . ebben az öreg testben
Emlékszem az évekre, amelyek elrohantak jaj túl gyorsan.
És elfogadom, hogy az élet rövid, semmi nem marad meg örökre.
Úgyhogy nézzetek csak rám, emberek .. . . jól figyeljetek
Nemcsak egy undok vénember vagyok
Nézzetek rám. . . . és lássatok meg . ENGEM!
Amikor az öreg bácsi meghalt egy idősek otthonában, azt hitték a nővérek, smemit sem hagyott maga után, aztán nagyon megdöbbentek!
Később, amikor a nővérek átkutatták a holmiját, Mak Filiser dolgai között ezt a verset találták_
Undok vénember
Mit láttok nővérek? . . .. . .Mit láttok?
Mire gondoltok, .. . amikor rám tekinetetk?
Egy undok vénembert . . . . .aki nem túl okos?
Fura szokásai vannak. . . . . . . .. és messze tekintő szeme?
Aki csámcsog, amikor eszik … . . és nemigen válaszolgat
Amikor felemelt hanggal rám szóltok ...Felelne, bácsi?
Aki mintha észre sem venné. .a dolgokat, amit csináltok
És mindig elhagy valamit. . . . .. . .A zokniját, a papucsát
Aki bár folyton ellenkezik. … hagyja, hogy azt csináljatok, amit akartok
Miközben fürdetitek, etetitek ...Csak lenne vége a napnak
Ezt gondoljátok? ....Ezt látjátok?
Akkor nézzetek rám, nővérek, ez nem én vagyok, akit láttok
Elmondom, ki vagyok én . . . . .. aki csendben ott ülök,
Aki a morgásotok miatt , .. . . . megeszik mindent, amit elé tesztek
Egy tízéves kisfiú vagyok... akinek van anyja és apja testvérei, fiúk, lányok . .. . és nagyon szeretjük egymást
Egy tizenhat éves srác vagyok...szárnyakkal a lábain
Aki a szerelméről ábrándozik, aki hamarosan eljön.
Egy húszéves vőlegény vagyok..dobogó szívvel a mellkasomban
Aki emlékszik, milyen esküt tett, amit be akar tartani örökre
25 éves vagyok...már nekem is van gyermekem
Szüksége van a támogatásomra, otthont kell teremtenem neki.
Már harminc lettem, a gyerekek egyre csak nőnek,
Egymáshoz vagyunk láncolva...a kötelék sohasem szakad el
Negyven vagyok... két fiam megnőtt, elhagyták a közös otthont.
De az asszony mellettem maradt...nincs okom panaszkodni.
Ötvenévesen mégegyszer ...kicsik játszanak körülöttem.
Megint kaptunk gyerekeket...én és a szerelmem.
Eljöttek a sötét napok....a feleségem meghalt, itthagyott
A jövőbe nézve...csak sötétséget látok.
Hiszen a gyerekeim már....a saját gyerekeikkel törődnek.
És azt hiszem az évek, és a szerelem....amit ismertem elszálltak
Öregember vagyok . . . . . . .. a természet kegyetlen
Miért teszi, hogy az öregséggel . . . . bolondnak is látszol?
A test összeomlik .. .. . a szépség, a kellem odalett
Már csak egy kő van ott...ahol rég a szívem dobogott
De az öreg testben valahol a fiatal férfi még ott van,
És elgyötört szíve . . . . néha fellobban egy emléktől
Emlékszem örömre és emlékszem a fájdalomra
És újraélem elmúlt életem . . . . . . . ebben az öreg testben
Emlékszem az évekre, amelyek elrohantak jaj túl gyorsan.
És elfogadom, hogy az élet rövid, semmi nem marad meg örökre.
Úgyhogy nézzetek csak rám, emberek .. . . jól figyeljetek
Nemcsak egy undok vénember vagyok
Nézzetek rám. . . . és lássatok meg . ENGEM!