MegosztásBeléptek a színpadra és elkezdtek táncolni, a közönség üdvrivalgásba kezdett – VIDEÓ
A tánc az egyik legfelszabadítóbb dolog a világon. Még azok is, akik úgy gondolják, hogy nagyon bot lábuk van, egy ritmikus dallam hallatán jön, hogy táncra perdüljenek. És szerencsére táncra is perdülnek gyakran, önfeledten.Az alább videó biztos mindenki lábát megmozgatja. Valmir és Juzinha nem csak a közönségét kápráztatta el a 2014-es Forro de Domingo c. fesztiválon, hanem azóta több százezer rajongójuk is lett.
Táncukat szenvedély és energia jellemzi, ezenkívül pedig csupa összhang és harmónia tükröződik mozgásukból. A két fiatal arcán is tükröződik, hogy számukra a tánc és a zene valódi szenvedély, és az életüket jelenti.
A forro egy brazil zenei műfaj, mely több táncstílust ötvöz magában.
Gondolatok, +1:
Mikor ezt olvasod, simogasd gyermeked.
Addig a tiéd ő, amíg ott van veled.
Öleld át kisfiad, mondd azt, hogy szereted,
Addig tedd meg ezt, ameddig teheted.
Ha a kicsi lányod kebledre öleled,
Érezni fogja ő, hogy nagyon szereted.
Ne mondd, hogy nincs időd.
Azt se, hogy fáradt vagy.
Nem jön vissza soha
Egy elmúlt pillanat.
Csengjen a fülében anyja szelíd hangja,
Pajzsként oltalmazza apja erős karja.
És amikor később útjára engeded,
Legyen útravaló a családszeretet.
Az idő múlását te észre sem veszed.
Mint madár fészkéből,
Kirepül gyermeked.
Várja őt az élet, tátong a messzeség,
Megoldandó dolog vár rá éppen elég.
Ha göröngyös útra téved a szekere,
Mindig legyen vele a fészek melege.
Mikor ezt olvasod, simogasd gyermeked.
Addig a tiéd ő, amíg ott van veled.
Öleld át kisfiad, mondd azt, hogy szereted,
Addig tedd meg ezt, ameddig teheted.
Ha a kicsi lányod kebledre öleled,
Érezni fogja ő, hogy nagyon szereted.
Ne mondd, hogy nincs időd.
Azt se, hogy fáradt vagy.
Nem jön vissza soha
Egy elmúlt pillanat.
Csengjen a fülében anyja szelíd hangja,
Pajzsként oltalmazza apja erős karja.
És amikor később útjára engeded,
Legyen útravaló a családszeretet.
Az idő múlását te észre sem veszed.
Mint madár fészkéből,
Kirepül gyermeked.
Várja őt az élet, tátong a messzeség,
Megoldandó dolog vár rá éppen elég.
Ha göröngyös útra téved a szekere,
Mindig legyen vele a fészek melege.
