MegosztásBeléptek a színpadra és elkezdtek táncolni, a közönség üdvrivalgásba kezdett – VIDEÓ
A tánc az egyik legfelszabadítóbb dolog a világon. Még azok is, akik úgy gondolják, hogy nagyon bot lábuk van, egy ritmikus dallam hallatán jön, hogy táncra perdüljenek. És szerencsére táncra is perdülnek gyakran, önfeledten.Az alább videó biztos mindenki lábát megmozgatja. Valmir és Juzinha nem csak a közönségét kápráztatta el a 2014-es Forro de Domingo c. fesztiválon, hanem azóta több százezer rajongójuk is lett.
Táncukat szenvedély és energia jellemzi, ezenkívül pedig csupa összhang és harmónia tükröződik mozgásukból. A két fiatal arcán is tükröződik, hogy számukra a tánc és a zene valódi szenvedély, és az életüket jelenti.
A forro egy brazil zenei műfaj, mely több táncstílust ötvöz magában.
Gondolatok, +1:
Ha majd úgy érzed,
hogy teher leszek édes gyermekem
bánj velem szelíden, ne ellenségesen.
Lelkem nézd, lelkem lásd,
mert az ugyanaz marad,
ki akkor voltam neked,
mikor hold-szőtte kiságyadon
fogtam kis kezed,
és dúdoltam-dúdoltam esti altatód,
miközben arcocskádra leheltem
az éj-útravalót.
Tudod az idő, engem sem kímél,
roncsolja fáradt, megtört szívemet,
melynek dobbanása egyre nehezebb,
ahogy cipelem-cipelem
az élet-terheket…
De te ne azt nézd soha, ami kívül látszik,
amin sorsom keze vércsíkot hagyott,
azt lásd, ami akkor voltam neked,
mikor csillagokká csókoltam
gyermek-mosolyod.
Ha majd úgy érzed,
hogy teher leszek édes gyermekem
bánj velem szelíden, ne ellenségesen.
Lelkem nézd, lelkem lásd,
mert az ugyanaz marad,
ki akkor voltam neked,
mikor hold-szőtte kiságyadon
fogtam kis kezed,
és dúdoltam-dúdoltam esti altatód,
miközben arcocskádra leheltem
az éj-útravalót.
Tudod az idő, engem sem kímél,
roncsolja fáradt, megtört szívemet,
melynek dobbanása egyre nehezebb,
ahogy cipelem-cipelem
az élet-terheket…
De te ne azt nézd soha, ami kívül látszik,
amin sorsom keze vércsíkot hagyott,
azt lásd, ami akkor voltam neked,
mikor csillagokká csókoltam
gyermek-mosolyod.
