MegosztásHány éves a fiad?
Hány éves a fiad?
- 18.
- Van telefonja?
- Igen..
- A bátyja kinőtt ruháit hordja?
- Nem, mindig új ruhákat szeretne.
- Mennyit adsz neki naponta?
- 500-800 forint.
- És neked mennyi van most a zsebedben?
- A kenyérre való...
- És ő most hol van?
- Pizzázóba a haverjaival.
- És te hova mész?
- Dolgozni, hogy neki mindene meglegyen amit szeretne.
Körülbelül így van, de egyesek ezt nem veszik észre.
Tiszteljétek a szüleiteket mert megérdemlik!
- 18.
- Van telefonja?
- Igen..
- A bátyja kinőtt ruháit hordja?
- Nem, mindig új ruhákat szeretne.
- Mennyit adsz neki naponta?
- 500-800 forint.
- És neked mennyi van most a zsebedben?
- A kenyérre való...
- És ő most hol van?
- Pizzázóba a haverjaival.
- És te hova mész?
- Dolgozni, hogy neki mindene meglegyen amit szeretne.
Körülbelül így van, de egyesek ezt nem veszik észre.
Tiszteljétek a szüleiteket mert megérdemlik!
Gondolatok, +1:
Van akiről ezerszer lemondasz, de mindig visszakerül a képbe. Az évek peregnek, az emlékek megfakulnak, de egy valamit sosem tudsz elfelejteni. Azt, hogy mennyire boldoggá tett. Sok minden elmúlik, többek között a harag is, amivel szétváltatok, elmúlik az is, hogy azt hiszed, hogy örökké tarthat, elmúlik minden, csak az nem, hogy te hogyan érezted vele magad. Bízol az életben annyira, hogy tudod idővel jönni fog más, hogy idővel, ha hasonló ember sétál el előtted az utcán nem érzed azt, hogy a szíved összeszorul és szétgyilkol. Reménykedsz, hogy idővel más mosolya sem fog ráemlékeztetni, mert továbblépsz. Majd felbukkan. Visszajön, mert talán ő a sorsod. Az évek hirtelen feledésbe merülnek, mert te ugyanúgy érzed magad, mint akkor, amikor először magával ragadott. És ekkor beléd hasít a tény, hogy képtelen vagy felejteni. Bármennyire is szeretnéd azt az embert, aki hozzád tartozik képtelen leszel elengedni, így hát megtanulsz majd engedni a sorsnak.
Van akiről ezerszer lemondasz, de mindig visszakerül a képbe. Az évek peregnek, az emlékek megfakulnak, de egy valamit sosem tudsz elfelejteni. Azt, hogy mennyire boldoggá tett. Sok minden elmúlik, többek között a harag is, amivel szétváltatok, elmúlik az is, hogy azt hiszed, hogy örökké tarthat, elmúlik minden, csak az nem, hogy te hogyan érezted vele magad. Bízol az életben annyira, hogy tudod idővel jönni fog más, hogy idővel, ha hasonló ember sétál el előtted az utcán nem érzed azt, hogy a szíved összeszorul és szétgyilkol. Reménykedsz, hogy idővel más mosolya sem fog ráemlékeztetni, mert továbblépsz. Majd felbukkan. Visszajön, mert talán ő a sorsod. Az évek hirtelen feledésbe merülnek, mert te ugyanúgy érzed magad, mint akkor, amikor először magával ragadott. És ekkor beléd hasít a tény, hogy képtelen vagy felejteni. Bármennyire is szeretnéd azt az embert, aki hozzád tartozik képtelen leszel elengedni, így hát megtanulsz majd engedni a sorsnak.
