MegosztásHány éves a fiad?
Hány éves a fiad?
- 18.
- Van telefonja?
- Igen..
- A bátyja kinőtt ruháit hordja?
- Nem, mindig új ruhákat szeretne.
- Mennyit adsz neki naponta?
- 500-800 forint.
- És neked mennyi van most a zsebedben?
- A kenyérre való...
- És ő most hol van?
- Pizzázóba a haverjaival.
- És te hova mész?
- Dolgozni, hogy neki mindene meglegyen amit szeretne.
Körülbelül így van, de egyesek ezt nem veszik észre.
Tiszteljétek a szüleiteket mert megérdemlik!
- 18.
- Van telefonja?
- Igen..
- A bátyja kinőtt ruháit hordja?
- Nem, mindig új ruhákat szeretne.
- Mennyit adsz neki naponta?
- 500-800 forint.
- És neked mennyi van most a zsebedben?
- A kenyérre való...
- És ő most hol van?
- Pizzázóba a haverjaival.
- És te hova mész?
- Dolgozni, hogy neki mindene meglegyen amit szeretne.
Körülbelül így van, de egyesek ezt nem veszik észre.
Tiszteljétek a szüleiteket mert megérdemlik!
Gondolatok, +1:
Amikor még piciny voltál,
olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál
rám nevettél, nekem ríttál.
Mikor később nagyobb lettél,
mindig messzebb, messzebb mentél.
Először csak a kiskertbe,
aztán a nagy idegenbe.
Ha itt vagy is, csak elnézel,
akkor is nem engem nézel.
Nem anyádat, nem apádat,
valami más csillagtájat.
Úgy megnőttél, szinte félek,
már a válladig sem érek.
Alig-alig hihetem már,
hogy ölbéli bubám voltál.
Én voltam-e óriási,
vagy Te lehettél parányi?
Sosem voltál nehéz nekem,
nem éreztem gyöngeségem.
Melletted most kicsiny lettem,
ágaskodik hát a lelkem,
nőni akar, hogy elérjen,
homlokodig, hogy felérjen.
Húzol engem Te fölfelé,
mint a napfény maga felé,
fát, virágot, lombos ágat, -
fölemeled az anyádat.
Amikor még piciny voltál,
olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál
rám nevettél, nekem ríttál.
Mikor később nagyobb lettél,
mindig messzebb, messzebb mentél.
Először csak a kiskertbe,
aztán a nagy idegenbe.
Ha itt vagy is, csak elnézel,
akkor is nem engem nézel.
Nem anyádat, nem apádat,
valami más csillagtájat.
Úgy megnőttél, szinte félek,
már a válladig sem érek.
Alig-alig hihetem már,
hogy ölbéli bubám voltál.
Én voltam-e óriási,
vagy Te lehettél parányi?
Sosem voltál nehéz nekem,
nem éreztem gyöngeségem.
Melletted most kicsiny lettem,
ágaskodik hát a lelkem,
nőni akar, hogy elérjen,
homlokodig, hogy felérjen.
Húzol engem Te fölfelé,
mint a napfény maga felé,
fát, virágot, lombos ágat, -
fölemeled az anyádat.
