Nadányi Zoltán - Anyu

Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!

Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.

Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.

Anyu, anyu! Anyu! -
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.

"Anyu, anyu, anyu!"
most is kiabálom,
most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.

Csak látni akarlak,
Anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.
Nadányi Zoltán
Gondolatok, +1:
Ha sírva üvölt benned a fájdalom, akkor is büszkén mond azt, hogy vállalom. Ne tűnjön el örökre a remény, légy kitartó, következetes, kemény. Ember akkor is, ha vérzik a szíved, és akkor is, ha bánatos a lelked. Ha sírva üvölt benned a fájdalom, sohase jelentsd ki azt, hogy feladom!