MegosztásAmíg fiatal vagy
Amíg fiatal vagy, nem tudhatod azt,
milyenné válsz majd a hervadás alatt,
s milyen leszel akkor, ha kezed reszketőn
érinti a villát, és a kanalat.
Amíg fiatal vagy nem is veszed észre,
hogy az idő elmúlik mindenki felett,
s az élet rozsdás szege rajtad is üt majd
begyógyulatlan vérző sebeket.
Így hát, ha látsz egy olyan embert,
akit önnön sorsa már tűzzel bélyegzett,
simogasd meg arcát, töröld le könnyeit,
hadd érezze újra mi a szeretet.
Tudd, bármily könnyű is most az életed,
egykoron majd te is megtapasztalod,
a sors nehéz súlyát csak úgy bírjuk el,
ha lesz mellettünk olyan ki segíteni fog.
milyenné válsz majd a hervadás alatt,
s milyen leszel akkor, ha kezed reszketőn
érinti a villát, és a kanalat.
Amíg fiatal vagy nem is veszed észre,
hogy az idő elmúlik mindenki felett,
s az élet rozsdás szege rajtad is üt majd
begyógyulatlan vérző sebeket.
Így hát, ha látsz egy olyan embert,
akit önnön sorsa már tűzzel bélyegzett,
simogasd meg arcát, töröld le könnyeit,
hadd érezze újra mi a szeretet.
Tudd, bármily könnyű is most az életed,
egykoron majd te is megtapasztalod,
a sors nehéz súlyát csak úgy bírjuk el,
ha lesz mellettünk olyan ki segíteni fog.
Gondolatok, +1:
Egy szokványos, hétköznap este a férj és feleség a tévé előtt ült. Megszólalt a nő: „Fáradt vagyok és késő is van. Azt hiszem megyek és lefekszem.”
Előbb azonban kiment a konyhába, előkészítette a holnapi ebédnek valót, elmosogatott, kivette a zöldségeket a fagyasztóból, elkészítette a gyerekek másnapi szendvicseit, letörölte az asztalt, eltörölte az edényeket, a helyükre rakta, betöltötte a kávéfőzőt. Mindezt azért, hogy a reggel könnyebben induljon.
Ezután kivasalta a férje ingét, hogy legyen mit felvennie reggel, összeszedte a gyerekek szétdobált játékait. Majd valóban elindult lefeküdni. Fogat és arcot mosott, és még felvett egy ledobott törülközőt és a helyére tette. Ezután leellenőrizte a ház összes ajtaját, hogy mindenhol be legyen zárva. Bekukkantott a gyerekekhez, és jó éjt puszit adott
A férj észrevette, hogy a felesége még járkál.
„Azt hittem, hogy elmentél lefeküdni” – mondta.
„Még volt egy kis dolgom” – érkezett a válasz.
Megérkezve a hálószobába, előkészítette a másnapi munkába menő ruháját, és elmondott egy imát. Ekkor hallotta, hogy a férj kikapcsolja a tévét és bejelenti, hogy megy ő is lefeküdni. És így is történt. Két perc múlva az ágyban is volt, és hirtelen el is aludt.
Igen… a nők csodálatosak. Mindig gondolnak másokra is, legtöbbször viszont sajnos saját magukra nem. Ezen nem ártana változtatni. A férfiak részéről meg nem ártana több elismerés!
Egy szokványos, hétköznap este a férj és feleség a tévé előtt ült. Megszólalt a nő: „Fáradt vagyok és késő is van. Azt hiszem megyek és lefekszem.”
Előbb azonban kiment a konyhába, előkészítette a holnapi ebédnek valót, elmosogatott, kivette a zöldségeket a fagyasztóból, elkészítette a gyerekek másnapi szendvicseit, letörölte az asztalt, eltörölte az edényeket, a helyükre rakta, betöltötte a kávéfőzőt. Mindezt azért, hogy a reggel könnyebben induljon.
Ezután kivasalta a férje ingét, hogy legyen mit felvennie reggel, összeszedte a gyerekek szétdobált játékait. Majd valóban elindult lefeküdni. Fogat és arcot mosott, és még felvett egy ledobott törülközőt és a helyére tette. Ezután leellenőrizte a ház összes ajtaját, hogy mindenhol be legyen zárva. Bekukkantott a gyerekekhez, és jó éjt puszit adott
A férj észrevette, hogy a felesége még járkál.
„Azt hittem, hogy elmentél lefeküdni” – mondta.
„Még volt egy kis dolgom” – érkezett a válasz.
Megérkezve a hálószobába, előkészítette a másnapi munkába menő ruháját, és elmondott egy imát. Ekkor hallotta, hogy a férj kikapcsolja a tévét és bejelenti, hogy megy ő is lefeküdni. És így is történt. Két perc múlva az ágyban is volt, és hirtelen el is aludt.
Igen… a nők csodálatosak. Mindig gondolnak másokra is, legtöbbször viszont sajnos saját magukra nem. Ezen nem ártana változtatni. A férfiak részéről meg nem ártana több elismerés!
