Falus Lajos: Nekem már nincs anyám

Nekem már nincs anyám, ki simogasson,
Estére érve álomba ringasson,
Gyengéd kezével édesen becézzen,
Szelíd szaván szép meséket meséljen,
Az én anyám a kéklő égben él már,
Csillag-szemével onnan néz le énrám:
Ha boldognak lát arca felragyog,
De mindig sír, ha szomorú vagyok.

Az én anyám olyan mint mindegyik:
Őnéki fáj ha gyermekét verik,
Ne bántsátok hát egymást emberek!
Minden rossz szó egy anyán ejt sebet...

Minden ütés egy anyaszívet ér,
Nyomában onnan serken ki a vér.
Ó szeressétek egymást, emberek!
Anyátokért... ha másért nem lehet...
Falus Lajos
Gondolatok, +1:
9 hónapig hordtalak szívem alatt,
most már örökké a szívemben vagy.
Emlékszem mikor először karomba vehettelek,
már akkor féltettelek!
Te voltál és vagy a büszkeségem,
fogtam kezed, s csillogott a szemed.
Nem kívánok mást,
az angyalok vigyázzanak rád!
Szeretlek: Édesanyád!!"