Falus Lajos: Nekem már nincs anyám

Nekem már nincs anyám, ki simogasson,
Estére érve álomba ringasson,
Gyengéd kezével édesen becézzen,
Szelíd szaván szép meséket meséljen,
Az én anyám a kéklő égben él már,
Csillag-szemével onnan néz le énrám:
Ha boldognak lát arca felragyog,
De mindig sír, ha szomorú vagyok.

Az én anyám olyan mint mindegyik:
Őnéki fáj ha gyermekét verik,
Ne bántsátok hát egymást emberek!
Minden rossz szó egy anyán ejt sebet...

Minden ütés egy anyaszívet ér,
Nyomában onnan serken ki a vér.
Ó szeressétek egymást, emberek!
Anyátokért... ha másért nem lehet...
Falus Lajos
Gondolatok, +1:
Aranyosi Ervin: Engedd el a múltad!

Tanuld meg a múltat végképp elengedni,
letenni a terhét és szabaddá lenni!
Szárnyalni, mint sólyom, kecsesen az égen,
ki a múlt ágait elengedte régen.

Belénk ültetett hit, ami akadályoz,
mert a jó Isten is felemel magához,
csupán el kell hinned, képes vagy repülni,
nem csak lent a porban bánatba merülni!

Engedd el a múltad, ne cipeld magaddal,
élj a szíveddel is, ne csupán az aggyal,
mert az érzéseid jó irányt mutatnak,
s gondolataiddal holnapodra hatnak.

Csak el kell döntened. Mától kezdve változz!
s figyeld, hogy a holnap mennyi újat, mást hoz.
Engedd el a múltat és kezdj el repülni,
ne hagyd magad többé posványba merülni!

Kezdj el tehát mától szebb életre vágyni,
terhek nélkül könnyebb boldogabbá válni.
Teremts gondolattal csodás szép világot,
olyat, mire szíved évek óta vágyott!