25 gondolat Buddha tanításai közül.

1. A szeretet mindent meggyógyít.
2. Nem a szavaid hanem a tetteid határoznak meg.
3. A jó egészség titka, hogy a MOST-ban éljünk.
4. Aki befelé néz az felébred.
5. A szavaknak hatalma van, fájhatnak és gyógyíthatnak.
6. Enged el és a tied lesz örökre. Csak azt veszíted el amihez ragaszkodsz.
7. Senki sem járhatja az utad helyetted.
8. Senki se ment meg bennünket,hanem mi magunk. Senki se képes rá és senki sem teheti. Magunknak kell járnunk az utat.
9. A boldogság sohasem csökken az által, hogy megosszuk.
10. Légy kedves mindenkihez.
11. Ne higgy el mindent, amit mondanak.
12. Ahogyan gondolkozol olyanná válsz.
13. Enged el a félelmet.
14. Az igazság mindig kiderül.
15. Irányítsd az elméd vagy az fog irányítani. A kétség elválaszt. A bizalom egyesít.
16. Senki sem érdemesebb a szeretetre, mint Te magad.
17. Másokat ismerni bölcsesség, magadat ismerni megvilágosodás.
18. A spiritualitás nem luxus, hanem szükségszerűség.
19. Cseréld az irigységedet csodálatra.
20. Keresd a békét magadban.
21. Enged el a kötődést.
22. Bölcsen válaszd meg a barátaidat.
23. A boldogsághoz nem vezet út, Az út maga a boldogság.
24. Hagy fel az ítélkezéssel.
25. Szeres ,Élj, Engedj el.
Gondolatok, +1:
Mi az a szerelem?

Egy nap a diák megkérdezte a tanártól, hogy „Mi az a szerelem?”

„Ahhoz, hogy meg tudjam válaszolni a kérdésed, menj ki a mezőre és válaszd ki a legnagyobb búzát, amit csak találsz, és hozd el nekem.” – válaszolta a tanár.
„A szabály az, hogy a mezőn csak egyszer mehetsz keresztül, és nem fordulhatsz vissza egy olyan búzáért, amit már elhagytál.” – tette hozzá.

A diák felöltözött és kiment a mezőre. Az első soron haladva, talált egy nagy növényt, de úgy gondolta, hátha lesz még ettől is nagyobb a többi sorban, ami csak rá vár. Aztán meglátott egy másik példányt, ez még nagyobb volt. Viszont még mindig úgy gondolta, hogy talán beljebb a sorok között lesz egy hatalmas, ezért ezt sem szakította le.

Telt az idő és már lassan túl volt a búzatábla felén, amikor azt vette észre, hogy az itt található növények meg se közelítik méretben azokat, amiket eddig látott. Elgondolkodott és már bánta, hogy nem szakított le egyet közülük.
Amikor a végére ért, visszaindult az iskolába a tanárhoz üres kézzel.

„Ez a szerelem!” – mondta rögvest a tanárnő.

„Mindig kutatsz egy jobb után, és csak később jössz rá, hogy az igazit már elmulasztottad.”

„Akkor mi a házasság tanárnő?” – kérdezte a tanuló.

„Ahhoz, hogy tudjak válaszolni neked erre a kérdésre, menj ki a kukoricamezőre, válaszd ki a legnagyobb kukoricát, és hozd ide nekem.” – felelte.
„A szabály ugyanaz. Nem fordulhatsz vissza sosem.” – tette hozzá.

A diák kiment a kukoricásba. Most már tapasztalattal a háta mögött, nem akarta elkövetni az előbbi hibáját. A kukoricás közepén leszakított egy közepes nagyságú kukoricát, és visszaindult vele az iskolába.

„Ezúttal, hoztál nekem kukoricát.” – fogadta a tanárnő.
„Kerestél egyet ami szép, és hittél benne, hogy ez lesz a legjobb választásod, mind közül.” – tette hozzá.

„Ez a házasság!”