József Attila: Altató

Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
Dunna alatt alszik a rét-
aludj el szépen, kis Balázs.

Lábára lehajtja a fejét,
alszik a bogár, a darázs,
vele alszik a zümmögés-
aludj el szépen, kis Balázs.

A villamos is aluszik,
-s míg szendereg a robogás-
álmában csönget egy picit-
aludj el szépen, kis Balázs.

Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább-
aludj el szépen, kis Balázs.

Szundít a labda, meg a síp,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik-
aludj el szépen, kis Balázs.

A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed-
aludj el szépen, kis Balázs.

Tűzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka.-
Aludj el szépen, kis Balázs.
József Attila
Gondolatok, +1:
Az igazi női szépség, valahonnan a lélek legmélyéről fakad. Onnan mélyről sugárzik, és soha meg nem szűnik sugározni. Amíg a nő a szívére hallgat, addig szép marad nyolcvan évesen is. Húsz évesen még bármelyik nő lehet szép, de sokszor ebben a korban meglátszik már, hogy ki az aki belülről szép, és ki az aki csak a felszínen. Harminc évesen már egyre inkább meglátszik az arcvonásokon a belső szépség, az érzelmi intelligencia. A szív rajzolja a ráncokat az arcra. Negyven éves korra már a vak is megláthatja azt, ha egy ilyen különleges nővel áll szemben. Ekkora már nagy különbség tud kialakulni az érzelmileg telített, lelke mélyén is szép nő és az üres között. A kívül-belül szép nő negyven éves korára a legszebb. Igazi különleges szépség, kifinomult érzékekkel, sok megélt, megértett tapasztalattal. Ötvenévesen sem múlik szépsége és hatvan évesen kitűnik a tömegből, hetven évesen sincs mit megbánnia, nem vele volt kegyes az élet, ő volt kegyes az élethez.