MegosztásEgyszer megérted fiam...
Egyszer, ha már elérhetetlen
távolságban leszek tőled fiam
és vánszorgó lábnyomom is elfújja a szél,
nem hagyva magad körül porszemnyi
emléket sem, mi rólam mesél, jusson eszedbe gyermekkorod
mosolygó napjai.
Láss magad előtt egy képet,
ahol ketten állunk, te meg én...
Talán hároméves lehettél,
mikor határozott szavakkal mondtad
- szeretlek-
S abban a pillanatban
valami leírhatatlanul jó érzés melengette
lelkemet
Hittem, hogy az életnek,
ennél boldogabb percei nincsenek,
nem lehetnek,
mert, aki így szeret, az soha
nem fájdíthat szíveket.
Emlékszel arra, mikor sírós szemeiddel esdőn néztél rám
s én féltő mozdulattal hajoltam hozzád,
hogy karomba vegyelek,
mert, ha ölelhettelek,
felszáradtak arcunkról a könnyek
s napfénnyé változtak
az ereszekre lecsorgó, hulló esőcseppek.
Emlékszel, elengedtelek,
mikor szabadságra vágytál.
Repülhettél, mint a szárnyait kitáró sas,
mely, akkor is átszeli a tengert,
ha tajtékzó hullám sodorja...
De az a sas, az a sas, fiam,
a végtelenbe szállva is tudja,
honnan indult el, és hol van
régi otthona.
távolságban leszek tőled fiam
és vánszorgó lábnyomom is elfújja a szél,
nem hagyva magad körül porszemnyi
emléket sem, mi rólam mesél, jusson eszedbe gyermekkorod
mosolygó napjai.
Láss magad előtt egy képet,
ahol ketten állunk, te meg én...
Talán hároméves lehettél,
mikor határozott szavakkal mondtad
- szeretlek-
S abban a pillanatban
valami leírhatatlanul jó érzés melengette
lelkemet
Hittem, hogy az életnek,
ennél boldogabb percei nincsenek,
nem lehetnek,
mert, aki így szeret, az soha
nem fájdíthat szíveket.
Emlékszel arra, mikor sírós szemeiddel esdőn néztél rám
s én féltő mozdulattal hajoltam hozzád,
hogy karomba vegyelek,
mert, ha ölelhettelek,
felszáradtak arcunkról a könnyek
s napfénnyé változtak
az ereszekre lecsorgó, hulló esőcseppek.
Emlékszel, elengedtelek,
mikor szabadságra vágytál.
Repülhettél, mint a szárnyait kitáró sas,
mely, akkor is átszeli a tengert,
ha tajtékzó hullám sodorja...
De az a sas, az a sas, fiam,
a végtelenbe szállva is tudja,
honnan indult el, és hol van
régi otthona.
Gondolatok, +1:
Aki igazán Téged akar, testestül, lelkestül, mindenestül, hibáiddal és hiányosságaiddal együtt, az várni fog rád. Várni, akár éveket.
Kitartó lesz és nem az érdeket nézi. Aki téged akar majd és egy életre, annak az embernek nem számít a tér, az idő, a hely.
Nem fog neki számítani, hogy csak öt percet kaphat, Ő annak is örülni fog, még akkor is ha órákat kell érte utazni, még akkor is, ha tudja, hogy meg sem csókolhat. Igen. Ezt nevezik kitartásnak és őszinte szerelemnek.
Viszont, aki azt mondja neked, hogy "nem éri meg..", "túl messze vagy" ..attól az embertől ne várj túl sokat, mert nem Téged akar, csak maximum a testedet.
Persze ez nem feltétlen rossz.. ha ugyanazt a semmit érezitek egymás iránt. Tehát attól függ mi az amire vágyunk mi emberek.
De az Élet ilyen- nem vagyunk egyformák- szerencsére.
/Vándor Lélek foszlányok/
Aki igazán Téged akar, testestül, lelkestül, mindenestül, hibáiddal és hiányosságaiddal együtt, az várni fog rád. Várni, akár éveket.
Kitartó lesz és nem az érdeket nézi. Aki téged akar majd és egy életre, annak az embernek nem számít a tér, az idő, a hely.
Nem fog neki számítani, hogy csak öt percet kaphat, Ő annak is örülni fog, még akkor is ha órákat kell érte utazni, még akkor is, ha tudja, hogy meg sem csókolhat. Igen. Ezt nevezik kitartásnak és őszinte szerelemnek.
Viszont, aki azt mondja neked, hogy "nem éri meg..", "túl messze vagy" ..attól az embertől ne várj túl sokat, mert nem Téged akar, csak maximum a testedet.
Persze ez nem feltétlen rossz.. ha ugyanazt a semmit érezitek egymás iránt. Tehát attól függ mi az amire vágyunk mi emberek.
De az Élet ilyen- nem vagyunk egyformák- szerencsére.
/Vándor Lélek foszlányok/
