MegosztásRadnóti Miklós :Nem tudhatom...
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messze ringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szőlőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és miképp,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
(1944)
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messze ringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát;
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szőlőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és miképp,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
(1944)
Gondolatok, +1:
Vannak olyan filmzenék és jelenetek, melyek örökre bevésődnek az emlékezetünkbe. Elég csak egy dallamot meghallanunk, és máris elmelegedik a szívünk.
A Dirty Dancing is ezen híres filmek közé tartozik. Össze sem tudjuk számolni, hányszor láttuk már. Az már biztos, hogy a filmtörténelem egyik legmeghatározóbb alkotása.
A filmet 1978-ban rendezte Emile Ardolino, és azóta nemzedékek nőttek fel úgy, hogy legalább egy házibuliban táncoltak rá kedvesükkel összebújva.Jennifer Grey és Patrick Swayze híres táncjelenete az egyik legszebb szerelmi történet.
Akárhányszor megnézzük, az az érzésünk, hogy velük együtt részesei vagyunk egy erős és háborítatlan szerelmi köteléknek. A tánc és ének, a szemük csillogása és légies mozgásuk erős harmóniát sugároz.
Ajánlott annyiszor megnézni, ahányszor úgy érezzük, hogy kegyetlen ez a mai világ.
Lájkold a videót ha neked is kedvenced a Dirty Dancing, oszd meg Facebookon!
Vannak olyan filmzenék és jelenetek, melyek örökre bevésődnek az emlékezetünkbe. Elég csak egy dallamot meghallanunk, és máris elmelegedik a szívünk.
A Dirty Dancing is ezen híres filmek közé tartozik. Össze sem tudjuk számolni, hányszor láttuk már. Az már biztos, hogy a filmtörténelem egyik legmeghatározóbb alkotása.
A filmet 1978-ban rendezte Emile Ardolino, és azóta nemzedékek nőttek fel úgy, hogy legalább egy házibuliban táncoltak rá kedvesükkel összebújva.Jennifer Grey és Patrick Swayze híres táncjelenete az egyik legszebb szerelmi történet.
Akárhányszor megnézzük, az az érzésünk, hogy velük együtt részesei vagyunk egy erős és háborítatlan szerelmi köteléknek. A tánc és ének, a szemük csillogása és légies mozgásuk erős harmóniát sugároz.
Ajánlott annyiszor megnézni, ahányszor úgy érezzük, hogy kegyetlen ez a mai világ.
Lájkold a videót ha neked is kedvenced a Dirty Dancing, oszd meg Facebookon!
