Csak a szeretetet nem pótolja semmi. Nélküle éhezik a lélek, haldoklik a szív!

Lehet élni ház, autó, csillogó ékszerek nélkül...Pótolható...
Csak a szeretetet nem pótolja semmi.
Nélküle éhezik a lélek, haldoklik a szív!
A szeretet csodáját őrizni kell...
Dédelgetni, osztozni rajta és megköszönni, amiért megadatott.
Ezt felejtik el sokan. Amink van, természetesnek hisszük,
hogy holnap is meglesz.
S itt követjük el a hibát... Semmi sem természetes.
Sem a levegővétel, sem a megtett lépés, sem az erős szívdobbanás.
Csak addig, amíg birtokoljuk.
Addig, amíg balga módon úgy gondoljuk, a miénk.
A csodákat talán az látja, s éli meg igazán, aki járt a másik oldalon.
Akinek meg kellett küzdeni minden apró lépésért, minden egyes szívdobbanásért.
Aki nélkülöz, jobb emberré válik.
Birtokába jut a Tudásnak... a tudásnak, hogy minden kifolyhat kezeink közül-csak a szeretet tüzét kell őrizni,
mert ha az egykor odaajándékozott szeretet elvész, mindenünk odalesz...
S csak a SZERETET MENTHETI MEG.
Gondolatok, +1:
Mindig lesznek személyek, akiknek nem fog tetszeni az, aki vagy, amit teszel. Akik másként és jobban csinálnák a helyedben. Akik tudják, hogy kéne élned, mit kéne érezned. Akik mást látnak a tetteidben, mást hallanak ki a szavaidból, másként ítélnek meg. Megfelelni mindenkinek nem lehet és nem is kell. Hisz életed legfőbb bírálója csak te magad lehetsz. Amíg tetteid során a jó szándék vezérel, amíg mondanivalód igazat szól, ha szíved szava szerint élsz, addig nem számít, hogy mások kinek látnak. Ha magadba tekintesz úgy is tudod ki vagy.....