Mama (Árvai Attila)

Öreg mama, drága kincsem
Mosolygok, ha szemed nézem
Látom benne bús bánatod
Látom régi boldogságod…

Annyi sok év eltelt már
Felneveltél, dolgoztál
Hosszú utad bejártad
Még sem fáradt a lábad

Öreg mama pillants reám!
Megnézlek, hogy tanulhassak
Csodáljalak, szeresselek
A csönd rejtekén meglássalak…

Megláthassam jó szíved
Meghallhassam sóhajod
Elmúlassam bánatod…
Megterítsem asztalod…

Megérzem, mi szíved titka
Forró elmúlt szerelmek
Mindeniket szemed rejti
Régi színes emlékek…

Drága mamám, rád gondolok
Szíved tele jósággal
Mindig mikor magam vagyok
Te vigasztalsz csókoddal…

Édes mamám, mi lesz vélem
Ha Te egyszer nem leszel?
Kihez szólok az estéken
Ha majd senki nem felel?…

Úgy hiányzol Jó nagymamám
Soha el nem feledlek
Megcsókolom ráncos kezed
Oly annyira szeretlek!…

…Sírnál állok szürke estén
A nagymamám sírjánál…
Hajtom fejem, még könnyezek
S megpihenek fájánál…

Öreg mama nem feledlek
Soha míg csak létezek…!
Az én szívemben örökké élsz!
…Míg csak egyet lélegzek…
Árvai Attila
Gondolatok, +1:
Egyedül vagy?
- Ott vagyok veled....

Nincs kihez szóljál?
- Beszélgess velem....

Nem tudsz aludni?
- Imádkozzál

Fáj a magány?
- Hagyatkozz rám.

Nincs ki szeressen?
- Szeretlek én

Bántanak, megszólnak?
- Megértelek én

Elhagyott mindenki?
- Én veled vagyok.

Beteg és fáradt vagy?
- Gyógyítód vagyok.

Hozzám jöhetsz, amikor érzed
Nem bírod tovább, nehéz az élet
Hozzám jöhetsz, én mindig várlak.
Szívem ajtaja feléd kitárva.

Fontos vagy nekem, nagyon szeretlek
Meghaltam érted ott a kereszten
Ne hordozd tovább egyedül a bajod
Keresztem alatt lerakhatod.

Add kezedet- fogom erősen
Add szívedet- tisztítja vérem
Add életed, s érte cserébe
Örök életet adok tenéked