Csendesedjünk

Rohanunk, mintha életünk késnénk le,
ha öt perccel később érünk oda,
sietünk, egymás mellett úgy megyünk el…
egymás szemébe nem nézünk soha,
futunk, Karácsony lesz, két nap, s egy éjszaka,
már csak ennyi maradt az égi szép-csoda.

Nincsenek már azok a régi ünnepek,
mikor díszbe öltöztek lelkek és szívek,
s áldott némasággal várták az éjszakát,
szenthittel hitték Betlehem csillagát,
és imádkoztak, együtt, szeretetben,
Miatyánk, Miatyánk ki vagy a mennyekben…

Nincs már az a régi boldog áhítat,
mit a karácsony nyugalma átitat…
csak futunk, csak futunk,
s az életünk utol mégsem érjük,
futva, rohanva el sosem érjük…
mert pihenni kéne, mint régen, régi ünnepen,
egymáshoz szólva, szépen, csendesen.
Ez+az
Gondolatok, +1:
Egy igaz Nő tudja, hogy minden mulandó, ezért nincs sok barátnője. Ismeri önmagát, és szereti is, amit csinál, de mindig többre vágyik. Egy embert szeret, amíg tudja, addig szereti. Minden csalódás után képes talpra állni, tudja azt, hogy a világban csak magára számíthat. Egy nő csodálatos, gyengéd, törékeny. Mutassatok nekem olyan élőlényt, aki kisírt szemmel, és felkötött hajjal is képes mosolyogni a világra!