Fejem keblére hajtanám, ha élne még az Édesanyám.

"Ma is csak úgy, mint réges-régen.
Ő volna végső menedékem.
Mindent, mi fáj s szívem tépi, elpanaszolnék sorra néki.
Fejem keblére hajtanám, ha élne még az Édesanyám."

"Emlékszem mikor szeretett,
Emlékszem mikor nevetett,
Emlékszem mikor sírt a lelke,
Emlékszem mikor átölelt.
Emlékszem mikor remélte,
Emlékszem mikor hitte,
Emlékszem mikor elhitte,
Emlékszem mikor rám nézett.
Emlékszem mikor szenvedett,
Emlékszem mikor remélve,
Emlékszem mindig várt engem,
Emlékszem mikor végleg elment....."
Gondolatok, +1:
Az anyaság alázat. Szolgálat és lemondás.
Élethosszig tartó aggódás. Önismereti lecke.
Kétkedés és hit magadban. A hited őbenne. Az ő hite tebenned. Bizonytalanság és bizonyosság egyszerre. Könnyek a zuhany alatt.
Végtelen fáradtság. Végtelen káosz és mindent elsöprő harmónia.
Ismeretlen szívelszorulás. A szeme a szívedben. A hangod az övében.
A mosolya mindenhol. Az illata a lelkedben. Szövetség vele.
Az anyaság kötelék. Ragaszkodás és elengedés.
Kérdések magadnak, válaszok magadtól.
Az anyaság áldozat. És mindenekelőtt hála.
Hála annak, akit megszültél; és annak, aki téged megszült.