A cica olyan gyenge volt, hogy a fejét sem tudta felemelni – aztán a férfi fontos döntést hoz
Mindenki, akinek háziállata van, tudja, hogy megváltoztatják az életünket. Ebben a történetben Luna nevű cica történetét olvashatjuk, amit a gazdája így mesél el.
”Akkor találkoztam először a cicával, amikor egy barátomhoz mentem. Ő egy ipari területen dolgozik, lakóházak nem nagyon vannak a környéken. Viszont nagyon sok az éhes kóbor macska.”
”A kiscica kb. 2 hónapos lehetett, nagyon koszos volt, sovány és tele volt bolhákkal. Mindenkitől félt, de tőlem nem!”
“Úgy döntöttem, megetetem őt egy kicsit, vettem neki macskaeledelt és ahogy leraktam elé, azonnal felfalta az egészet. Nagyon éhes volt.”
“Aztán számomra teljesen váratlan dolog történt. Körém fonta a mancsait és nem hagyta, hogy elmenjek. Jött utánam mindenhová.”
“Mintha közvetlenül nekem akarna mondani valamit. Mielőtt elkezdett volna enni, még a fejét sem tudta felemelni. Csak bámult rám.”
“Több, mint egy órán keresztül ott ültem mellette és csak simogattam őt. Ez idő alatt olyan volt, mintha újjáéledne. Mivel állandóan egyedül volt, nagy szüksége volt az emberi érintésre.”
“Aztán olyat tettem, amiről nem is gondoltam, hogy valaha megteszem. Hazavittem magammal.
Elneveztem Lunának és mindent megadtam neki, amire egy cicának szüksége van. Mivel rettenetesen alultáplált volt, az első néhány napban szinte csak egyfolytában evett.”
“Elvittem őt az állatorvoshoz aki azt mondta, hogy a a bolha nagyon veszélyes a kismacskák egészségére. Mivel Luna alultáplált volt, azonnal orvosi kezelést kapott, hogy megszabaduljon az élősködőktől.”
“Mikor befejezték a kezelést, a cica sokkal élénkebb volt, mintha kicserélték volna!”
“Luna nagyon hamar megtanulta a cica wc használatát, annak ellenére, hogy soha nem lakott emberekkel. Úgy tűnt, mintha nekem akarna imponálni azzal, hogy a cicaalmot használja, és minden egyes alkalommal nézett rám.”
“Ahogy egyre jobban érezte magát, úgy tért vissza az ereje. Most már fel is tud mászni rám, ami igazán nagy szó,mert az első néhány héten csak evett és aludt.”
“Azt hitten, hogy nem fog tudni megbízni az emberekben, mert nagyon sokan csak bántották őt. De ahogy hozzánk költözött, ennek semmi nyoma nem volt.”
“Most Luna mindenhová követ minket a lakásban. Ha leülünk, azonnal az ölünkbe ugrik.”
Mára Luna jó néhány kilóval nehezebb lett, jól kijön az emberekkel, nem fél senkitől. Azt hiszem azért választott engem, mert tudta, hogy gondoskodni fogok róla.
Soha nem jutott eszembe, hogy magamhoz fogadjak egy kóbor állatot. De ez a legjobb dolog, ami valaha történt velem. El sem tudom mondani, mennyire örülök, hogy Luna velem van.
Ez a történet is bizonyítja, hogy egy kis állat mennyire meg tudja változtatni az életünket. Reméljük, hogy Luna története sok embert inspirál majd!
”Akkor találkoztam először a cicával, amikor egy barátomhoz mentem. Ő egy ipari területen dolgozik, lakóházak nem nagyon vannak a környéken. Viszont nagyon sok az éhes kóbor macska.”
”A kiscica kb. 2 hónapos lehetett, nagyon koszos volt, sovány és tele volt bolhákkal. Mindenkitől félt, de tőlem nem!”
“Úgy döntöttem, megetetem őt egy kicsit, vettem neki macskaeledelt és ahogy leraktam elé, azonnal felfalta az egészet. Nagyon éhes volt.”
“Aztán számomra teljesen váratlan dolog történt. Körém fonta a mancsait és nem hagyta, hogy elmenjek. Jött utánam mindenhová.”
“Mintha közvetlenül nekem akarna mondani valamit. Mielőtt elkezdett volna enni, még a fejét sem tudta felemelni. Csak bámult rám.”
“Több, mint egy órán keresztül ott ültem mellette és csak simogattam őt. Ez idő alatt olyan volt, mintha újjáéledne. Mivel állandóan egyedül volt, nagy szüksége volt az emberi érintésre.”
“Aztán olyat tettem, amiről nem is gondoltam, hogy valaha megteszem. Hazavittem magammal.
Elneveztem Lunának és mindent megadtam neki, amire egy cicának szüksége van. Mivel rettenetesen alultáplált volt, az első néhány napban szinte csak egyfolytában evett.”
“Elvittem őt az állatorvoshoz aki azt mondta, hogy a a bolha nagyon veszélyes a kismacskák egészségére. Mivel Luna alultáplált volt, azonnal orvosi kezelést kapott, hogy megszabaduljon az élősködőktől.”
“Mikor befejezték a kezelést, a cica sokkal élénkebb volt, mintha kicserélték volna!”
“Luna nagyon hamar megtanulta a cica wc használatát, annak ellenére, hogy soha nem lakott emberekkel. Úgy tűnt, mintha nekem akarna imponálni azzal, hogy a cicaalmot használja, és minden egyes alkalommal nézett rám.”
“Ahogy egyre jobban érezte magát, úgy tért vissza az ereje. Most már fel is tud mászni rám, ami igazán nagy szó,mert az első néhány héten csak evett és aludt.”
“Azt hitten, hogy nem fog tudni megbízni az emberekben, mert nagyon sokan csak bántották őt. De ahogy hozzánk költözött, ennek semmi nyoma nem volt.”
“Most Luna mindenhová követ minket a lakásban. Ha leülünk, azonnal az ölünkbe ugrik.”
Mára Luna jó néhány kilóval nehezebb lett, jól kijön az emberekkel, nem fél senkitől. Azt hiszem azért választott engem, mert tudta, hogy gondoskodni fogok róla.
Soha nem jutott eszembe, hogy magamhoz fogadjak egy kóbor állatot. De ez a legjobb dolog, ami valaha történt velem. El sem tudom mondani, mennyire örülök, hogy Luna velem van.
Ez a történet is bizonyítja, hogy egy kis állat mennyire meg tudja változtatni az életünket. Reméljük, hogy Luna története sok embert inspirál majd!