Emlékszik még valaki ezekre a szép időkre?

Mindig minket, gyerekeket küldtek a boltba szódás patronért.
De nem bántuk, mert a boltba járás egyébként is olyan gyerek munka volt, és a visszajáróból vehettünk magunknak valamit.

Akkoriban pár forintból vehettünk nyalókát, vagy egy kisebb csokit.
Ezért nem bántuk mi, ha menni kellett.
Sőt, olykor a gyerekek még civakodtak is, hogy ki menjen a boltba, vagy néha a testvérek közösen mentek.

A szóda mellé vettünk szörpöt. Emlékszem, milyen jól esett az a habos málnaszörp azokban a nyári melegekben...
Viccek, +1:
Két gólya beszélget:
- Szia, mit eszel?
- Csak.
- Ez milyen válasz?
- Rövid, tömör. Nézd, ha te megkérdeznéd, mit eszem, én azt válaszolnám, békát. Erre te megkérded, finom-e.
Erre én azt mondom: igen. Erre te megkérdeznéd, adok-e. Mondanám, hogy nem. Te kérdeznéd, hogy miért nem, és erre én azt válaszolnám, hogy csak.

Ezek is érdekelhetnek