Ilyet vettünk uzsonnára!

Emlékszik még valaki az ízére?

Emlékszik még valaki arra mikor a tízórai szünetben ilyet ittunk az uzsonnához?

De jó is volt akkor gyereknek lenni és mit nem adnék, ha még egyszer érezném az ízét. Jó néha nosztalgiázni.

Dobj egy lájkot ha te is ittál ilyet!
Gondolatok, +1:
Nem a ravatalnál kellenek a dicshimnuszok, addig szeressetek amíg itt vagyok

Plusz 1 idézet:

Petőfi Sándor:

ANYÁM TYÚKJA

Ej mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!

Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodákol,
S nem verik ki a szobábol.

Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.

Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsűlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám. –

Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,

Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba’...
Anyám egyetlen jószága.

(Vác, 1848. február.)

Ezek is érdekelhetnek