Ki tudná elfelejteni kedvenc jó és rossz fiúinkat, akik között mindig dúlt a családi háború.

Vajon neked melyik karakter állt a szívedhez közel?
A jó képű, Bobby Ewing, vagy a rossz fiú Jockey Ewing aki mindig borsot tört mindenki orra alá?
És ugye a többi szereplő, akik biztosítottak minket minden egyes résznél az izgalmakra.

Nálatok is családi programnak minősült a Dallas sorozat nézése minden nap?
Te vártad már, hogy elkezdődjön vagy azt vártad, hogy mikor lesz végre vége ennek a szenvedésnek és ne kelljen nézni már tovább.
Vagy a családdal izgultál, hogy mi fog történni és közben arra gondoltál soha ne érjen véget a műsor mert végre együtt van mindenki aki a számodra fontos.

Te melyik karakter lettél volna a filmben, és vajon ha meg hallod, hogy Dallas sorozat milyen gondolatok kavarognak benned?

Ugyan megpróbálták folytatni a sorozatot,de nem sikerült úgy, ahogy szerették volna, vagy neked erről esetleg más a véleményed?

A régi idők folytathatatlan tökéletesen megírt és eljátszott sorozatává vált a legtöbb ember számára.

Nyomj egy lájkot, ha te is szeretted!
Gondolatok, +1:
Soha többet nem lesz már az a nő, aki néhány perccel korábban volt. Mert amikor egy gyermek megszületik, vele együtt születik meg az anya is.

A szülés idején minden nő agya átalakul. A felszabaduló oxitocin örökre átkódolja az agyat, villámgyors neurológiai változásokat hozva létre. Az újszülött illata, látványa, sírásának hangja kitörölhetetlenül beleég az anya agyába. És beindul az anyai oltalmazó magatartás is.

Az agy motoros, látó- és hallókérge turbó üzemmódba kapcsol, állandóan monitorozva a környezetet, lehetséges veszélyforrások után kutatva. A szüléssel végbemenő idegi változások egy életre szólnak, ezért van az, hogy hiába nő fel a gyermekünk, mi életünk végéig féltő szeretetet érzünk iránta.

Ezek is érdekelhetnek