Garantáltan mosolyt csal majd az arcodra ez a VIDEÓ!
Ha egy csomó puha, édes és önfeledten ugrándozó kiskutyát látunk egy helyen, lehetetlen, hogy ne támadjon jó kedvünk. Az alábbi videó, a legmakacsabb rosszkedvet is elűzi, a legborúsabb napunk egére is napsugarakat varázsol.Hat szőrgomolya hempereg a friss zöld fűben, látszólag semmi sem lehetetlen számunkra. Olyan könnyedén jönnek-mennek, hogy egy lefáradt, terhelésekkel teli nap után, már-már kedvünk támad kutyának lenni.
Édesanyjukkal együtt egy illuzórikus, szinte elérhetetlennek tűnő képet formálnak. Pedig igaz, a hús-vér apróságok élvezik a napsütést, a hasukat csiklandozó zöld füvet, az anya melegségét és biztonságát.
A perzselő nyári melegben pedig néhány jégkocka is előkerül, hogy ne okozzon problémát nekik a túl nagy hőség. Így bármikor kedvükre hűsölhetnek. Micsoda tökéletes világ.
Ezek a golden retriever kölykök a világ legédesebb kutyái, tele vannak energiával, szeretettel, kedvességgel, sőt, ráadásul nem is túl gonoszak.
Gondolatok, +1:
Rohanunk, mintha életünk késnénk le,
ha öt perccel később érünk oda,
sietünk, egymás mellett úgy megyünk el…
egymás szemébe nem nézünk soha,
futunk, Karácsony lesz, két nap, s egy éjszaka,
már csak ennyi maradt az égi szép-csoda.
Nincsenek már azok a régi ünnepek,
mikor díszbe öltöztek lelkek és szívek,
s áldott némasággal várták az éjszakát,
szenthittel hitték Betlehem csillagát,
és imádkoztak, együtt, szeretetben,
Miatyánk, Miatyánk ki vagy a mennyekben…
Nincs már az a régi boldog áhítat,
mit a karácsony nyugalma átitat…
csak futunk, csak futunk,
s az életünk utol mégsem érjük,
futva, rohanva el sosem érjük…
mert pihenni kéne, mint régen, régi ünnepen,
egymáshoz szólva, szépen, csendesen.
Rohanunk, mintha életünk késnénk le,
ha öt perccel később érünk oda,
sietünk, egymás mellett úgy megyünk el…
egymás szemébe nem nézünk soha,
futunk, Karácsony lesz, két nap, s egy éjszaka,
már csak ennyi maradt az égi szép-csoda.
Nincsenek már azok a régi ünnepek,
mikor díszbe öltöztek lelkek és szívek,
s áldott némasággal várták az éjszakát,
szenthittel hitték Betlehem csillagát,
és imádkoztak, együtt, szeretetben,
Miatyánk, Miatyánk ki vagy a mennyekben…
Nincs már az a régi boldog áhítat,
mit a karácsony nyugalma átitat…
csak futunk, csak futunk,
s az életünk utol mégsem érjük,
futva, rohanva el sosem érjük…
mert pihenni kéne, mint régen, régi ünnepen,
egymáshoz szólva, szépen, csendesen.
Megosztás