MegosztásElőször megsajnáltam, hogy csak 24 négyzetméteres lakásban él, aztán leesett az állam – VIDEÓ
Christian Shallert barcelonai nem éppen nagynak mondható lakását úgy alakította át, hogy benne minden megtalálható, kényelmes és ötletes lett. A legó típusú élettérben minden négyzetcentiméter kihasználásra került.A lakás magába foglal egy nappalit, konyhát, hálót, fürdőszobát és egy csodálatos kilátással rendelkező teraszt. Persze az összes helyiség nem mindig található meg egyszerre, hiszen megtörténhet, hogy az étkezésre szolgáló asztalkát éppen fel kell csukni ahhoz, hogy nappalit varázsoljon belőle a tervező. Vagy a nappali kényelmes kanapéját kell kihúzni, hogy hálóvá alakuljon a lakótér. Az egész lakás olyan, mint egy matekfeladat: valamit valamivel össze kell adni, vagy ki kell vonni, hogy kialakuljon az élettér egy újabb funkcionalitása.
Christian sok szakirodalmat olvasott, különböző lakberendezési folyóiratokból inspirálódott, míg kialakította a számára praktikus lakást. Elmondása szerint nem vágyott luxusra, de fontos volt, hogy legyen egy ágya ahol aludjon, legyen víz a tisztálkodáshoz, mosogatáshoz, és egy kályha, ahol alkalomadtán főzhet.
A lakás ennél persze sokkal funkcionálisabb lett, és minden megtalálható kis helyen, ami a kényelmet szolgálja. A tisztántartás is könnyen megoldható, hiszen minden egy karnyújtásnyira van egymástól, így gyorsan és hatékonyan lehet takarítani.
A lakás egyetlen ablaktalan falából a fiatalember egy perc alatt mikróval, sütővel, hűtőszekrénnyel ellátott konyhát varázsol. Egy-két mozdulat és újabbnál-újabb eszközök nyílnak ki a falból. Az ágy például az erkély alatti falból csúszik ki, ami nappalra kényelmes kanapé, éjszaka pedig franciaággyá alakul át. A kis lakásban állandó mozgásban vannak az innen-onnan elővarázsolt életterek, tárgyak, használati eszközök.
Viccek, +1:
Egy kollégám nagybátyja hazafelé tartott éjszaka a forgalmas városi bekötőúton. Csak az nem stimmelt, hogy erősen be volt rúgva, annyira, hogy talán még ránéznie se lett volna szabad az autóra, nemhogy vezetnie. A belső sávban poroszkált halál lassan, hogy ne tűnhessen fel senkinek. Ez a túlzott lassúság (és az időnkénti kilengések) lett a veszte. Hamarosan leintették a rendőrök.
Elég volt egyetlen pillantás vérben forgó, bamba szemeire, egyetlen szippantás a leheletéből, és elő kellett venniük a szondát. Felszólították, hogy hagyja ott a kocsit, és tartson velük a kapitányságra. Már épp vitték volna el, amikor két autó összeütközött a szemközti sávban. Szigorúan ráparancsoltak a részeg nagybácsira, maradjon ott, ahol van, és áttűztek helyszínelni. Emberünk viszont rájött, hogy ez az utolsó esélye, gyorsan elhatározta, hogy lelép. Mikor meggyőződött róla, hogy a rendőrök éppen nem láthatják, kereket oldott. Egyenesen a garázsba vitte az autót, és beszaladt rémült feleségéhez. - Ha jönnek a zsaruk, mondd, hogy influenzám van, és egész nap itthon voltam. Közelébe se mentem a kocsinak - hadarta. - Ja, meg hogy odabenn alszom az ágyikómban - fejezte be, és egy whiskeys üveget felkapva a szobájába indult.
Félóra múlva megjelent a rendőrség. A feleség kinyitotta az ajtót és még mielőtt a rendőrök megszólalhattak volna, előadta, hogy a férje egész nap ágyban volt, mert beteg, most is alszik, mit akarnak. - Ez esetben, asszonyom - szólalt meg végül a rendőr -, gondolom nincs kifogása ellene, ha benézünk a garázsba - és már nyújtotta is kezét a kulcsért. Az asszony zavartan odaadta, és ő is velük tartott. Amint beléptek, elállt a lélegzete. A rendőrök viszont azt látták, amire számítottak. Ott állt a gyönyörű rendőrautó, villogott a kék fény a tetején.
Egy kollégám nagybátyja hazafelé tartott éjszaka a forgalmas városi bekötőúton. Csak az nem stimmelt, hogy erősen be volt rúgva, annyira, hogy talán még ránéznie se lett volna szabad az autóra, nemhogy vezetnie. A belső sávban poroszkált halál lassan, hogy ne tűnhessen fel senkinek. Ez a túlzott lassúság (és az időnkénti kilengések) lett a veszte. Hamarosan leintették a rendőrök.
Elég volt egyetlen pillantás vérben forgó, bamba szemeire, egyetlen szippantás a leheletéből, és elő kellett venniük a szondát. Felszólították, hogy hagyja ott a kocsit, és tartson velük a kapitányságra. Már épp vitték volna el, amikor két autó összeütközött a szemközti sávban. Szigorúan ráparancsoltak a részeg nagybácsira, maradjon ott, ahol van, és áttűztek helyszínelni. Emberünk viszont rájött, hogy ez az utolsó esélye, gyorsan elhatározta, hogy lelép. Mikor meggyőződött róla, hogy a rendőrök éppen nem láthatják, kereket oldott. Egyenesen a garázsba vitte az autót, és beszaladt rémült feleségéhez. - Ha jönnek a zsaruk, mondd, hogy influenzám van, és egész nap itthon voltam. Közelébe se mentem a kocsinak - hadarta. - Ja, meg hogy odabenn alszom az ágyikómban - fejezte be, és egy whiskeys üveget felkapva a szobájába indult.
Félóra múlva megjelent a rendőrség. A feleség kinyitotta az ajtót és még mielőtt a rendőrök megszólalhattak volna, előadta, hogy a férje egész nap ágyban volt, mert beteg, most is alszik, mit akarnak. - Ez esetben, asszonyom - szólalt meg végül a rendőr -, gondolom nincs kifogása ellene, ha benézünk a garázsba - és már nyújtotta is kezét a kulcsért. Az asszony zavartan odaadta, és ő is velük tartott. Amint beléptek, elállt a lélegzete. A rendőrök viszont azt látták, amire számítottak. Ott állt a gyönyörű rendőrautó, villogott a kék fény a tetején.
