MegosztásRúzsa Magdi - Most Élsz (Máté Péter)
Olvad az idő, mint a halvány jégvirág,és a tűnő boldogság majd véget ér.
ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn,
álmos holdfény rád köszön, s elfúj a szél.
sddig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.
Múló örömök sivár létünk színpadán,
mikor egy szó hallatán dobban a szív.
sajnos vége lesz, tudjuk már a kezdetén,
túl az álmaink ködén a semmi hív.
de addig van remény, minden perc ünnepel,
hisz mindig van remény, hinni kell, ó hidd hát el!
Most élsz, most vigyázz, hogy jól csináld,
mert a legapróbb hibád megbosszulja önmagát.
most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.
most, most, most, most élsz, most örülj, hogy szép a nyár,
most örülj, hogy van ki vár, és a két karjába zár.
Viccek, +1:
Válás után egy férfi felhívja a volt feleségét, elváltoztatja a hangját, és saját magát kéri a telefonhoz. A feleség mit sem sejtve:
- Már nem lakik itt, elváltunk!
Másnap ismét jön a telefonhívás, a válasz ugyanaz. Harmadnapra a feleség rájön, hogy volt férje szórakozik, és kifakad:
- Vedd már végre tudomásul, elváltunk! Vége! Már nem vagyunk házasok!
- Tudom, tudom, de olyan jó hallani...
Válás után egy férfi felhívja a volt feleségét, elváltoztatja a hangját, és saját magát kéri a telefonhoz. A feleség mit sem sejtve:
- Már nem lakik itt, elváltunk!
Másnap ismét jön a telefonhívás, a válasz ugyanaz. Harmadnapra a feleség rájön, hogy volt férje szórakozik, és kifakad:
- Vedd már végre tudomásul, elváltunk! Vége! Már nem vagyunk házasok!
- Tudom, tudom, de olyan jó hallani...
