Megosztás
Lehet, hogy furcsa, de jobban esett egy egyszerű piskóta, mint most bármilyen drága francos sütemény.
Akkoriban a nagymamák csak gondoltak egyet, és már kavarták is a piskótának valót, hogy nekünk gyerekeknek kedveskedjenek.
Olyan szép sárga piskótát azóta sem ettem.
Tisztán emlékszem a gáztűzhelyérre, aminek nagy fekete gombjai voltak és barna teteje. Ezzel a régi gáztűzhellyel tudtak azok a kedves nagymamák csodálatos piskótákat sütni.
Mit nem adnék, ha csak még egyszer ott alhatnék abban a konyhában, ha csak egy pillanatig is érezhetném azokat az illatokat.
Akkoriban a nagymamák csak gondoltak egyet, és már kavarták is a piskótának valót, hogy nekünk gyerekeknek kedveskedjenek.
Olyan szép sárga piskótát azóta sem ettem.
Tisztán emlékszem a gáztűzhelyérre, aminek nagy fekete gombjai voltak és barna teteje. Ezzel a régi gáztűzhellyel tudtak azok a kedves nagymamák csodálatos piskótákat sütni.
Mit nem adnék, ha csak még egyszer ott alhatnék abban a konyhában, ha csak egy pillanatig is érezhetném azokat az illatokat.
Gondolatok, +1:
Nagymamám nevelt fel. Ő vigyázott rám,
mikor az első pipacs kinyílt a mezők pázsitján.
S mikor madárhang töltötte be a végtelen teret,
jelezvén, hogy újra tavasz közeleg.
Nagymamám volt ki vigyázta a létem,
mikor dermedt télbe szaladt csetlő-botló léptem,
s mikor nyár érlelte aranyszínre a búzaszemeket,
melyeket körbe-körbeöleltek az őszi levelek.
Nagymamám volt nékem az álmok otthona,
nappalaim jó tündére, az éjek vándora.
Minden-minden ő volt, mely megtanított arra,
hogy nagy a szeretet Isteni hatalma.
Mert az én nagymamám mindig azt vallotta,
ki szerény és szelíd annak boldog minden napja,
mert az igaz boldogságot csak az ismeri meg,
kit szeretnek és tisztelnek a többi emberek.
Nagymamám nevelt fel. Ő vigyázott rám,
mikor az első pipacs kinyílt a mezők pázsitján.
S mikor madárhang töltötte be a végtelen teret,
jelezvén, hogy újra tavasz közeleg.
Nagymamám volt ki vigyázta a létem,
mikor dermedt télbe szaladt csetlő-botló léptem,
s mikor nyár érlelte aranyszínre a búzaszemeket,
melyeket körbe-körbeöleltek az őszi levelek.
Nagymamám volt nékem az álmok otthona,
nappalaim jó tündére, az éjek vándora.
Minden-minden ő volt, mely megtanított arra,
hogy nagy a szeretet Isteni hatalma.
Mert az én nagymamám mindig azt vallotta,
ki szerény és szelíd annak boldog minden napja,
mert az igaz boldogságot csak az ismeri meg,
kit szeretnek és tisztelnek a többi emberek.
