Megosztás
Mindig minket, gyerekeket küldtek a boltba szódás patronért.
De nem bántuk, mert a boltba járás egyébként is olyan gyerek munka volt, és a visszajáróból vehettünk magunknak valamit.
Akkoriban pár forintból vehettünk nyalókát, vagy egy kisebb csokit.
Ezért nem bántuk mi, ha menni kellett. Sőt, olykor a gyerekek még civakodtak is, hogy ki menjen a boltba, vagy néha a testvérek közösen mentek.
A szóda mellé vettünk szörpöt. Emlékszem, milyen jól esett az a habos málnaszörp azokban a nyári melegekben...
De nem bántuk, mert a boltba járás egyébként is olyan gyerek munka volt, és a visszajáróból vehettünk magunknak valamit.
Akkoriban pár forintból vehettünk nyalókát, vagy egy kisebb csokit.
Ezért nem bántuk mi, ha menni kellett. Sőt, olykor a gyerekek még civakodtak is, hogy ki menjen a boltba, vagy néha a testvérek közösen mentek.
A szóda mellé vettünk szörpöt. Emlékszem, milyen jól esett az a habos málnaszörp azokban a nyári melegekben...
Viccek, +1:
Egy asszony az éjszaka közepén arra ébred, hogy nincs mellette az ágyban a férje.
Felkel, kimegy a hálószobából, és látja, hogy a férfi ott ül a konyhaasztalnál egy üveg Whisky mellett és bánatos arccal bámulja a falat.
Kortyol egyet a poharából, majd kitöröl egy könnycseppet a szeméből.
- Mi baj van, drágám? Miért nem alszol ilyen késő éjjel? – kérdezi a feleség.
A férj felnéz:
- Emlékszel, amikor elkezdtünk járni, és még csak 18 éves voltál?
- Igen, emlékszem.
- És arra, amikor az apád rajtakapott minket a kocsija hátsó ülésén?
A nő leereszkedik a férje mellé egy székre:
- Igen, édesem, erre is emlékszem.
- Aztán a fejemhez nyomott egy fegyvert és azt mondta: Vagy elveszed a lányomat, vagy gondoskodom róla, hogy 30 évre börtönbe kerülj!
- Igen, rémlik valami. – feleli halkan az asszony.
- Na, hát éppen ma szabadulnék!
Egy asszony az éjszaka közepén arra ébred, hogy nincs mellette az ágyban a férje.
Felkel, kimegy a hálószobából, és látja, hogy a férfi ott ül a konyhaasztalnál egy üveg Whisky mellett és bánatos arccal bámulja a falat.
Kortyol egyet a poharából, majd kitöröl egy könnycseppet a szeméből.
- Mi baj van, drágám? Miért nem alszol ilyen késő éjjel? – kérdezi a feleség.
A férj felnéz:
- Emlékszel, amikor elkezdtünk járni, és még csak 18 éves voltál?
- Igen, emlékszem.
- És arra, amikor az apád rajtakapott minket a kocsija hátsó ülésén?
A nő leereszkedik a férje mellé egy székre:
- Igen, édesem, erre is emlékszem.
- Aztán a fejemhez nyomott egy fegyvert és azt mondta: Vagy elveszed a lányomat, vagy gondoskodom róla, hogy 30 évre börtönbe kerülj!
- Igen, rémlik valami. – feleli halkan az asszony.
- Na, hát éppen ma szabadulnék!
