Régi szép mesék…

De jó volt még nekünk, hogy ilyen csodálatos szép meséken nevelkedhettünk fel. Alig vártuk, hogy elkezdődjön a matiné, szinte még a zenéjét is itt hallom fülemben.

Mazsola és Tádé akiknek kis történeteik még ennyi idő elteltével is megdobogtatják szívünket.

Nyomj egy lájkot, ha Te is nézted őket akkoriban.
Gondolatok, +1:
Ha majd úgy érzed,
hogy teher leszek édes gyermekem
bánj velem szelíden, ne ellenségesen.
Lelkem nézd, lelkem lásd,
mert az ugyanaz marad,
ki akkor voltam neked,
mikor hold-szőtte kiságyadon
fogtam kis kezed,
és dúdoltam-dúdoltam esti altatód,
miközben arcocskádra leheltem
az éj-útravalót.

Tudod az idő, engem sem kímél,
roncsolja fáradt, megtört szívemet,
melynek dobbanása egyre nehezebb,
ahogy cipelem-cipelem
az élet-terheket…
De te ne azt nézd soha, ami kívül látszik,
amin sorsom keze vércsíkot hagyott,
azt lásd, ami akkor voltam neked,
mikor csillagokká csókoltam
gyermek-mosolyod.

Ezek is érdekelhetnek