Megosztás
Igaz, nem lehetett beprogramozni, időzíteni, de valahogy mégis nagyon szerettük.
A centrifugálást a gyerekek szerették a legjobban, mert ráülhettek a centrifuga tetejére és az mozgott alattuk. Ez is egy olyan szép emlék, amit nem felejtünk el, sőt akinek még megvan ez a mosógépe és centrifugája, az valahogy nem akar megválni tőle.
Valahogy az emberek nem dobták ki és nem ajándékozták el. Sok padláson még most is ott lapulnak ezek a gépek.
Ilyenek vagyunk mi magyarok, valahogy megszerettük a Hajdú mosógépet, és valahogy nem szívesen válunk meg tőle, hiszen magyar is volt, szép is volt, és ráadásul megbízható is volt.
Akkoriban nem kellett, hogy ennél többet tudjon egy mosógép.
Emlékszel még rá? Nektek is volt?
A centrifugálást a gyerekek szerették a legjobban, mert ráülhettek a centrifuga tetejére és az mozgott alattuk. Ez is egy olyan szép emlék, amit nem felejtünk el, sőt akinek még megvan ez a mosógépe és centrifugája, az valahogy nem akar megválni tőle.
Valahogy az emberek nem dobták ki és nem ajándékozták el. Sok padláson még most is ott lapulnak ezek a gépek.
Ilyenek vagyunk mi magyarok, valahogy megszerettük a Hajdú mosógépet, és valahogy nem szívesen válunk meg tőle, hiszen magyar is volt, szép is volt, és ráadásul megbízható is volt.
Akkoriban nem kellett, hogy ennél többet tudjon egy mosógép.
Emlékszel még rá? Nektek is volt?
Gondolatok, +1:
Van akiről ezerszer lemondasz, de mindig visszakerül a képbe. Az évek peregnek, az emlékek megfakulnak, de egy valamit sosem tudsz elfelejteni. Azt, hogy mennyire boldoggá tett. Sok minden elmúlik, többek között a harag is, amivel szétváltatok, elmúlik az is, hogy azt hiszed, hogy örökké tarthat, elmúlik minden, csak az nem, hogy te hogyan érezted vele magad. Bízol az életben annyira, hogy tudod idővel jönni fog más, hogy idővel, ha hasonló ember sétál el előtted az utcán nem érzed azt, hogy a szíved összeszorul és szétgyilkol. Reménykedsz, hogy idővel más mosolya sem fog ráemlékeztetni, mert továbblépsz. Majd felbukkan. Visszajön, mert talán ő a sorsod. Az évek hirtelen feledésbe merülnek, mert te ugyanúgy érzed magad, mint akkor, amikor először magával ragadott. És ekkor beléd hasít a tény, hogy képtelen vagy felejteni. Bármennyire is szeretnéd azt az embert, aki hozzád tartozik képtelen leszel elengedni, így hát megtanulsz majd engedni a sorsnak.
Van akiről ezerszer lemondasz, de mindig visszakerül a képbe. Az évek peregnek, az emlékek megfakulnak, de egy valamit sosem tudsz elfelejteni. Azt, hogy mennyire boldoggá tett. Sok minden elmúlik, többek között a harag is, amivel szétváltatok, elmúlik az is, hogy azt hiszed, hogy örökké tarthat, elmúlik minden, csak az nem, hogy te hogyan érezted vele magad. Bízol az életben annyira, hogy tudod idővel jönni fog más, hogy idővel, ha hasonló ember sétál el előtted az utcán nem érzed azt, hogy a szíved összeszorul és szétgyilkol. Reménykedsz, hogy idővel más mosolya sem fog ráemlékeztetni, mert továbblépsz. Majd felbukkan. Visszajön, mert talán ő a sorsod. Az évek hirtelen feledésbe merülnek, mert te ugyanúgy érzed magad, mint akkor, amikor először magával ragadott. És ekkor beléd hasít a tény, hogy képtelen vagy felejteni. Bármennyire is szeretnéd azt az embert, aki hozzád tartozik képtelen leszel elengedni, így hát megtanulsz majd engedni a sorsnak.
