De jó is volt ez akkoriban!

Lehet, hogy akkoriban nem volt ilyen sokféle fagyi, de mégis akkoriban valahogy más volt minden.
Az biztos, hogy nem volt ennyi kimondhatatlan nevű fagyi és ha nekünk gyerekeknek volt egy bélásunk (kétforintosunk) rögtön elfagyiztuk. Soha semmi bajunk nem volt, akkoriban nem volt ennyiféle allergia és más furcsa betegség. Képesek voltunk egész nap mezítláb szaladgálni és néha olyan mocskosak voltunk, hogy az esti fürdővíz szinte fekete lett tőlünk. Így volt ez jó, így volt ez szép.

Te is emlékszel még ezekre az időkre?
Gondolatok, +1:
Egyedül vagy?
- Ott vagyok veled....

Nincs kihez szóljál?
- Beszélgess velem....

Nem tudsz aludni?
- Imádkozzál

Fáj a magány?
- Hagyatkozz rám.

Nincs ki szeressen?
- Szeretlek én

Bántanak, megszólnak?
- Megértelek én

Elhagyott mindenki?
- Én veled vagyok.

Beteg és fáradt vagy?
- Gyógyítód vagyok.

Hozzám jöhetsz, amikor érzed
Nem bírod tovább, nehéz az élet
Hozzám jöhetsz, én mindig várlak.
Szívem ajtaja feléd kitárva.

Fontos vagy nekem, nagyon szeretlek
Meghaltam érted ott a kereszten
Ne hordozd tovább egyedül a bajod
Keresztem alatt lerakhatod.

Add kezedet- fogom erősen
Add szívedet- tisztítja vérem
Add életed, s érte cserébe
Örök életet adok tenéked

Ezek is érdekelhetnek