Emlékszel még Rumcájszra?

Rumcájsz a makkos pisztolyával, a bozontos szakállával belopta magát a gyerekek szívébe. Ki ne szerette volna a kerek erdő zsiványát, aki bárhogy is alakult a helyzet, arra mindig ügyelt, hogy becsületes maradjon. Ebben segítségére volt felesége a jóságos Manka, és kisfia Csibészke.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy akkoriban Magyarországon nagy előszeretettel nevezték Rumcájsznak a szakállt viselő embereket. Nem volt olyan város, vagy kis falu, ahol nem élt volna akkoriban egy-egy Rumcájsz.

Nyomj egy lájkot ha emlékszel még a mesére!
Gondolatok, +1:
A régi öregek még úgy éltek, hogy a kevés is elég volt és azt a keveset is megbecsülték. Nem voltak ők szegények, mert mindenük megvolt, amire vágytak és keményen meg is dolgoztak érte. Ha úgy alakult, hogy több termés lett azt elvitték a vásárba és elcserélték arra, amire nekik szükségük volt. A napi betevő falat megvolt a családnak és maguknak is egyaránt, akkortájt még keresztet vetettek a kenyérre és hálát adtak a mindennapi ételét. Hála, becsület, kitartás...

Itt kezdődött a boldogság, amiről mi már csak álmodunk. De vannak szerencsések, akiknek ilyen nagyszüleik voltak és tőlük tanulhattuk élni az életet és nem félni.

Nyomj egy lájkot, ha Te is ilyen értékeket hoztál a nagyszülőktől!

Ezek is érdekelhetnek