Camping bicikli. Neked is volt?

Emlékszel még a régi megbízható jó kis Camping biciklire?
Te kaptál olyat gyerekkorodba és vajon milyen színű volt?

Talán azon tanultál meg biciklizni apukáddal, vagy anyukáddal, miközben egy botot erősítve az ülésed mögött órákon át tologatott, majd egyszer csak elengedett és láss csodát, meg tanultál biciklizni.
Mikor már magabiztosan ment a kerekezés te próbálkoztál kéz nélkül, majd fog nélkül?
Emlékszel még, hogy könnyebben vagy nehezebben ment a kerekezés elsajátítása és vajon mennyi bőrt húztál le a könyöködről, vagy a térdedről jobb esetben.

Mostanában biciklizel még, és ha igen még meg van neked ez a remekmű a garázsban, vagy fáskamrában?
Vagy már a mai modern dolgokkal ellátott szuper biciklit tekered örült sebességgel?
Gyermekeidnek meséltél arról milyen biciklid volt régen, vagy barátaidnak a kalandjaidról a kedvenc bicikliddel, hogy milyen dolgok történtek veletek?
Te adtál nevet esetleg, drága agyon strapált, mindig hűséges biciklidnek, vagy annyiszor volt defekted, hogy nem is gondolkoztál rajta mérgedben?
És édesanyád aggódó arcára még emlékszel, amikor elkerekeztél és szegény azon aggódott, hogy ne hogy megint ess egy hatalmasat.

Nyomj egy lájkot, ha neked is volt.
Viccek, +1:
Délre kaptam időpontot a nőgyógyászhoz, örültem, hogy délelőtt viszonylag stresszmentesen fel tudok készülni majd az eseményre.
Reggel azonban telefonhívást kaptam a rendelőből, hogy jó lenne, ha 9:30-ra ott tudnék lenni. "Persze, ott leszek" mondtam a legnagyobb nyugalommal, és csak utána estem pánikba. A reggeli kapkodás a szokásos menetben folyt, gyerekek reggeliztetése, öltöztetése, uzsonnák csomagolása, fuvarozás az iskolába, óvodába stb. 8:45-re értem haza, nem volt már idő újabb fürdésre, ezért csak gyorsan felkaptam a mosakodó rongyot a kád mellöl, és jól lemostam magam "ott". Autóba vágtam magam és rohantam az orvoshoz. Felfeküdtem az asztalra, a fejemet a fal felé fordítottam, és azt képzeltem, hogy Párizsban sétálgatok... A doki megszemlélte a terepet, majd így szólt:
- Húha! Látom, ma volt egy kis különleges felkészülés...
Nem tudtam miről beszél, nem reagáltam semmit, tovább sétáltam "Párizsban". Hazamentem, a nap további része a szokásos rutin szerint ment, főzés, gyerekek összeszedése, házi feladatok ellenőrzése. Estefelé a lányom ijedt hangon kérdezte:
- Anyu, hol van a mosdórongy a fürdőszobából?
- Kidobtam, vegyél elő másikat! - mondtam neki. Mire a lányom:
- De nekem az kell, mert benne volt az összes csillámporom és flitterem!"

Ezek is érdekelhetnek