Mi még iskolatejet ittunk, és kiflit majszoltunk a szünetben

Nem is csoda, hogy mi mindig éhesek voltunk a suliban. Szünetben futkároztunk, kergetőztünk, persze, hogy megéheztünk. Emlékszem milyen sokáig kellett sorban állni az iskola büféjében, hogy megvehessük az uzsonnát, és inkább kiflit, tejet, zsemlét vettünk, mint valami édességet, vagy szénsavas üdítőt.

Emlékszem szüleimtől 5 forintot kaptam uzsonnapénzként. Az 5 forintos már sokkal nagyobb volt mint az 1-2 forintos és a fillérek, tehát ha volt egy 5 forintos a zsebemben, akkor annak éreztem a súlyát, és az értékét is, mert maradt pár forint, és azt el tudtam tenni. Gyűjtögettem, és szaporodtak ám a forintok.

Főleg, ha iskolabélyeget vettem belőle, akkor meg aztán tényleg vagyonosnak érezhettem magam.

Emlékszel még ezekre a szép időkre?
Viccek, +1:
Egy öreg néni sétál az utcán két kezében két szatyorral. Az egyik zacskó lyukas, és minden lépésnél kihullik belőle egy ezres. Észreveszi ezt egy rendőr, megállítja a nénit.
- Asszonyom, a szatyrából hullik a pénz!
- Köszönöm, hogy szólt. Visszafordulok, hátha még megtalálok néhányat.
- De mégis honnan van ez a pénz? - kérdi a rendőr. - Talán lopta?
- Jaj, dehogyis! A házammal szemben van egy stadion, és a részeg szurkolók mindig a kerítésemhez járnak elvégezni a dolgukat. Mikor odajönnek a bokrokhoz, és pisilni kezdenek, előugrok egy ollóval, és így szólok: "Azonnal fizess egy ezrest, vagy lenyisszantom!" Hát innen van a pénzem.
- Ötletes! - nevet fel a rendőr. - És a másik szatyorban mi van?

- Hát, nem mindenki akar fizetni.

Ezek is érdekelhetnek