Régi szép mesék!

Akkoriban mi gyerekek minden részét megnéztük és kívülről ismertük a zenéjét.
Te emlékszel még?

"Köhög a harcsa, reumás a mókus, nem segíthet rajta, csak a pszichológus...
Beszél majd az utókor, kiről? Doktor Bubóról!"

Sok szép emlék fűződik ehhez a kedves kis meséhez.
Dobj, egy lájkot, ha Te is szeretted.
Gondolatok, +1:
Reszkető, fáradt hangodon
csak egyszer még: Szólj hozzám, Mama!
Lásd; eltévedtem, s nem tudom,
merre visz az Éjszaka ...

Nem látom szemed fényét,
mely Hitet adott, Merszet, és Célt.
Nem foghatom többé kezed
hogy megcsókoljam ... mindenért ...

Nem hallhatom óvó szavad
mely intett; dorgált; dicsért ...
- Magam kell lássam az Út rögét
ha elérni vágyom a Tiszta Célt.

Míg gyermek voltam, ifjú, bohó:
Nem éreztem, hogy kell szavad ...
Most sírva kérlek; Szólj! Ó, szólj még ...
De elszállt a Szó, mint a pillanat ...

Most érteném már! Fogadnám ...
De elszállt a Szó; csak emlék maradt.
Emlék maradt, csak ezt áldhatom,
s csak a földet csókolhatom, mi rejti
mélyben is szerető, óvó hangodat ...

Ezek is érdekelhetnek