Megosztás
Igaz, nem lehetett beprogramozni, időzíteni, de valahogy mégis nagyon szerettük.
A centrifugálást a gyerekek szerették a legjobban, mert ráülhettek a centrifuga tetejére és az mozgott alattuk. Ez is egy olyan szép emlék, amit nem felejtünk el, sőt akinek még megvan ez a mosógépe és centrifugája, az valahogy nem akar megválni tőle.
Valahogy az emberek nem dobták ki és nem ajándékozták el. Sok padláson még most is ott lapulnak ezek a gépek.
Ilyenek vagyunk mi magyarok, valahogy megszerettük a Hajdú mosógépet, és valahogy nem szívesen válunk meg tőle, hiszen magyar is volt, szép is volt, és ráadásul megbízható is volt.
Akkoriban nem kellett, hogy ennél többet tudjon egy mosógép.
Emlékszel még rá? Nektek is volt?
A centrifugálást a gyerekek szerették a legjobban, mert ráülhettek a centrifuga tetejére és az mozgott alattuk. Ez is egy olyan szép emlék, amit nem felejtünk el, sőt akinek még megvan ez a mosógépe és centrifugája, az valahogy nem akar megválni tőle.
Valahogy az emberek nem dobták ki és nem ajándékozták el. Sok padláson még most is ott lapulnak ezek a gépek.
Ilyenek vagyunk mi magyarok, valahogy megszerettük a Hajdú mosógépet, és valahogy nem szívesen válunk meg tőle, hiszen magyar is volt, szép is volt, és ráadásul megbízható is volt.
Akkoriban nem kellett, hogy ennél többet tudjon egy mosógép.
Emlékszel még rá? Nektek is volt?
Gondolatok, +1:
Hagyd, hogy kicsússzon a kezeid közül, mennie kell… Ne kapj többet utána... Harcoltál már eleget, s ha ez kevés volt, itt az idő elengedned. Egyedül küzdened értelmetlen. Az, aki most ő, egyszerűen nem való az életedbe, talán soha nem is volt és soha nem is lesz, csak Te szeretted volna. Mindennél jobban.
Talán... még nem érett azzá a személlyé, akinek melletted a helye, talán még vár rá néhány út, amit végig kell járnia, és egyszer visszatér, ha majd azzá válik, akire vágytál. Nem tudhatod, mit hoz a jövő, senki sem tudhatja, ezért csak a jelen mondhatja meg, most, mit kell tenned. Most, ha menni akar, el kell engedned… A búcsú szóljon mindig örökre, hogy a várakozás ne fossza meg semmitől az életed, de ma már tudod, ha valakit elengedsz, azzal lehet, hogy nem elveszíted, hanem esélyt adsz arra, hogy egyszer visszajöjjön úgy, hogy már készen áll. Ha hozzád tartozik, megtörténik, mert az Élet bizony… Oscar-díjas rendező.
Hagyd, hogy kicsússzon a kezeid közül, mennie kell… Ne kapj többet utána... Harcoltál már eleget, s ha ez kevés volt, itt az idő elengedned. Egyedül küzdened értelmetlen. Az, aki most ő, egyszerűen nem való az életedbe, talán soha nem is volt és soha nem is lesz, csak Te szeretted volna. Mindennél jobban.
Talán... még nem érett azzá a személlyé, akinek melletted a helye, talán még vár rá néhány út, amit végig kell járnia, és egyszer visszatér, ha majd azzá válik, akire vágytál. Nem tudhatod, mit hoz a jövő, senki sem tudhatja, ezért csak a jelen mondhatja meg, most, mit kell tenned. Most, ha menni akar, el kell engedned… A búcsú szóljon mindig örökre, hogy a várakozás ne fossza meg semmitől az életed, de ma már tudod, ha valakit elengedsz, azzal lehet, hogy nem elveszíted, hanem esélyt adsz arra, hogy egyszer visszajöjjön úgy, hogy már készen áll. Ha hozzád tartozik, megtörténik, mert az Élet bizony… Oscar-díjas rendező.
