Diavetítő, neked is volt?

Ki ne emlékezne, amikor már alig várta, hogy bámulhassa a falat.
Na persze nem a tapéta, vagy a falfesték miatt, hanem mert eljött az este és a család készülődött az esti diavetítésre.

Nektek is volt diavetítőtök, és milyen mesék voltak meg?
Emlékszel még, amikor az egész családot összehozta egy igazi otthoni mozizás?

Ugyan nem volt Dolby Surround hanghatás, de szerintem a szülők nálatok is mindent megtettek, hogy élvezetesebb legyen az előadás.

Te olvastad fel a szöveget vagy apudat, vagy anyudat kérted meg rá és te közben a takaród vagy kényelmes kis székedbe összekuporodva hallgattad a történeteket?

A mai napig nem ment ki a divatból a diavetítők forgalmazása, csak más dizájnt kapott.

Rengeteg színben és formában megtalálhatod a diavetítőket, de vajon még emlékszel a régire, az igazira?

Na és persze betudnád-e még kapcsolni a szerkezetet?

Nektek van otthon, vagy a megörökölt diavetítőt használjátok, amihez egy kedves és aranyos történet jár minden vetítés előtt.

Nyomj egy lájkot, ha neked is volt!
Gondolatok, +1:
Nem a ravatalnál kellenek a dicshimnuszok, addig szeressetek amíg itt vagyok

Plusz 1 idézet:

Petőfi Sándor:

ANYÁM TYÚKJA

Ej mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!

Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodákol,
S nem verik ki a szobábol.

Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.

Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsűlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám. –

Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,

Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba’...
Anyám egyetlen jószága.

(Vác, 1848. február.)

Ezek is érdekelhetnek