Emlékszel még a régi megbízható jó kis Camping biciklire?
Te kaptál olyat gyerekkorodba és vajon milyen színű volt?
Talán azon tanultál meg biciklizni apukáddal, vagy anyukáddal, miközben egy botot erősítve az ülésed mögött órákon át tologatott, majd egyszer csak elengedett és láss csodát, meg tanultál biciklizni.
Mikor már magabiztosan ment a kerekezés te próbálkoztál kéz nélkül, majd fog nélkül? Emlékszel még, hogy könnyebben vagy nehezebben ment a kerekezés elsajátítása és vajon mennyi bőrt húztál le a könyöködről, vagy a térdedről jobb esetben.
Mostanában biciklizel még, és ha igen még meg van neked ez a remekmű a garázsban, vagy fáskamrában?
Vagy már a mai modern dolgokkal ellátott szuper biciklit tekered örült sebességgel?
Gyermekeidnek meséltél arról milyen biciklid volt régen, vagy barátaidnak a kalandjaidról a kedvenc bicikliddel, hogy milyen dolgok történtek veletek?
Te adtál nevet esetleg, drága agyon strapált, mindig hűséges biciklidnek, vagy annyiszor volt defekted, hogy nem is gondolkoztál rajta mérgedben?
És édesanyád aggódó arcára még emlékszel, amikor elkerekeztél és szegény azon aggódott, hogy ne hogy megint ess egy hatalmasat.
Nyomj egy lájkot, ha neked is volt.
Te kaptál olyat gyerekkorodba és vajon milyen színű volt?
Talán azon tanultál meg biciklizni apukáddal, vagy anyukáddal, miközben egy botot erősítve az ülésed mögött órákon át tologatott, majd egyszer csak elengedett és láss csodát, meg tanultál biciklizni.
Mikor már magabiztosan ment a kerekezés te próbálkoztál kéz nélkül, majd fog nélkül? Emlékszel még, hogy könnyebben vagy nehezebben ment a kerekezés elsajátítása és vajon mennyi bőrt húztál le a könyöködről, vagy a térdedről jobb esetben.
Mostanában biciklizel még, és ha igen még meg van neked ez a remekmű a garázsban, vagy fáskamrában?
Vagy már a mai modern dolgokkal ellátott szuper biciklit tekered örült sebességgel?
Gyermekeidnek meséltél arról milyen biciklid volt régen, vagy barátaidnak a kalandjaidról a kedvenc bicikliddel, hogy milyen dolgok történtek veletek?
Te adtál nevet esetleg, drága agyon strapált, mindig hűséges biciklidnek, vagy annyiszor volt defekted, hogy nem is gondolkoztál rajta mérgedben?
És édesanyád aggódó arcára még emlékszel, amikor elkerekeztél és szegény azon aggódott, hogy ne hogy megint ess egy hatalmasat.
Nyomj egy lájkot, ha neked is volt.
Gondolatok, +1:
Veled szeretnék megöregedni,
s majdan együtt hallgatni az esti csendeket,
melyek szótlanul is elmesélik nekünk
a megmásíthatatlan boldog éveket.
Szeretném örökbe fogadni szép tekinteted,
megbújni benne, mint egykor hajdanán,
s a benne meglapuló csillagfényű könnyet
ajkamhoz emelni, hadd csókolja szám.
Szeretném kezed fogni, néha remegőn is,
így sétálva körbe-körbe az ódon helyeket,
s majd így lépve át magunkat a levélhulló őszbe,
hogy egyazon idő legyen, mi avarba temet.
Mert te értem születtél, és én érted születtem,
minket úgy alkotott Isten két keze,
hogy általa legyünk kincsei egymásnak,
s abban örök időt nyerjen az élet értelme.
Nekünk együtt kell élni, és együtt kell halni,
külön–külön már úgy sem léteznénk,
ezért fogd a kezem, és el ne engedd soha,
mert én, míg élek, szorítom a tiéd.
Veled szeretnék megöregedni,
s majdan együtt hallgatni az esti csendeket,
melyek szótlanul is elmesélik nekünk
a megmásíthatatlan boldog éveket.
Szeretném örökbe fogadni szép tekinteted,
megbújni benne, mint egykor hajdanán,
s a benne meglapuló csillagfényű könnyet
ajkamhoz emelni, hadd csókolja szám.
Szeretném kezed fogni, néha remegőn is,
így sétálva körbe-körbe az ódon helyeket,
s majd így lépve át magunkat a levélhulló őszbe,
hogy egyazon idő legyen, mi avarba temet.
Mert te értem születtél, és én érted születtem,
minket úgy alkotott Isten két keze,
hogy általa legyünk kincsei egymásnak,
s abban örök időt nyerjen az élet értelme.
Nekünk együtt kell élni, és együtt kell halni,
külön–külön már úgy sem léteznénk,
ezért fogd a kezem, és el ne engedd soha,
mert én, míg élek, szorítom a tiéd.
Megosztás