Nagyon szerettük...

Ha vettünk a boltban, akkor ahogy hazaértünk azonnal fel kellett bontani.
Emlékszel még a reklámjára? Nézd meg a videót!

Ma már biztosan nem engedélyeznék, hogy négercsók néven forgalmazzák ezt a finomságot, de akkoriban ez olyan természetes volt, hogy senki nem botránkozott meg érte.
Mi gyerekek ritkán jutottunk hozzá, hiszen nem volt túl olcsó, de a nagyobb bevásárlásoknál ezt is megvették szüleink, és mi gyerekek alig vártuk, hogy hazaérjünk és ehessük.



Négercsók, szinte még most is érzem a számban az ízét. Emlékszel még rá?
Gondolatok, +1:
A kutya valóságos szent. Természeténél fogva tiszta szívű és őszinte. Ösztönszerűen tudja, mikor nincs rá szükség: órákig képes nyugodtan feküdni, mikor királya belemerül a munkába. Ám amikor a király szomorú és szorong, odalopakodik hozzá, hogy az ölébe hajtsa a fejét. Ne félj. Sose bánd, ha mindenki más el is hagy. Gyere, sétáljunk egyet, és felejtsd el az egészet.

Ezek is érdekelhetnek