Emlékszel még?

Igaz, akkoriban nekünk gyerekeknek nem volt túl sokféle jégkrém ami közül választhattunk, de talán nem is kellett. Hiszen nekünk ott volt Leó jégkrém ami bár csak pár ízesítésben volt kapható, mégis imádtuk. Nem kellett sokat gondolkozni nekünk gyerekeknek azon, hogy milyet válasszunk, azt választottuk amilyen volt, és az akkor úgy jó is volt. Imádtuk. Ha épp vanília-csoki volt kapható a boltban akkor azt szerettük, ha puncs vanília akkor pedig azt.

Valójában akkoriban az élet is ilyen egyszerű volt. Ha volt pénzünk vettünk magunknak édességet, ha nemvolt, akkor pedig nem. Ennyi, és ezzel meg is volt oldva a dolog.

Az biztos, hogy ha mi, gyerekek kaptunk egy jégkrémet akkor annak nem volt ideje megolvadnia.
Sőt a műanyag pohárkából az utolsó csepp jégkémet is kivarázsoltuk az ujjunkkal, vagy ha pálcikás jégkrémet kaptunk, akkor ha elfogyott a jégkém a pálcikát még úgy üresen is órákig nyalogattuk.

Még ma is jó érzéssel tölt el, ha rágondolok milyen jó ízűen tudtuk enni ezeket a jégkrémeket a nyári szünetben. Gyermekkorunk kedvence volt, emlékszel?
Viccek, +1:
Anyós:
- Hát fiam most, hogy benősültél hozzánk, három dolgot jegyezz meg!
1. Ha rendesen van a kendő a fejemen akkor bátran szólhatsz hozzám!
2. Ha kicsit hátrébb van tűrve, akkor már csendben és óvatosan szólj, ha jót akarsz!
3. Ha a kontyom alatt van a kendőm, ne szólj egy szót sem, ha nem akarsz bajba kerülni!
Vő:
- Kedves Anyuka! Maga is jegyezzen meg három dolgot:
1. Minden reggel, ha felkelek megiszom 2 deci pálinkát!
2. Ezután reggelire elfogyasztok 8 tojásból rántottát!
3. Utána mindezt leöblítem 1 liter vörösborral! És elhiheti, hogy ezután rohadtul nem érdekel, hogy hogy áll a maga fején a kendő!