Megosztás
Emlékszel még a régi megbízható jó kis Camping biciklire?
Te kaptál olyat gyerekkorodba és vajon milyen színű volt?
Talán azon tanultál meg biciklizni apukáddal, vagy anyukáddal, miközben egy botot erősítve az ülésed mögött órákon át tologatott, majd egyszer csak elengedett és láss csodát, meg tanultál biciklizni.
Mikor már magabiztosan ment a kerekezés te próbálkoztál kéz nélkül, majd fog nélkül? Emlékszel még, hogy könnyebben vagy nehezebben ment a kerekezés elsajátítása és vajon mennyi bőrt húztál le a könyöködről, vagy a térdedről jobb esetben.
Mostanában biciklizel még, és ha igen még meg van neked ez a remekmű a garázsban, vagy fáskamrában?
Vagy már a mai modern dolgokkal ellátott szuper biciklit tekered örült sebességgel?
Gyermekeidnek meséltél arról milyen biciklid volt régen, vagy barátaidnak a kalandjaidról a kedvenc bicikliddel, hogy milyen dolgok történtek veletek?
Te adtál nevet esetleg, drága agyon strapált, mindig hűséges biciklidnek, vagy annyiszor volt defekted, hogy nem is gondolkoztál rajta mérgedben?
És édesanyád aggódó arcára még emlékszel, amikor elkerekeztél és szegény azon aggódott, hogy ne hogy megint ess egy hatalmasat.
Nyomj egy lájkot, ha neked is volt.
Te kaptál olyat gyerekkorodba és vajon milyen színű volt?
Talán azon tanultál meg biciklizni apukáddal, vagy anyukáddal, miközben egy botot erősítve az ülésed mögött órákon át tologatott, majd egyszer csak elengedett és láss csodát, meg tanultál biciklizni.
Mikor már magabiztosan ment a kerekezés te próbálkoztál kéz nélkül, majd fog nélkül? Emlékszel még, hogy könnyebben vagy nehezebben ment a kerekezés elsajátítása és vajon mennyi bőrt húztál le a könyöködről, vagy a térdedről jobb esetben.
Mostanában biciklizel még, és ha igen még meg van neked ez a remekmű a garázsban, vagy fáskamrában?
Vagy már a mai modern dolgokkal ellátott szuper biciklit tekered örült sebességgel?
Gyermekeidnek meséltél arról milyen biciklid volt régen, vagy barátaidnak a kalandjaidról a kedvenc bicikliddel, hogy milyen dolgok történtek veletek?
Te adtál nevet esetleg, drága agyon strapált, mindig hűséges biciklidnek, vagy annyiszor volt defekted, hogy nem is gondolkoztál rajta mérgedben?
És édesanyád aggódó arcára még emlékszel, amikor elkerekeztél és szegény azon aggódott, hogy ne hogy megint ess egy hatalmasat.
Nyomj egy lájkot, ha neked is volt.
Gondolatok, +1:
Amikor negyven éves lettem,
nagyon sokalltam ezt a számot;
egy évecskét hát letagadtam,
hosszabbítván az ifjúságot.
Nem tudtam akkor, mily parázslón
ifjú, aki csak negyven éves,
s magamat csalva ragaszkodtam
ahhoz az egy ellopott évhez.
Mikor azután ötven lettem,
– de csak negyvenkilencet mondtam -,
ma már tudom, – én balga lélek,
akkor is még, mily ifjú voltam.
És egyre szörnyűbb évek jöttek:
milliók haltak, ifjan égtek…
nem számoltam már életemmel,
mindegy volt már: mióta élek.
Mindegy volt már, hogy meddig élek,
– sorsom a messzi csillagokban, -
harcoltam, írtam? árva lélek,
egy elvadult embervadonban.
Hány év repült el így fölöttem,
lehetne száz, vagy ezer év is,
volt úgy, hogy majdnem összetörtem,
aztán szívem föléledt mégis.
Élek, mint ősi tölgy az erdőn,
évgyűrűimmel megjelölve,
s lombkoronás, magas fejemmel
zúgom a dalt, – tán’ mindörökre!
Amikor negyven éves lettem,
nagyon sokalltam ezt a számot;
egy évecskét hát letagadtam,
hosszabbítván az ifjúságot.
Nem tudtam akkor, mily parázslón
ifjú, aki csak negyven éves,
s magamat csalva ragaszkodtam
ahhoz az egy ellopott évhez.
Mikor azután ötven lettem,
– de csak negyvenkilencet mondtam -,
ma már tudom, – én balga lélek,
akkor is még, mily ifjú voltam.
És egyre szörnyűbb évek jöttek:
milliók haltak, ifjan égtek…
nem számoltam már életemmel,
mindegy volt már: mióta élek.
Mindegy volt már, hogy meddig élek,
– sorsom a messzi csillagokban, -
harcoltam, írtam? árva lélek,
egy elvadult embervadonban.
Hány év repült el így fölöttem,
lehetne száz, vagy ezer év is,
volt úgy, hogy majdnem összetörtem,
aztán szívem föléledt mégis.
Élek, mint ősi tölgy az erdőn,
évgyűrűimmel megjelölve,
s lombkoronás, magas fejemmel
zúgom a dalt, – tán’ mindörökre!
