Megosztás
Amelyik kutya ugat, az nem harap!
A rutinnal rendelkező sofőrök rendkívül toleránsak, elnézőek az ügyetlen autó vezetőkkel szemben.
Míg azok akik nem rendelkeznek kellő rutinnal, vagy sok esetben nem tartják be a KRESZ szabályait, azok hajlamosabbak a „beszólogatásra” vagy mutogatásra.
Érdekes ugye? De mi lehet az oka?
A válasz nagyon egyszerű. Azok a sofőrök, akik rutinosan vezetnek, azok már a kiszámíthatatlan ügyetlen sofőrökre is jobban tudnak figyelni, és kellő rutinjuk van arra is, hogy ne menjenek bele konfliktus helyzetbe. Míg a friss jogsival rendelkezők vagy rutintalan sofőrök, nem érzik magukat biztonságba a kormány mögött ezért sokkal ingerültebben reagálnak minden nem megszokott helyzetre.
De mint tudjuk csak az a kutya ugat, amelyik nem harap…
Oszd meg, ha tetszett a cikk!
A rutinnal rendelkező sofőrök rendkívül toleránsak, elnézőek az ügyetlen autó vezetőkkel szemben.
Míg azok akik nem rendelkeznek kellő rutinnal, vagy sok esetben nem tartják be a KRESZ szabályait, azok hajlamosabbak a „beszólogatásra” vagy mutogatásra.
Érdekes ugye? De mi lehet az oka?
A válasz nagyon egyszerű. Azok a sofőrök, akik rutinosan vezetnek, azok már a kiszámíthatatlan ügyetlen sofőrökre is jobban tudnak figyelni, és kellő rutinjuk van arra is, hogy ne menjenek bele konfliktus helyzetbe. Míg a friss jogsival rendelkezők vagy rutintalan sofőrök, nem érzik magukat biztonságba a kormány mögött ezért sokkal ingerültebben reagálnak minden nem megszokott helyzetre.
De mint tudjuk csak az a kutya ugat, amelyik nem harap…
Oszd meg, ha tetszett a cikk!
Gondolatok, +1:
Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad. És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak. Ez az otthon.
"Otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon. Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. (...)
Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad. És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak. Ez az otthon. (...)
Ha az ember önmagából is hozzáad valamit. Elég egy szál virág, amit az útszélen találtál. Egy fénykép, amit éveken keresztül hordoztál a zsebedben. Egy könyv az asztalon. Egy ébresztőóra. Mit tudom én: ezer apró kacat ragad az emberhez útközben. (...)
Ha mindezt érezni tudod: nem vagy otthontalan a világon."
Wass Albert
Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad. És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak. Ez az otthon.
"Otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon. Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. (...)
Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad. És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak. Ez az otthon. (...)
Ha az ember önmagából is hozzáad valamit. Elég egy szál virág, amit az útszélen találtál. Egy fénykép, amit éveken keresztül hordoztál a zsebedben. Egy könyv az asztalon. Egy ébresztőóra. Mit tudom én: ezer apró kacat ragad az emberhez útközben. (...)
Ha mindezt érezni tudod: nem vagy otthontalan a világon."
Wass Albert
