Ki tudná elfelejteni kedvenc jó és rossz fiúinkat, akik között mindig dúlt a családi háború.

Vajon neked melyik karakter állt a szívedhez közel?
A jó képű, Bobby Ewing, vagy a rossz fiú Jockey Ewing aki mindig borsot tört mindenki orra alá?
És ugye a többi szereplő, akik biztosítottak minket minden egyes résznél az izgalmakra.

Nálatok is családi programnak minősült a Dallas sorozat nézése minden nap?
Te vártad már, hogy elkezdődjön vagy azt vártad, hogy mikor lesz végre vége ennek a szenvedésnek és ne kelljen nézni már tovább.
Vagy a családdal izgultál, hogy mi fog történni és közben arra gondoltál soha ne érjen véget a műsor mert végre együtt van mindenki aki a számodra fontos.

Te melyik karakter lettél volna a filmben, és vajon ha meg hallod, hogy Dallas sorozat milyen gondolatok kavarognak benned?

Ugyan megpróbálták folytatni a sorozatot,de nem sikerült úgy, ahogy szerették volna, vagy neked erről esetleg más a véleményed?

A régi idők folytathatatlan tökéletesen megírt és eljátszott sorozatává vált a legtöbb ember számára.

Nyomj egy lájkot, ha te is szeretted!
Gondolatok, +1:
Ha a gyereket folyton bírálják, a lenézést tanulja.
Ha a gyerek állandó gyűlöletben él, a háborút tanulja.
Ha a gyereket mindig gúnyolják, a félénkséget tanulja.
Ha a gyereket folyton megszégyenítik, a bűntudatot tanulja.
Ha a gyereket tolerancia veszi körül, a türelmet tanulja.

Ha a gyereket folyvást biztatják, a bizalmat tanulja.
Ha a gyereket biztonság veszi körül, a hitet tanulja.
Ha a gyerek teljesítményét elismerik, a megbecsülést tanulja.
Ha a gyerek jórészt helyesléssel találkozik, önmaga szeretetét tanulja.
Ha a gyereket elfogadják, és barátságos légkörben él, megtanulja szeretni a világot.

A gyerekek azt élik, amit tanulnak!

Ezek is érdekelhetnek