Megosztás
Mi gyerekek karácsonytájékán csak a zselés szaloncukrokat vadásztuk a karácsonyfán. Csak akkor ettünk a másik fajtából, ha már az összes zseléset lelegeltük.
Persze mindég lehetett találni itt-ott egy egy darabot, hiszen a papírját mindig otthagytuk a fán, és csak a szaloncukrot vettük ki belőle. Szinte mesterei voltunk az üres szaloncukros papír visszacsomagolásának.
Ha mamáékhoz mentünk, akkor csak annyit kérdeztünk: „Melyik a zselés”
De szép emlékek is ezek. Dobj egy lájkot, ha te is a zseléset szeretted.
Persze mindég lehetett találni itt-ott egy egy darabot, hiszen a papírját mindig otthagytuk a fán, és csak a szaloncukrot vettük ki belőle. Szinte mesterei voltunk az üres szaloncukros papír visszacsomagolásának.
Ha mamáékhoz mentünk, akkor csak annyit kérdeztünk: „Melyik a zselés”
De szép emlékek is ezek. Dobj egy lájkot, ha te is a zseléset szeretted.
Viccek, +1:
Válás után egy férfi felhívja a volt feleségét, elváltoztatja a hangját, és saját magát kéri a telefonhoz. A feleség mit sem sejtve:
- Már nem lakik itt, elváltunk!
Másnap ismét jön a telefonhívás, a válasz ugyanaz. Harmadnapra a feleség rájön, hogy volt férje szórakozik, és kifakad:
- Vedd már végre tudomásul, elváltunk! Vége! Már nem vagyunk házasok!
- Tudom, tudom, de olyan jó hallani...
Válás után egy férfi felhívja a volt feleségét, elváltoztatja a hangját, és saját magát kéri a telefonhoz. A feleség mit sem sejtve:
- Már nem lakik itt, elváltunk!
Másnap ismét jön a telefonhívás, a válasz ugyanaz. Harmadnapra a feleség rájön, hogy volt férje szórakozik, és kifakad:
- Vedd már végre tudomásul, elváltunk! Vége! Már nem vagyunk házasok!
- Tudom, tudom, de olyan jó hallani...
