Megosztás
És a titok amit nem tudtál róla!
Bizonyára emlékszel még a híres Rakéta porszívóra, de kevesen tudják, hogy ez a porszívó minden második magyar háztartásban megtalálható volt, sőt a többi szocialista országokban is ilyen nagy sikere lett.
A titok:
Olyan nagyon jó volt, hogy muszáj volt elrontani. Megdöbbentő, de olyan nagyon erős és strapabíró volt ez a porszívó, hogy pár éves gyártás után rájöttek a fejlesztők, hogy ha nem csinálnak valamit akkor ez a porszívó hosszú, hosszú évtizedekig fog majd működni, és így az emberek nem fognak új porszívót vásárolni. Így a gyár jövője forgott kockán. Ezért a fejlesztők előrukkoltak egy olyan ötlettel, amivel tönkre tudják tenni ezt a porszívót. A megoldás a porzsákban látták meg. Olyan porzsákot tettek bele, ami folyamatos használat során kinyúlt, és egy idő után beleért a porszívó motorjába és így az leéget és tönkre ment.
Gondoltad volna, hogy már akkoriban is ilyen huncutságok voltak?
Oszd meg, ha tetszett a cikk!
Bizonyára emlékszel még a híres Rakéta porszívóra, de kevesen tudják, hogy ez a porszívó minden második magyar háztartásban megtalálható volt, sőt a többi szocialista országokban is ilyen nagy sikere lett.
A titok:
Olyan nagyon jó volt, hogy muszáj volt elrontani. Megdöbbentő, de olyan nagyon erős és strapabíró volt ez a porszívó, hogy pár éves gyártás után rájöttek a fejlesztők, hogy ha nem csinálnak valamit akkor ez a porszívó hosszú, hosszú évtizedekig fog majd működni, és így az emberek nem fognak új porszívót vásárolni. Így a gyár jövője forgott kockán. Ezért a fejlesztők előrukkoltak egy olyan ötlettel, amivel tönkre tudják tenni ezt a porszívót. A megoldás a porzsákban látták meg. Olyan porzsákot tettek bele, ami folyamatos használat során kinyúlt, és egy idő után beleért a porszívó motorjába és így az leéget és tönkre ment.
Gondoltad volna, hogy már akkoriban is ilyen huncutságok voltak?
Oszd meg, ha tetszett a cikk!
Gondolatok, +1:
Ha nem látod már kis lábnyomait eső után az aszfalton... ha nem lesz a sarokban a kedvenc takarója... ha nem lesz az edénykéje a megszokott helyen... ha nem látod a csillogó vízcseppeket mindenhol, amikor ivott... ha nem lóg a póráz az előszobában... ha nem hallod kis mancsai kopogását... ha nem kapja fel a fejét legkisebb mozdulatodra... ha felriadsz éjjel, mert hiányzik valami, aminek a léte idáig benne volt mindenben...
...akkor előveheted a kopott nyakörvet, az elnyűtt játékot, a megrágott távirányítót, az összenyálazott könyvet, a képeket. Akkor végig tudod nyugodtan gondolni, mi volt, amíg hozzád tartozott. Hogy miért nem adtál neki, mikor türelmesen ült melletted és várt egy kicsi, nagyon kicsi falatot. Hogy miért nem mentél vele rögtön, amikor láttad, hogy mennie kell. Hogy mért kiabáltál vele a szétrágott papucs miatt, pedig ő egész nap rád várt. Mert az egész életét azzal töltötte, hogy rád várt. Mert dolgoztál, tanultál, moziba, strandra mentél. És ő várt. Nem haragudott, nem hibáztatott, nem panaszkodott. Öröm volt neki az is, ha várhatott rád. Nem értette, miért nem mehet veled mindenhová, hiszen neki az volt az álma: mindenhol veled, mindig. De az ő életét a tiéd határozta meg, az ő vágyait a tieid irányították. Az ő álmait te álmodtad meg helyette.
Vedd elő a képeit. Mindet tedd félre, csak kettőt hagyj elől... Egy olyat, amire ha ránézel, elmosolyodsz.. És egy olyat, amitől elsírod magad. Ha jól választottál, csak egy kép lesz előtted.
Ha nem látod már kis lábnyomait eső után az aszfalton... ha nem lesz a sarokban a kedvenc takarója... ha nem lesz az edénykéje a megszokott helyen... ha nem látod a csillogó vízcseppeket mindenhol, amikor ivott... ha nem lóg a póráz az előszobában... ha nem hallod kis mancsai kopogását... ha nem kapja fel a fejét legkisebb mozdulatodra... ha felriadsz éjjel, mert hiányzik valami, aminek a léte idáig benne volt mindenben...
...akkor előveheted a kopott nyakörvet, az elnyűtt játékot, a megrágott távirányítót, az összenyálazott könyvet, a képeket. Akkor végig tudod nyugodtan gondolni, mi volt, amíg hozzád tartozott. Hogy miért nem adtál neki, mikor türelmesen ült melletted és várt egy kicsi, nagyon kicsi falatot. Hogy miért nem mentél vele rögtön, amikor láttad, hogy mennie kell. Hogy mért kiabáltál vele a szétrágott papucs miatt, pedig ő egész nap rád várt. Mert az egész életét azzal töltötte, hogy rád várt. Mert dolgoztál, tanultál, moziba, strandra mentél. És ő várt. Nem haragudott, nem hibáztatott, nem panaszkodott. Öröm volt neki az is, ha várhatott rád. Nem értette, miért nem mehet veled mindenhová, hiszen neki az volt az álma: mindenhol veled, mindig. De az ő életét a tiéd határozta meg, az ő vágyait a tieid irányították. Az ő álmait te álmodtad meg helyette.
Vedd elő a képeit. Mindet tedd félre, csak kettőt hagyj elől... Egy olyat, amire ha ránézel, elmosolyodsz.. És egy olyat, amitől elsírod magad. Ha jól választottál, csak egy kép lesz előtted.
