MegosztásPénzkidobás a nád és nyírfacukor?
“Mára a nyírfacukor jelző lényegében nem több, mint egy romantikus hangulatú reklámkifejezés.” – Felesleges a kristálycukornál jóval drágább nádcukrot megvenni, mert ugyanaz az anyag. A szintén méregdrága nyírfacukornak kevés köze van a nyírfához, sokkal inkább a kukoricához áll közel, a barnacukor pedig csak szín..
ÚJABB ILLÚZIÓROMBOLÁS KÖVETKEZIK
Az alapélelmiszerek közül az egyik legtöbbet támadott termék a kristálycukor, amelyből évente fejenként közel 30 kilót fogyasztunk. Ez csökkenést jelent a korábbi évekhez képest, 2000-ben még 34 kiló cukrot ettünk fejenként egy év alatt.
Zucker
A támadásoknak van alapja, mivel a túlzott cukorfogyasztás bizonyítottan egészségtelen. Emiatt az utóbbi időben egyre népszerűbbé váltak a hagyományos kristálycukrot helyettesítő termékek, például a nád- vagy a nyírfacukor, ám utóbbiak jóval drágábbak a sima kristálycukornál.
KRISTÁLYCUKOR VS. NÁDCUKOR
Az említett drága cukrokkal viszont akad probléma, mármint nem feltétlenül érnek annyit, mint amennyibe kerülnek.
Szigeti Tamás, a független laboratóriumot működtető Wessling Hungary üzletfejlesztési vezetője a Mindenár.hu-nak azt mondta, a nádcukor táplálkozástudományi és élelmiszer biztonsági szempontból semmiben sem különbözik a répacukortól: mindkettő szacharóz. A szakzsargon szerint 1 darab glükóz- plusz 1 darab fruktózgyűrűből álló diszacharidról van szó.
Ha drágább, az a távoli termőterületekről való szállítási költségből adódik. Márpedig szüksèg van az importra, mivel a magyarországi cukorgyárak többsége sajnos bezárt, az egyetlen meglévő, kaposvári üzem pedig csak a magyarországi fogyasztás harmadát képes fedezni.
NEM CUKOR, ALKOHOL
A másik, szintén drága termék, a nyírfacukor nem cukor, hanem cukoralkohol: xillitolnak (xillit) hívják szaknyelven.
“A xilitol (az ógörög ξύλον xylon ’fa(anyag)’ + -itol ’cukoralkoholok jelölésére szolgáló végződés’ összetétele; régebbi kémiai helyesírás szerinti neve xilit) a xilóz nevű aldopentózból származtatható cukoralkohol, amit édesítőszernek használnak. Felfedezhető a zöldségekben, gyümölcsökben, sőt maga az emberi test is termeli. Nagyobb mennyiségben hemicellulóz tartalmú növényi rostból állítják elő. Nyírfacukor néven is ismert, ami egy magyar fantázianév a xilitolra, és arra utal, hogy a xilitolt először nyírfából vonták ki, neve ellenére azonban ez is kukoricarostból készül.” – Wikipédia
Hozzá kell tenni: megoszlik a tudósok között az is, hogy mennyit és mennyire számít az, hogy hogyan kerül be a szervezetbe egy anyag. A fluoridot pl. – amivel fogat mosunk és megiszunk – is bevisszük a szervezetünkbe, ha gyümölcsöt és zöldséget eszünk. Lényeges különbség, hogy az egyik esetben egy izolált, laboratóriumban előállított anyagról van szó, a másikban pedig a természetben, egyéb, más anyagokkal együttesen fellelhető anyagról, tehát vegyületről van szó. Ezáltal a reakcióba lépés is máshogyan realizálódik a szervezetben. Kezdetben a nyírfa kérgéből állították elő enzimes bontással, de mivel annyi nyírfa sehol nincs, amennyiből az igényeket ki lehetne elégíteni. Ezért más megoldásra volt szükség. “Elő kellett venni a nyírfa helyett a kukorica szárát. Mára a nyírfacukor jelző lényegében nem több, mint egy, romantikus hangulatú reklámkifejezés” – fogalmazott Szigeti.
Az tény, hogy a nyírfacukornak hívott terméknek jobb a glikémiás indexe, mint a sima kristálycukornak, ez természetes, mert nem cukor, hanem egy teljesen más anyag. Szigeti hozzátette: a nádcukornak azonban ugyanaz az indexe, mint a kristálycukornak, hiszen ugyanaz az anyag.
A cukorügyben fontos megemlíteni a szintén egészségesebbnek kikiáltott barnacukrot, amelyet szintén a helyén érdemes kezelni. Semmivel sem egészségesebb, mint a kristálycukor, a színe onnan származik, hogy kevésbé tisztítják meg, így a cukorban lévő melasz nagyobb mennyiségben marad benne.
NÉHÁNY TANULSÁG LEVONHATÓ
Jobban szét kell nézni. Még annak is, aki “szakavatott” a vásárlásban, és úgy gondolja, hogy átlát a márketingködön.
A gyártók, a média, a tőke által az emberek elé állított kép egy óriási lufi. Ami kitakarja a valóságot. És ez csak egy. A vásárló abban a hitben van, hogy a futószalagra tett csomag másmilyen hatással bír, mint amit korábban használt, hiszen olyan szép zöld csomagolása van ennek a nyírfacukornak. Vagy minek. Természetközeli. Pontosabban annak tűnik.
Szigeti Tamás elmondása, ha maradéktalanul igaz, akkor elgondolkodtató az is, hogy a bioboltok többségében kapható fent említett cukrok nagyrésze szintén átverés! Jó ha tudjuk, hogy a bioélelmiszerekre is egyre nagyobb a kereslet a társadalom ébredezőbb egy-én-ei miatt, tehát a piacon létrejön egy új szükséglet. Aminek kielégítésére van 2000 forintos nyírfaátverés. Csöbörből – Vödörbe algoritmus. A 200 forint helyett.
A megvezetéshez ránk is szükség van. Pontosabban a tudatlanságunkra.
A lényeg a nyírfacukor nem az, mint amit a neve mutat, azaz nem nyírfából készül. Ettől még nem káros kifejezetten, de a nyírfacukor néven árult termékeknél a sima xillit olcsóbban beszerezhető. A nádcukor esetében pedig az a helyzet, hogy felesleges érte annyit adni, amennyibe kerül, mivel táplálkozástudományi (élelmiszer-biztonsági) szempontból ugyanaz, mint a sima kristálycukor
ÚJABB ILLÚZIÓROMBOLÁS KÖVETKEZIK
Az alapélelmiszerek közül az egyik legtöbbet támadott termék a kristálycukor, amelyből évente fejenként közel 30 kilót fogyasztunk. Ez csökkenést jelent a korábbi évekhez képest, 2000-ben még 34 kiló cukrot ettünk fejenként egy év alatt.
Zucker
A támadásoknak van alapja, mivel a túlzott cukorfogyasztás bizonyítottan egészségtelen. Emiatt az utóbbi időben egyre népszerűbbé váltak a hagyományos kristálycukrot helyettesítő termékek, például a nád- vagy a nyírfacukor, ám utóbbiak jóval drágábbak a sima kristálycukornál.
KRISTÁLYCUKOR VS. NÁDCUKOR
Az említett drága cukrokkal viszont akad probléma, mármint nem feltétlenül érnek annyit, mint amennyibe kerülnek.
Szigeti Tamás, a független laboratóriumot működtető Wessling Hungary üzletfejlesztési vezetője a Mindenár.hu-nak azt mondta, a nádcukor táplálkozástudományi és élelmiszer biztonsági szempontból semmiben sem különbözik a répacukortól: mindkettő szacharóz. A szakzsargon szerint 1 darab glükóz- plusz 1 darab fruktózgyűrűből álló diszacharidról van szó.
Ha drágább, az a távoli termőterületekről való szállítási költségből adódik. Márpedig szüksèg van az importra, mivel a magyarországi cukorgyárak többsége sajnos bezárt, az egyetlen meglévő, kaposvári üzem pedig csak a magyarországi fogyasztás harmadát képes fedezni.
NEM CUKOR, ALKOHOL
A másik, szintén drága termék, a nyírfacukor nem cukor, hanem cukoralkohol: xillitolnak (xillit) hívják szaknyelven.
“A xilitol (az ógörög ξύλον xylon ’fa(anyag)’ + -itol ’cukoralkoholok jelölésére szolgáló végződés’ összetétele; régebbi kémiai helyesírás szerinti neve xilit) a xilóz nevű aldopentózból származtatható cukoralkohol, amit édesítőszernek használnak. Felfedezhető a zöldségekben, gyümölcsökben, sőt maga az emberi test is termeli. Nagyobb mennyiségben hemicellulóz tartalmú növényi rostból állítják elő. Nyírfacukor néven is ismert, ami egy magyar fantázianév a xilitolra, és arra utal, hogy a xilitolt először nyírfából vonták ki, neve ellenére azonban ez is kukoricarostból készül.” – Wikipédia
Hozzá kell tenni: megoszlik a tudósok között az is, hogy mennyit és mennyire számít az, hogy hogyan kerül be a szervezetbe egy anyag. A fluoridot pl. – amivel fogat mosunk és megiszunk – is bevisszük a szervezetünkbe, ha gyümölcsöt és zöldséget eszünk. Lényeges különbség, hogy az egyik esetben egy izolált, laboratóriumban előállított anyagról van szó, a másikban pedig a természetben, egyéb, más anyagokkal együttesen fellelhető anyagról, tehát vegyületről van szó. Ezáltal a reakcióba lépés is máshogyan realizálódik a szervezetben. Kezdetben a nyírfa kérgéből állították elő enzimes bontással, de mivel annyi nyírfa sehol nincs, amennyiből az igényeket ki lehetne elégíteni. Ezért más megoldásra volt szükség. “Elő kellett venni a nyírfa helyett a kukorica szárát. Mára a nyírfacukor jelző lényegében nem több, mint egy, romantikus hangulatú reklámkifejezés” – fogalmazott Szigeti.
Az tény, hogy a nyírfacukornak hívott terméknek jobb a glikémiás indexe, mint a sima kristálycukornak, ez természetes, mert nem cukor, hanem egy teljesen más anyag. Szigeti hozzátette: a nádcukornak azonban ugyanaz az indexe, mint a kristálycukornak, hiszen ugyanaz az anyag.
A cukorügyben fontos megemlíteni a szintén egészségesebbnek kikiáltott barnacukrot, amelyet szintén a helyén érdemes kezelni. Semmivel sem egészségesebb, mint a kristálycukor, a színe onnan származik, hogy kevésbé tisztítják meg, így a cukorban lévő melasz nagyobb mennyiségben marad benne.
NÉHÁNY TANULSÁG LEVONHATÓ
Jobban szét kell nézni. Még annak is, aki “szakavatott” a vásárlásban, és úgy gondolja, hogy átlát a márketingködön.
A gyártók, a média, a tőke által az emberek elé állított kép egy óriási lufi. Ami kitakarja a valóságot. És ez csak egy. A vásárló abban a hitben van, hogy a futószalagra tett csomag másmilyen hatással bír, mint amit korábban használt, hiszen olyan szép zöld csomagolása van ennek a nyírfacukornak. Vagy minek. Természetközeli. Pontosabban annak tűnik.
Szigeti Tamás elmondása, ha maradéktalanul igaz, akkor elgondolkodtató az is, hogy a bioboltok többségében kapható fent említett cukrok nagyrésze szintén átverés! Jó ha tudjuk, hogy a bioélelmiszerekre is egyre nagyobb a kereslet a társadalom ébredezőbb egy-én-ei miatt, tehát a piacon létrejön egy új szükséglet. Aminek kielégítésére van 2000 forintos nyírfaátverés. Csöbörből – Vödörbe algoritmus. A 200 forint helyett.
A megvezetéshez ránk is szükség van. Pontosabban a tudatlanságunkra.
A lényeg a nyírfacukor nem az, mint amit a neve mutat, azaz nem nyírfából készül. Ettől még nem káros kifejezetten, de a nyírfacukor néven árult termékeknél a sima xillit olcsóbban beszerezhető. A nádcukor esetében pedig az a helyzet, hogy felesleges érte annyit adni, amennyibe kerül, mivel táplálkozástudományi (élelmiszer-biztonsági) szempontból ugyanaz, mint a sima kristálycukor
