Megosztás5+1 kifejezés, amit szinte mindenki rosszul ír és használ
Az Anyanyelvápolók Szövetsége 5+1 olyan kifejezést gyűjtött össze, amelyeket szinte mindenki helytelenül használ. Elsősorban a helyesírásban jelentkező hibákról van szó, de sokszor előfordul, hogy azért írjuk le hibásan az alakot, mert nem ismerjük két szó jelentésbeli különbségét – esetleg nem is tudunk róla, hogy különbség van az egyelőre és az egyenlőre vagy a helység és a helyiség között – írja a szervezet.ássuk, melyek ezek:
Egyenlőre és egyelőre: úton-útfélen találkozni emberekkel, akik az egyelőre helyett az egyenlőre kifejezést használják. Pedig a két szó jelentése távolról sem ugyanaz, hisz az egyenlő valamivel teljesen megegyezőt jelent.
Légy szíves: a legtöbben egybeírják, holott nem összetett szó. Az internetezők pedig előszeretettel használják a lécci, vagy a léccives alakokat is.
Nyitva tartás: ez esetben is két külön szóról beszélünk, de sok helyen egybeírják. A nyelvtani szabályok szerint, ha egy névszó (nyitva) és egy ige (tart) egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul (tartás), a különírást általában megtartjuk (nyitva tartás). Ha azonban képzőhalmozódás keletkezik, és az -ás (tartás) képző mellé még egy -i (tartási) képző is járul akkor már egybeírjuk a névszóval, például: nyitvatartási idő.
Elsején? 1-én? 1-jén? 1.-én?
Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak. A legtöbb esetben ez egyszerű: 12-én, 3-ától, stb. Az elseje kivételt képez. Sokszor láthatjuk leírva, hogy 1-én vagy akár ponttal 1.-én. A jelenleg érvényben lévő szabályzat szerint a helyes alak viszont az 1-jén, 1-jei, 1-ji. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága azonban módosított néhány jelenlegi helyesírási szabályon, így változtattak egyes számnevek toldalékolásán is. Ennek következtében elfogadható lesz az 1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is írható lesz.
Helység vagy helyiség: sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a két szónak különböző jelentései vannak. A helység jelentése kisebb település, falu, míg a helyiség jelentése: meghatározott célra használatos épületrész.
Egyenlőre és egyelőre: úton-útfélen találkozni emberekkel, akik az egyelőre helyett az egyenlőre kifejezést használják. Pedig a két szó jelentése távolról sem ugyanaz, hisz az egyenlő valamivel teljesen megegyezőt jelent.
Légy szíves: a legtöbben egybeírják, holott nem összetett szó. Az internetezők pedig előszeretettel használják a lécci, vagy a léccives alakokat is.
Nyitva tartás: ez esetben is két külön szóról beszélünk, de sok helyen egybeírják. A nyelvtani szabályok szerint, ha egy névszó (nyitva) és egy ige (tart) egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul (tartás), a különírást általában megtartjuk (nyitva tartás). Ha azonban képzőhalmozódás keletkezik, és az -ás (tartás) képző mellé még egy -i (tartási) képző is járul akkor már egybeírjuk a névszóval, például: nyitvatartási idő.
Elsején? 1-én? 1-jén? 1.-én?
Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak. A legtöbb esetben ez egyszerű: 12-én, 3-ától, stb. Az elseje kivételt képez. Sokszor láthatjuk leírva, hogy 1-én vagy akár ponttal 1.-én. A jelenleg érvényben lévő szabályzat szerint a helyes alak viszont az 1-jén, 1-jei, 1-ji. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága azonban módosított néhány jelenlegi helyesírási szabályon, így változtattak egyes számnevek toldalékolásán is. Ennek következtében elfogadható lesz az 1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is írható lesz.
Helység vagy helyiség: sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a két szónak különböző jelentései vannak. A helység jelentése kisebb település, falu, míg a helyiség jelentése: meghatározott célra használatos épületrész.
