18 életszabály A Dalai Lámától
1. Örökre jegyezd meg: az igaz szerelem és a nagy megvalósítások hatalmas áldozattal járnak.
2. Amikor veszítesz az életben, ne veszítsd el a leckét is, amelyet az élet adni akart neked.
3. A teljes földi léted alatt sose feledkezz meg a következőkről: az önmagad iránti tiszteletről, mások tiszteletéről, és a felelősségteljességről, amely tetteidet kíséri.
4. Habár késztetést érzel arra, hogy felejts, mikor csalódott vagy, jusson mindig eszedbe: sokszor az, hogy veszítettél, a legnagyobb szerencsét jelenti számodra.
5. Tanuld meg jól a szabályokat, hogy tudd okosan megszegni őket.
6. Ne engedd, hogy egy kis vita tönkretegyen egy nagy barátságot.
7. Abban a pillanatban, amikor rájössz arra, hogy hibáztál, lépj közbe és igyekezz kijavítani a baklövéseidet.
8. Minden nap tartogass időt arra, hogy a magad társaságában lehess.
9. Tárd ki a karjaid a változás felé, de ne engedd, hogy az értékeid távozzanak tőled.
10. Ne feledd, hogy a hallgatás sokszor a legjobb válasz lehet.
11. Élj egy kifogástalan, becsületes életet, hogy akkor, amikor megöregszel, és visszatekintesz, még egyszer örülhess az életednek.
12. A meleg és szeretetteljes családi légkör az alapja az életednek.
13. Ha nézeteltérésed akad a szeretteiddel, csakis a jelenen vitatkozzatok. A múltat sosem jó belekeverni.
14. Oszd meg a tudásod, ismereteidet. Ez a legjobb módszer az öröklétre.
15. Légy szelíd a földdel.
16. Egyszer egy évben, látogass el egy olyan helyre, ahol még sosem jártál.
17. Emlékezz arra, hogy a legjobb és leghelyesebb kapcsolat az, amikor az egymás iránt érzett SZERETET felülmúlja az egymás iránti SZÜKSÉGet.
18. Ítéld meg a sikereidet úgy, hogy azokhoz a dolgokhoz viszonyítod, amelyekről le kellett mondanod, hogy azt megszerezd.
2. Amikor veszítesz az életben, ne veszítsd el a leckét is, amelyet az élet adni akart neked.
3. A teljes földi léted alatt sose feledkezz meg a következőkről: az önmagad iránti tiszteletről, mások tiszteletéről, és a felelősségteljességről, amely tetteidet kíséri.
4. Habár késztetést érzel arra, hogy felejts, mikor csalódott vagy, jusson mindig eszedbe: sokszor az, hogy veszítettél, a legnagyobb szerencsét jelenti számodra.
5. Tanuld meg jól a szabályokat, hogy tudd okosan megszegni őket.
6. Ne engedd, hogy egy kis vita tönkretegyen egy nagy barátságot.
7. Abban a pillanatban, amikor rájössz arra, hogy hibáztál, lépj közbe és igyekezz kijavítani a baklövéseidet.
8. Minden nap tartogass időt arra, hogy a magad társaságában lehess.
9. Tárd ki a karjaid a változás felé, de ne engedd, hogy az értékeid távozzanak tőled.
10. Ne feledd, hogy a hallgatás sokszor a legjobb válasz lehet.
11. Élj egy kifogástalan, becsületes életet, hogy akkor, amikor megöregszel, és visszatekintesz, még egyszer örülhess az életednek.
12. A meleg és szeretetteljes családi légkör az alapja az életednek.
13. Ha nézeteltérésed akad a szeretteiddel, csakis a jelenen vitatkozzatok. A múltat sosem jó belekeverni.
14. Oszd meg a tudásod, ismereteidet. Ez a legjobb módszer az öröklétre.
15. Légy szelíd a földdel.
16. Egyszer egy évben, látogass el egy olyan helyre, ahol még sosem jártál.
17. Emlékezz arra, hogy a legjobb és leghelyesebb kapcsolat az, amikor az egymás iránt érzett SZERETET felülmúlja az egymás iránti SZÜKSÉGet.
18. Ítéld meg a sikereidet úgy, hogy azokhoz a dolgokhoz viszonyítod, amelyekről le kellett mondanod, hogy azt megszerezd.
Gondolatok, +1:
Reszkető, fáradt hangodon
csak egyszer még: Szólj hozzám, Mama!
Lásd; eltévedtem, s nem tudom,
merre visz az Éjszaka ...
Nem látom szemed fényét,
mely Hitet adott, Merszet, és Célt.
Nem foghatom többé kezed
hogy megcsókoljam ... mindenért ...
Nem hallhatom óvó szavad
mely intett; dorgált; dicsért ...
- Magam kell lássam az Út rögét
ha elérni vágyom a Tiszta Célt.
Míg gyermek voltam, ifjú, bohó:
Nem éreztem, hogy kell szavad ...
Most sírva kérlek; Szólj! Ó, szólj még ...
De elszállt a Szó, mint a pillanat ...
Most érteném már! Fogadnám ...
De elszállt a Szó; csak emlék maradt.
Emlék maradt, csak ezt áldhatom,
s csak a földet csókolhatom, mi rejti
mélyben is szerető, óvó hangodat ...
Reszkető, fáradt hangodon
csak egyszer még: Szólj hozzám, Mama!
Lásd; eltévedtem, s nem tudom,
merre visz az Éjszaka ...
Nem látom szemed fényét,
mely Hitet adott, Merszet, és Célt.
Nem foghatom többé kezed
hogy megcsókoljam ... mindenért ...
Nem hallhatom óvó szavad
mely intett; dorgált; dicsért ...
- Magam kell lássam az Út rögét
ha elérni vágyom a Tiszta Célt.
Míg gyermek voltam, ifjú, bohó:
Nem éreztem, hogy kell szavad ...
Most sírva kérlek; Szólj! Ó, szólj még ...
De elszállt a Szó, mint a pillanat ...
Most érteném már! Fogadnám ...
De elszállt a Szó; csak emlék maradt.
Emlék maradt, csak ezt áldhatom,
s csak a földet csókolhatom, mi rejti
mélyben is szerető, óvó hangodat ...
Megosztás