18 életszabály A Dalai Lámától

1. Örökre jegyezd meg: az igaz szerelem és a nagy megvalósítások hatalmas áldozattal járnak.

2. Amikor veszítesz az életben, ne veszítsd el a leckét is, amelyet az élet adni akart neked.

3. A teljes földi léted alatt sose feledkezz meg a következőkről: az önmagad iránti tiszteletről, mások tiszteletéről, és a felelősségteljességről, amely tetteidet kíséri.

4. Habár késztetést érzel arra, hogy felejts, mikor csalódott vagy, jusson mindig eszedbe: sokszor az, hogy veszítettél, a legnagyobb szerencsét jelenti számodra.

5. Tanuld meg jól a szabályokat, hogy tudd okosan megszegni őket.

6. Ne engedd, hogy egy kis vita tönkretegyen egy nagy barátságot.

7. Abban a pillanatban, amikor rájössz arra, hogy hibáztál, lépj közbe és igyekezz kijavítani a baklövéseidet.

8. Minden nap tartogass időt arra, hogy a magad társaságában lehess.

9. Tárd ki a karjaid a változás felé, de ne engedd, hogy az értékeid távozzanak tőled.

10. Ne feledd, hogy a hallgatás sokszor a legjobb válasz lehet.

11. Élj egy kifogástalan, becsületes életet, hogy akkor, amikor megöregszel, és visszatekintesz, még egyszer örülhess az életednek.

12. A meleg és szeretetteljes családi légkör az alapja az életednek.

13. Ha nézeteltérésed akad a szeretteiddel, csakis a jelenen vitatkozzatok. A múltat sosem jó belekeverni.

14. Oszd meg a tudásod, ismereteidet. Ez a legjobb módszer az öröklétre.

15. Légy szelíd a földdel.

16. Egyszer egy évben, látogass el egy olyan helyre, ahol még sosem jártál.

17. Emlékezz arra, hogy a legjobb és leghelyesebb kapcsolat az, amikor az egymás iránt érzett SZERETET felülmúlja az egymás iránti SZÜKSÉGet.

18. Ítéld meg a sikereidet úgy, hogy azokhoz a dolgokhoz viszonyítod, amelyekről le kellett mondanod, hogy azt megszerezd.
Gondolatok, +1:
Az igazi táncban az a legszebb, ha messzire röpül tőled a társad, de te egyedül, magányosan pörögve is tudod, hogy visszatér hozzád. Ha nem tér vissza, nem volt igazi tánc.
Ha szerelmes vagy, minden táncról azt képzeled, hogy igazi. Nem az! Vannak szép táncok, örömteli táncok, pillanatnyi boldogságot, kéjt és önfeledtséget adó táncok – de nem igaziak.

Az igaz tánc kibírja a távolságot. Kibírja az öregedést. Kibírja az elengedést.
Kibírja, hogy sokáig nem látom, nem ölel, nincs mellettem, máshol jár, messze jár, nem is gondol rám… de a közös zenét mégis hallja, s ha eljön az ideje, visszatér hozzám, és együtt forgunk tovább.

Az igazi táncospárnak az a titka, hogy közös a zenéjük, és csak ők ketten hallják az egész világon. És ha ez a zene szól, egymásra gondolnak, s tudják, hogy ők összetartoznak.
Az ilyen tánc ritka manapság. Az igaz visszatér, ne félj! A nem igaziért pedig nem kár.