MegosztásAz anya lefényképezi a kisfiút akivel kislánya játszik a strandon – aztán szemébe ötlik az igazság
Ayanna Toye Barrows története most bejárja az internetet, mert egy univerzális történetről van szó. Az Egyesült Államokban az elmúlt években szociális krízis jelentkezett, s az afrikai-amerikai népesség és a rendőrség közötti feszültség nem csökkent.
Van azonban a remény, s ezt szeretné Ayanna Toye Barrows is alátámasztani, történetével, főleg a Love What Matters internetes oldalon megjelenő fotójával.
“Kislányom és én éppen Myrtle Beach-en voltunk, sétáltunk amikor egy aranyos kisfiú odament hozzá. Megmutatta neki a cápafogat, amit a nyakában nyakláncként viselt. Megkérdezték egymástól a nevüket, majd elköszöntek egymástól. De a kisifú néhány perccel később visszajött, és kislányom nevét kiabálta. Lányom megfordult és mosolygott. Beszélgettek egy kicsit, főleg arról, hogy az a cápafog milyen szuper erőt kölcsönöz a kisfiúnak.
Mielőtt tovább sétáltak volna egymás mellett, megkérdeztem a kisfiú édesanyját, lefényképezhetem-e őket együtt. Íme itt az eredmény. Senki sem kérte őket, hogy mosolyogjanak. Mikor hazafelé indultunk, elbúcsúztak egymástól, megölelték egymást és legalább 20-szor mondták egymásnak, hogy viszlát."
Itt az ideje, hogy mi emberek bőrszín, származás, gyűlölet, előítélet nélkül tudjunk élni. Micsoda egyszerűség, ….két gyermek aki a strandon a naplementében találkozott, nem aggódtak a világ miatt, csak egymást látták.
Ez a két gyermek annyira ártatlan. Csak az a fontos nekik, amit éreznek, nem aggódnak semmi más miatt. Ezek a gyerekek megmutatták nekünk, mi igazán fontos az életben, reméljük hogy felnőtt korukban is ilyenek maradnak!
Van azonban a remény, s ezt szeretné Ayanna Toye Barrows is alátámasztani, történetével, főleg a Love What Matters internetes oldalon megjelenő fotójával.
“Kislányom és én éppen Myrtle Beach-en voltunk, sétáltunk amikor egy aranyos kisfiú odament hozzá. Megmutatta neki a cápafogat, amit a nyakában nyakláncként viselt. Megkérdezték egymástól a nevüket, majd elköszöntek egymástól. De a kisifú néhány perccel később visszajött, és kislányom nevét kiabálta. Lányom megfordult és mosolygott. Beszélgettek egy kicsit, főleg arról, hogy az a cápafog milyen szuper erőt kölcsönöz a kisfiúnak.
Mielőtt tovább sétáltak volna egymás mellett, megkérdeztem a kisfiú édesanyját, lefényképezhetem-e őket együtt. Íme itt az eredmény. Senki sem kérte őket, hogy mosolyogjanak. Mikor hazafelé indultunk, elbúcsúztak egymástól, megölelték egymást és legalább 20-szor mondták egymásnak, hogy viszlát."
Itt az ideje, hogy mi emberek bőrszín, származás, gyűlölet, előítélet nélkül tudjunk élni. Micsoda egyszerűség, ….két gyermek aki a strandon a naplementében találkozott, nem aggódtak a világ miatt, csak egymást látták.
Ez a két gyermek annyira ártatlan. Csak az a fontos nekik, amit éreznek, nem aggódnak semmi más miatt. Ezek a gyerekek megmutatták nekünk, mi igazán fontos az életben, reméljük hogy felnőtt korukban is ilyenek maradnak!
